A tett az első, a szó a második

Kereki Gergő interjúja a Mandiner hetilapban.

Addig marad a felfüggesztés, amíg a Fidesz nem változtat a politikáján – mondja Donald Tusk, az Európai Néppárt új elnöke. Változtatnak?
Jól mutatja az EPP frusztráltságát, hogy egy ilyen egyértelmű kérdésben is képtelen dönteni. A Fidesz mindig ugyanott volt, ahol most, a néppártnak kellene visszatérnie a keresztény, konzervatív gyökereihez; felismerni, kimondani, megtartani és megvédeni ezeket az értékeket, és nem a liberálisoknak való megfelelésre koncentrálni. A problémák nem a Fidesz háza táján vannak.

A Fidesznek miért éri meg a felfüggesztés? Ha már úgysem gyakorolhatja a tagsági jogait, miért nem lép inkább ki?
A tagsági jogok az Európai Néppárt szintjén vannak felfüggesztve, ez maximum a tisztségviselő-választásoknál jelentkezik. Az európai parlamenti frakció fontosabb terep, ott a fideszes képviselők teljes jogú tagként vesznek részt a napi munkában, így megkapják a fontos jelentéseket a különféle szakbizottságokban. Évtizedes emberi és szakmai kapcsolatokról, barátságokról is szó van, ezeket senki sem akarja meggondolatlanul eldobni magától.

Azért az elég megalázó a Fidesz számára, hogy fel van függesztve, nem gyakorolhatja jogainak egy részét. Meddig tolerálja ezt a párt?
A Fideszt az egyik legnagyobb európai, a német egység kancellárja, Helmut Kohl hívta meg az EPP-be. Ahogy már a miniszterelnök úr is jelezte, többször centikre voltunk a kilépéstől, és annyi biztos, hogy ha elkerülhetetlenné válna, a párt maga döntene róla.

„Mi tisztességes költségvetést akarunk. Ha ez megvan, azon belül a magyarok meg fogják találni a számításukat, vagyis a nekik kedvező számkombinációkat is” – így a miniszterelnök. Mik Magyarország számai az EU-s költségvetés ügyében? Mivel lennének elégedettek?
A kohéziós boríték tisztességes méretével. A jelenlegi tervezet alapján Magyarország szenvedi el a legnagyobb vágást. A javaslat a jó tanulókat bünteti, a rossz tanulókat díjazza. Ez a gyakorlatban például azt jelenti, hogy azok az országok, amelyek nem teljesítették a klímacélokat, nagyobb költségvetési forrásban részesülnek, azok az országok, amelyek nem voltak sikeresek a bevándorlók integrálásában, most pluszpénzeket kaphatnak. Mindezt a kohéziós források terhére. Ráadásul továbbra is erőltetik a kondicionalitási klauzulát. Ezt mi elvből elutasítjuk.

Ha a magyar kormány elkötelezett a jogállamiság mellett, miért gond, hogy jogállamisági felételekhez kötik a források elosztását?
Mert maga a jogállamisági tervezet sem felel meg a jogbiztonság követelményének. Az előterjesztés szerint ha egy országban általános, rendszerszerű hiányosságok vannak a jogállamiságban, akkor a pénzek felfüggesztése a szankció. De valahol definiálta már bárki azt, hogy mit jelentenek az „általános hiányosságok a jogállamiságban”? Az alkotmányos fejlődés történelmi sajátosságai miatt teljesen más a jogállamisági berendezkedés a tagállamokban.

Az a tervezet célja, hogy ne szabálytalanul használják fel az uniós pénzeket, ezért akarnak garanciákat behozni a rendszerbe.
A pénzügyi rendelet alapján az Európai Bizottság már most is felfüggesztheti a kifizetéseket, ha egy tagállamban olyan szabálytalanságot követnek el, amely az unió pénzügyi érdekeit sérti. A javaslatot nehéz nem politikai támadásként értékelni: homályosan vagy egyáltalán nem meghatározható fogalomhoz akarnak konkrét szankciót kötni. Az is megtörténhet, hogy valamelyik eurokrata elolvassa reggel a Politicóban, hogy Magyarországon nincs jogállam, másnap pedig a bizottság felfüggesztheti a kifizetéseket. Ez elfogadhatatlan. A jogállamisági vitákban kölcsönös tiszteletre, alkotmányos párbeszédre és objektív kritériumrendszerre van szükség.

Az értékekért és átláthatóságért felelős biztos, a cseh Věra Jourová a Der Spiegelben szállt bele a magyar kormányzatba. Szerinte „a lengyel igazságügyi reformot baltával csinálják, Magyarországon a folyamat alattomosabb, de szélesebb körű, ott a média is érintett.” Ezek szerint még az Andrej Babiš által delegált biztos szerint is komoly problémák vannak hazánkban a jogállamisággal.
Elfogadhatatlan, hogy az Európai Bizottság bármely tagja a timmermansi politikai irányvonalat folytatva konstruktív párbeszéd helyett nyíltan támadja a demokratikusan megválasztott magyar és lengyel kormány politikáját. Jourová annak ellenére teszi ezt, hogy a múlt heti személyes találkozónkon tételesen cáfoltam a már unalomig ismert jogállamisági vádakat. A magyar kormány a választóktól kapott kétharmados felhatalmazás alapján továbbra is kizárólag Magyarország érdekében jár el Budapesten és Brüsszelben egyaránt. A Soros-szervezetekkel való rendszeres egyeztetés és a magyar ellenzékkel való szelfizés helyett egyenlő elbánást, objektivitást és több tiszteletet várunk el az Európai Bizottság minden tagjától. Ezek nélkül nem lehet közös európai értékekről beszélni.

Egyenlő elbánást, objektivitást és több tiszteletet várunk el az Európai Bizottság minden tagjától”

Gyöngyöspata. A kormány pénz helyett oktatást adna a károsultaknak, a helyiek viszont anyagi juttatást várnak.
A valódi kérdés, hogy hosszú távon mivel tudjuk kezelni az alapproblémát. Vecsei Miklós felzárkóztatásért felelős miniszterelnöki biztos munkássága szerintem a legjobb válasz erre: a fogantatástól a foglalkoztatásig kell nyomon követni az integráció kérdéseit. Tőle tudjuk, hogy sajnos már egy tizenkét éves gyerek esetében is sokkal nehezebb eredményeket elérni, hiszen akkorra már túl van azon az időszakon, amikor igazán hatékony lehetett volna a segítség, például ha rendelkezésére álltak volna a megfelelő védőnői körülmények, a jó bölcsőde és óvoda. A kormány is azért indította el a Felzárkózó települések programot, hogy több száz leszakadó helységben segítse a rászorulókat. A diagnózisalapú módszer lényege, hogy meghatározzák, az adott közösség számára mi a megoldáshoz vezető út, legyen az egy lelkes fociedző vagy akár egy asztalosüzem. Fontos, hogy ne csak projektpénzekben gondolkodjunk, hiszen azok nem vezetnek valódi, hosszú távú eredményekhez.

Börtönkártérítések. Az állam 2015 óta tízmilliárd forint körüli összeget fizetett ki a fogvatartottaknak. A börtönkártérítések jelenlegi rendszerét a Fidesz alakította ki 2016-ban. Változtatnak a jogszabályokon?
A 2015-ös körülmények kényszerítették a jogalkotót arra, hogy kialakítson egy kártérítési mechanizmust azokra az ügyekre, amelyeket az európai normák generálnak. Ha a tényeket nézzük, azt, hogy mennyi négyzetméter jut egy-egy elítéltre, láthatjuk, hogy a börtönhelyzet évről évre javul. A kormány ráadásul elkötelezett a börtönviszonyok további fejlesztésében, a belügyminiszter határozott mandátumot kapott arra, hogy belátható időn belül javítson az állapotokon. Meg kell akadályozni, hogy üzletszerűvé váljanak ezek az igények, sérti az emberek igazságérzetét, hogy az elítéltek jogai kerülnek fókuszba az áldozatok jogai helyett. Semmiképpen sem fogadható el, hogy ilyen jogcímen adóforintok milliárdjai kerüljenek jogerősen elítélt bűnözőkhöz és erre specializálódott ügyvédi irodákhoz.

Áldozatvédelem. Mielőtt a részletekre térnénk, már a bejelentés módját is sok kritika érte, mondván egy imázsfilmben jelentette be, milyen szigorításokat tervez a győri kettős gyermekgyilkosság miatt. Hogy jött a videó ötlete?
Ha MTI-közleményben jelentettem volna be, akkor meg azt mondanák, hogy érzéketlen vagyok. A videó ötlete egyébként tőlem származik. Mélyen megérintett a tragédia, úgy gondoltam, ha videóban mondom el, akkor kevésbe fogják megkérdőjelezni a jó szándékot. Tulajdonképpen hálásnak kell lennem az ellenzéki médiának, hogy ennyit támadta a felvételt, hiszen így az áldozatsegítés ügye olyanokhoz is elért, akiket sosem tudtunk volna megszólítani; a számok ezt igazolják. Ami pedig a lényeget illeti, magyar kormány már évekkel ezelőtt zéró toleranciát hirdetett az erőszak minden formájával szemben. Ennek a szigornak kell mindennap érvényt szerezni. Indokolt a feltételes szabadságra bocsátás feltételeinek szigorítása, s a gyermekvédelmi jelzőrendszert is meg kell vizsgálni, vajon megfelelően kommunikálnak-e egymással a hatóságok, amikor olyan szülő kerül szabadlábra a börtönből, akinek van kapcsolattartási joga. Felállítottunk egy munkacsoportot is, amely a családjogi szabályozást fogja áttekinteni, igyekszünk a szakértők és a civilek bevonásával minden témához kapcsolódó kihívásra megnyugtató, hosszú távú válaszokat adni.

A fogantatástól a foglalkoztatásig kell nyomon követni az integráció kérdéseit”

Az ellenzék az isztambuli egyezmény ratifikálásában látja a megoldást, önök erre nem hajlandók. Mi a bajuk az egyezménnyel?
Jó lenne, ha az ellenzék abbahagyná a társadalom szándékos félrevezetését ezzel kapcsolatban; azt a hamis látszatot keltik, mintha Magyarországon hiányozna a kapcsolati erőszakkal szembeni büntetőjogi és polgári jogi védelmi rendszer. Már 2013-ban, egy évvel az isztambuli egyezmény hatálybalépése előtt büntető törvénykönyvi tényállássá tettük a kapcsolati erőszakot, és az egyezmény minden jogalkotást igénylő anyagi és eljárásjogi rendelkezése megtalálható a magyar jogrendszerben. A magyar jog ilyen szempontból szigorúbb, és kiemeltebb védelmet ad a nőknek és a gyermekeknek, mint általában az uniós gyakorlat. A statisztikák szerint nálunk lényegesen az európai átlag alatt van az erőszak e formája.

De ha már úgyis teljesítették a lényegét, akkor miért nem ratifikálják az egyezményt?
Az egyezmény a nők jogainak védelmén és a családon belüli erőszakkal szembeni fellépésen kívül olyan rendelkezéseket is tartalmaz, mint a genderideológia és a társadalmi nemek elfogadása, emellett szembemegy a magyar migrációs politika szellemiségével is. A nők jogaira és a családok védelmére igent mondunk, az ezzel kapcsolatos rendelkezéseket már rég kodifikáltuk itthon, de a migráció támogatásából, a társadalmi nemek fogalmából és a genderideológiából nem kérünk.

Mi köze a genderideológiának és a migránsok támogatásának a családon belüli erőszakhoz?
Ajánlom figyelmébe az isztambuli egyezményben foglaltak érvényesülését vizsgálni hivatott szakértői testület, a Grevio legutóbbi, január 13-ai, Olaszországgal kapcsolatos jelentését. Ebben az Európa Tanács a tengeri kutató-mentő missziók leállítása, illetve a migránsokat szervezetten Európába utaztató civil szervezetekkel szembeni határozottabb fellépés miatt bírálja az olasz hatóságok korábbi politikáját. A Grevio amiatt is aggódik, hogy a genderalapú egyenlőség helyett a hagyományos családmodellt támogatják az olaszok. Látszik, hogy a nők védelmének leple alatt valójában teljesen más politikai célt szolgál az egyezmény. Ha viszont bárkit a jó szándék vezérel, és van konstruktív javaslata arra, hogy hol lehetne még több intézkedést hozni a kapcsolati erőszakkal szembeni küzdelemben, én abszolút nyitott vagyok, bármikor készek vagyunk a nők és a családok védelme érdekében módosítani a szabályokat. Az árukapcsolásból viszont nem kérünk.

Nem az isztambuli egyezménytől lesz kevesebb kapcsolati erőszak”

Védelmi szint ide vagy oda, az elmúlt időszakban történtek megrázó esetek.
Zéró toleranciára van szükség az erőszakkal szemben, egyetlen megrázó eset is több a megengedettnél. Ez mutatja, hogy cselekedni kell, nem ratifikálni. Itt is a tett az első, a szó a második! Nem az egyezménytől lesz kevesebb kapcsolati erőszak. Magyarországon közel háromszáz védett szálláshely van, viszont nincsenek teljes mértékben kihasználva. Nem mindig veszik igénybe, hiszen a védett házba költözéssel az áldozat élete is jelentősen megváltozna, ő kényszerülne arra, hogy a gyermekeivel az otthonából elmeneküljön a bántalmazó elől – ez nyilvánvalóan nagyon nehéz döntés. Erre azt mondani, hogy a kormányzat nem visel felelősséget a bántalmazottakért, hazugság. Ezek rendkívül bonyolult élethelyzetek, a kormányzat a különféle segélyszervezetek bevonásával igyekszik mindenkinek megfelelő segítséget nyújtani. Fontos kiemelni továbbá a szociális és gyermekvédelmi intézmények, továbbá az Emberi Erőforrások Minisztériuma, valamint a Belügyminisztérium, különösen a Nemzeti Bűnmegelőzési Tanács figyelemfelhívó, prevenciós munkáját is. Végtelenül elítélendőnek tartom, hogy egyes ellenzékiek mások szorult helyzetét használják fel arra, hogy politikai tőkét kovácsoljanak.

Maradva a nőknél, egyre több hölgy kap meghatározó szerepet a kormányzatban. Ön miniszter, Novák Katalin államtitkár, Szentkirályi Alexandra pedig kormányszóvivő lett. Az ellenzéki értelmezés szerint ez csak szépségtapasz a Fidesznél, így akarják ellensúlyozni a férfiöltözőszagot. Mit mondana nekik?
Sportember voltam, öltözőkben nőttem fel, mindenhol van öltözőszag. A jobboldalon rátermettség alapján osztják a helyeket, Novák Katalin és Szentkirályi Alexandra pedig már bizonyított a politikában. A magyar kormányzat különböző szintjein sok nő dolgozik, csak nálunk teljesítmény alapján lehet előrejutni, nem kvóta alapján. A kvóta olyan, mint a rózsaszín parkoló, sokkal nagyobb, mint a többi, és nagyon megalázó lenne, ha oda kellene beparkolnom, miközben a normális helyre is képes vagyok beállni. Ezekkel a cinikus megjegyzésekkel nem érdemes foglalkozni.

Január 27-én jelent meg a Politicóban a Zöld filozófia, keresztény-konzervatív szemmel című írása, Dorosz Dávid szintén a Politicóban publikált választ Ne higgyenek Magyarország konzervatív zöldmosdatásának! címmel. „Írásában Varga Judit palástolni igyekszik a zöldpolitika-ellenességet” – írja Dorosz, szerinte a kormány katasztrofálisan teljesít klímaügyben.
Örülök ennek a vitának, hiszen ez is azt mutatja, hogy ütőérre tapintottunk. Nem tetszik nekik, hogy ameddig ők beszélnek, mi cselekszünk, és ezzel elvesszük a kenyerüket. Ezért ennyire frusztráltak a zöld liberálisok. Eddig a hatásvadász, szakmaiatlan kijelentéseikkel és a klímavészhelyzet kihirdetésével, valós tettek és eredmények nélkül próbálták meg kisajátítani, politikai céljaikra felhasználni a klímaügyet. Eközben mit tesz egy konzervatív zöldpolitikus? Olyan iparpolitikai döntéseket hoz, amelyekkel hosszú távon is fenntarthatóan tudunk gazdasági eredményeket felmutatni. Látszik, hogy miután a konzervatív zöldpolitikának egyre nagyobb felülete van, mind többen kommunikálják a valódi eredményeket. Úgy növekszik évek óta a magyar gazdaság, hogy közben folyamatosan csökken a szén-dioxid-kibocsátásunk. Ez a siker önmagáért beszél.

A mai fiatalok az online térben élik a mindennapjaikat, hozzájuk is el kell jutni”

Miskolc. A várost október 13-án elbukta a polgári oldal. Miskolciként mit szól ehhez?
A mostani önkormányzati választáson a Fidesz jelöltje több szavazatot kapott, mint öt évvel korábban, de ne kerteljünk: ha az ellenzéki, Gyurcsánytól a szélsőjobbig terjedő szivárványkoalíció összeáll, akkor Miskolcon nehéz dolga van a jobboldalnak. Fáj, hogy annak ellenére nem tudta folytatni a megkezdett munkát a polgári városvezetés, hogy Miskolc soha nem fejlődött úgy, mint az utóbbi kilenc évben. Remélem, az új vezetés megüti azt a magas mércét, amelyet az előző felállított.

Az önkormányzati választás után a Fidesz holdudvara is sok kritikát fogalmazott meg a kormányzattal szemben. Egyik elődje, Navracsics Tibor szerint például nem kommunikálnak jól a hétköznapi emberekkel. Mit szól ehhez?
Természetesen mindig fejlődni kell, az építő kritika hasznos és megszívlelendő, én is szívesen veszem. Biztos, hogy a kommunikációs eszközök használatában a Fidesznek és a kormányzatnak is fejlődnie kell. Látjuk, hogy a mai fiatalok az online térben élik a mindennapjaikat, hozzájuk is el kell jutni.

Stumpf István szerint Orbán Viktor megöregedett, fogytán az energiája. Ön gyakran találkozik a miniszterelnökkel. Látja már az öregedés jeleit rajta?
Csak a lélekben öregedő emberek keresik máson az öregedés jeleit. Az életkor csak számadat. Szeretnék én szellemileg olyan friss és lendületes lenni, mint a miniszterelnök, úgyhogy bár Stumpf Istvánnak sok mindenben igaza van, ezt a véleményét nem osztom, ebben téved.

Azt is mondja Stumpf, hogy a Fidesz a fiatalok körében szenvedett el veszteségeket, és részben ennek is tudható be az önkormányzati választás eredménye. Erről mit gondol?
Azt azért ne felejtsük el, hogy az önkormányzati választást a Fidesz országos szinten megnyerte. Budapestet és néhány megyei jogú várost elveszített, de összességében nem lehet vereségről beszélni. Ami pedig a fiatalokat illeti, egy tíz éve kormányzó politikai erőre mindig ráfér a fiatalítás, ez természetes folyamat. Az ifjú nemzedékkel kapcsolatban a kommunikáció a nagy kihívás. A fiatalok az interneten azzal találkoznak, hogy Gyurcsány Ferenc főz és vloggerkedik. Ezzel olyanoknak téríti el a gondolkodását, akik életkorukból fakadóan nem tudhatják, hogyan tette tönkre az országot 2010 előtt miniszterelnökként. Ezt a helyzetet mindenképpen kezelni kell.

A fiatalabb korosztályt nem érdekli, mi volt 2006-ban, őt az érdekli, mi van most. Rájuk nehéz lesz azzal hatni, hogy Gyurcsány mi mindent csinált rosszul.
Nemcsak azt kell elmondani, hogy mit tett kormányon, hanem fel kell venni a kesztyűt, és ugyanazokon a kommunikációs csatornákon kell megmutatni a hagyományos konzervatív értékeket. Én ebben igyekszem példát mutatni, és a közösségi médiában aktívan jelen lenni, a fiatalokhoz is eljutni. A liberális világkép nem politikai, hanem a hétköznapi kommunikációs csatornákon árad. Érdemes megnézni a nagy sorozatokat, a rajzfilmek üzeneteit vagy azokat a youtubereket, akik értékválasztásuk bemutatásával hirdetik a liberális világképet. Én már gondolkodtam azon, hogy TikTok-videókat fogok gyártani. (Nevet)

A kormányzást bemutatni tizenöt másodpercben? Meredek ötletnek tűnik.
Nehéz komoly kormányzati üzenetet a TikTok-videók műfajába csomagolni. Azt látom, hogy a mai fiatalok kevesebb idő alatt is sokkal több információt képesek befogadni, és igénylik is ezt a fajta kommunikációt. A tizenkét éves fiam például már többször jelezte, hogy szívesen ad tanácsokat e téren.

Címlapkép: Földházi Árpád