Export- helyett importvezérelt növekedés?

NEM IGAZ, HOGY AZ EXPORT JÓ, AZ IMPORT ROSSZ

Felkeltette az elemzők érdeklődését, hogy az elmúlt öt évben olykor 1000 millió eurót is elérő magyar külkereskedelmi többlet augusztusra 37 millió euróra csökkent és hosszú évek óta épp tavaly augusztusban fordult először negatívba.  A szám az export és az import különbségét mutatja, azt, hogy mennyivel ad el Magyarország több terméket a külföld számára, mint amennyit vásárol onnan. Az elmúlt években erősen növekedett a magyar gazdaság importigénye, a hazai beruházás és fogyasztás gyorsabban bővült, mint a gazdaság, ezért még egy stabil, erős teljesítményt nyújtó export sem akadályozhatta meg a külkereskedelmi többlet csökkenését.

A gazdasági növekedés lehet importvezérelt is – mutatott rá Koren Miklós, a Közép-európai Egyetem (CEU) oktatója korábban. A közgazdász még 2013-ban fogalmazta meg előadásaiban, hogy nagyon nem áll szilárd alapokon az exportvezérelt növekedést szorgalmazó érvrendszer. Az „export jó, import rossz” elv egyáltalán nincs megalapozva; ha túlzottan hiszünk benne, az még káros is lehet a gazdasági növekedésünkre  – tudósított a Portfolio Koren előadásáról. A szakember úgy vélekedett, hogy az importnak még erősebb innovációt ösztönző hatása is lehet, mint az exportnak. Arra a megfigyelésre hivatkozott, hogy az Európai Unióban azon iparágakban, ahol a kínai verseny nőtt, a vállalatok gyorsabb innovációra kényszerültek.

Rontja a fizetési mérlegünket (igazából ezzel nem mondunk többet, mint hogy fizetnünk kell érte), veszélyezteti a magyar munkahelyeket, és egyébként is a magyar cégek sikertelenségét jelenti – a közgazdász szerint ezek a behozatallal szemben leggyakrabban elhangzó érvek, de közben a termeléshez felhasznált olcsó importált termékek (inputok) növelik a vállalatok hatékonyságát is amellett, hogy külföldi szereplők termékei jelennek meg a piacunkon, ami a hazai cégek versenyképességének növekedését idézi elő. Arra is rámutatott, hogy például importált gépekkel fejlett technológiát hozhatunk az országba, így a fejlett termelési technológia a hazai gazdaságban is megjelenik, azaz technológiatranszfer történik.

Koren elemzései szerint azok a cégek, amelyek behozatalba kezdtek, növekvő termelékenységet mutattak később Indonéziában, Chilében, Franciaországban, sőt Magyarországon is. Egy nagyjából harmincezer feldolgozóipari céget vizsgáló elemzés szerint termelékenyebbé váltak azon országok, iparágak és vállalatok, amelyek a fejlett országokból hoztak be gépeket és berendezéseket.

AZ EXPORT A SIKERNEK CSAK TÜNETE, NEM AZ OKA

A közgazdász elemzései szerint a kivitelből való tanulás a magyar esetben nem is egyértelmű, mert az adatok sokszor arról árulkodnak, hogy az a cég kezd exportálásba, amely eleve jobb, hatékonyabb, versenyképesebb volt. Az ilyen vállalatok már az exportálás előtt is 15 százalékkal jobban teljesítettek azon társaságokkal szemben, amelyek később sem kezdtek kivitelbe. Ezért úgy véli, hogy a vállalati export inkább a cég sikereinek velejárója vagy tünete, nem pedig a sikeresség okozója. Ebből az is következhet, hogy a cég kezdetben importtal tehet szert technológiai tudásra, és ezt követően sikeressé válva lehet majd exportőr.

Az Ázsiai Fejlesztési Bank egy 2007-es elemzése szerint a dél-koreai gazdaság rövid idő alatt megvalósuló felzárkózási sikerében a közgazdászok mellőzik az importálás szerepét, pedig kutatók az import és a vállalati termelékenység között szignifikáns pozitív összefüggést mutattak ki. Érdekes, hogy az export és a termelékenység között nem sikerült kapcsolatot találniuk. Visszatérő téma a gazdasági szakértők között annak vizsgálata, hogy az export- vagy az importvezérelt gazdasági növekedési modell létezik-e a valóságban, és úgy tűnik, hogy különböző országokban és időszakokban mindkettő működhet.

FOTÓ:  MTI / MÁTHÉ ZOLTÁN

BERUHÁZÁSI ROBBANÁS

Egy olyan gazdasági felzárkózás során, amely jelenleg Magyarországon is zajlik a nyugati gazdaságokhoz, az import jelentős emelkedése annak a jele is lehet, hogy beruházási robbanás történik az országban. Érdekesség, hogy kritikusok korábban még azt hangoztatták, hogy nincs elég beruházás, Csaba László közgazdász például a magánszektor tartósan visszafogott beruházási hajlandóságáról beszélt 2016-ban. Ezzel szemben ma a társaságiadó-csökkentés hatására ömlik a tőke hazánkba, és szinte már naponta adnak át új üzemeket – mutatott rá a Makronómnak Suppan Gergely, a Takarékbank vezető elemzője.

A beruházási robbanás mögött tehát adócsökkentések is állnak. Egyes közgazdászok viszont egészen más irányba vezették volna a gazdaságot, az új magyar gazdaságpolitika kudarcát már 2011-ben megállapító Mellár Tamás adócsökkentés helyett épp gazdasági válságban növelte volna az adókat: egykulcsos jövedelemadó helyett többkulcsos adózást és vagyonadót szorgalmazott. „Egy strukturális egyensúlytalanságokkal terhelt és gyenge versenyképességű hazai vállalkozói körrel rendelkező gazdaságot nem lehet adócsökkentéssel fenntartható növekedési pályára állítani” – vélte, azt is vitatva, hogy kamatcsökkentéssel jelentősen növelni lehetne a beruházások szintjét.

Mellár érveit az idő cáfolta, 2017-ben a GDP arányában  a beruházások szintje hazánkban már az eurózóna átlagát és a német szintet is előzte, 2019 második negyedévében pedig – egyebek között az adócsökkentések és az alacsony kamatok hatására – 19 százalékkal haladta meg az előző év azonos időszakának szintjét, miközben az állami és önkormányzati mellett a magánszféra beruházásai is dinamikusan növekedtek. A beruházási ráta az utóbbi három évben töretlenül növekszik, Magyarország ezzel már előzi a visegrádi országokat, és az uniós élmezőnybe küzdötte fel magát. Különösen látványos, hogy 2015 átlagához viszonyítva 2019 második negyedévére több mint 50 százalékkal nőtt a beruházások volumene.

AZ IMPORTVEZÉRELT NÖVEKEDÉS A FELZÁRKÓZÁS ÚJ SZAKASZA

A külföldi és hazai beruházások jelentős importigénnyel bírnak, ezért az import növekedése a gazdasági felzárkózás új, érettebb szakaszának is tekinthető, amikor a hazai vállalatok már nemcsak saját erőből és tudásból igyekeznek sikereket elérni, hanem elkezdenek külföldi tudást, eszközöket, tech-nológiákat vásárolni. Ha a beruházások a reál-, azaz a termelő gazdaságban valósulnak meg, akkor a ma beruházásából a jövő gazdasági növekedése és magasabb hozzáadott értéket előállító exportkapacitás lesz. A tudásért és technológiáért persze fizetni kell – ezért romlik a fizetési mérleg, hiszen átmenetileg több jövedelmet fizetnek magyar szereplők a külföldnek –, de a hazai szereplők felhalmoztak annyi forrást, hogy megvásárolják a legjobb technológiákat, ami üdvözlendő. Ráadásul a gazdasági stagnálást vetítené előre, ha a vállalatok forrásokat kezdenének felhalmozni ami azt jelentené, hogy nem találják a módját, hogyan, hol lehetne a magyar gazdaságban a pénzüket fialtatni.

FOTÓ:  MTI / KOSZTICSÁK SZILÁRD

Kritikusok szerint a magyar „kereskedelmi csoda” véget ért, azonban számos kutatás hangsúlyozza, hogy az export a versenyképességnek legfeljebb egy jele lehet. Helyesen emelik ki, hogy a magyar gazdasági szereplők „rettenetes tempóban” kezdtek külföldi árukat vásárolni, de nem mindegy, hogy milyen árukat: jelenleg az történik, hogy a beruházás és modernizálás egyet jelent a külföldről érkező technológiatranszferrel.

A Magyar Nemzeti Bank is megerősíti, hogy a vállalati beruházások megugrása áll az árukereskedelmi többlet jelentős csökkenése mögött. „A 2016-os visszaesés óta minden negyedévben (az előző év azonos időszakához képest)  18-20 százalékos növekedést produkált a beruházások volumene, tehát dübörög a beruházási láz. A finanszírozási képesség romlása ellenére nem a klasszikus eladósodás indult meg: elsősorban nem hitelek formájában, hanem nagyrészt működőtőkeként áramlik a pénz az országba, azaz a külföldi finanszírozók termelő beruházásokba fektetnek be Magyarországon” – ismeri el az Index portál is, hogy ha a külfölddel szembeni magyar jövedelmi helyzet ideiglenesen romlik is, abból nem a 2010 előtt ismert devizahitelezési láz és a spekulatív ingatlanbuborék formálódik, hanem magasabb tudásszintű termelés épül fel a magyar cégekben.

Úgy tűnik, hogy a magyar gazdaság a felzárkózás olyan következő lépcsőjére lépett, ahol rohamos ütemben kezd a termelékenységet javító technológiai fejlesztésekbe. A jövőbe való befektetésnek azonban a jelenben ára van, ám ez az ár kevésbé fáj akkor, ha (a jó) időben fizetjük meg – a külföldi technológiák gyors átvétele és továbbfejlesztése nélkül nincs gazdasági felzárkózás sem. 

Elemzés
Szinte naponta avatnak új üzemet Magyarországon – Oláh Dániel elemzése a Makronómon

***

A cikk a Pallas Athéné Domeus Educationis Alapítvány támogatásával valósult meg.