Miért fizessenek – az államon keresztül – azok, akik nem vettek fel ilyen hitelt?
„A haladó oldal újfent felfedezte magának a devizahiteleseket, olyannyira, hogy rendkívüli ülésnapot is összehívott a kérdés megvitatására.
Azóta aztán nem múlik el nap, hogy a libsi sajtó elő ne venné ezt az ügyet és ne foglalna könnyes szemekkel állást a szerencsétlen deviza-károsultak oldalán. Teszi mindezt a szokásos sanda szándékkal, melyben nem az ő részvétük a fontos, hanem annak megállapítása, hogy a kormány viszont részvétlen. A »kormány« nem tesz semmit, a »kormány« magára hagyja a devizahiteleseket s.í.t…
De hát mit tehet(ne) a kormány?
Hogy válasz adhassunk erre a kérdésre, érdemes kissé visszanézni a közelmúltba, mikor a fenti nagyszerű kérdést intézte a EU Bizottsághoz Tabajdi elvtárs. 2010-ben a frissen alakult kormány egyik első intézkedése volt, hogy megtiltotta a pofátlan végkielégítéseket. Egészen Brüsszelig hangzó sivalkodás lett a dologból, melyben a vonyítókórus arra a jogelvre hivatkozott, hogy jogállamban nem lehet visszamenőleges hatályú törvényeket hozni. »Nullum crimen sine lege praevia« (előzetesen meghozott törvény nélkül nem létezik bűn) – visították a közismert római jogelvet. Továbbá felháborodva megállapították, hogy Orbánbasi lerombolja a jogállamot, miután meg kívánta akadályozni, hogy a jó elvtársaknak, akiket éppen elzavartak a kormányváltás után, kifizessék az 1-2-10-20 milliós végkielégítéseket. Azóta aztán már havonta minimum egyszer lerombolták a jogállamot, úgyhogy a dolog sokat veszített a hírértékéből. Ekkor tehát még ez volt a haladás álláspontja az ügyben.
Most ez változni látszik.
A kormány előtt két lehetőség mutatkozik ugyanis. Vagy visszamenőlegesen megpróbál beleszólni két fél szerződéseibe, vagy kifizeti a devizahitelesek tartozását, vagy esetleg annak egy részét. Mindkettőnek megvannak a maga érdekes következményei.
A második megoldás, a devizahitelek kifizetése közpénzből – amit a DK is javasol, miközben nem sül le a pofájáról a bőr – bizonyos etikai problémákat vet fel. Egyszerűen fogalmazva, mikor felvették és főleg, mikor elköltötték azt a bizonyos hitelt, nem kérdeztek meg engem a dologról. Jogosan vethetem föl, hogy most, mikor vissza kell fizetni, miért rám néznek?
Miért fizessenek – az államon keresztül – azok, akik nem vettek fel ilyen hitelt?”
Egyre távolodik egymástól az Egyesült Államok és az Európai Unió. Előbbi ráadásul egy merőben új kontinens képzel el, ahol egyes országokkal működne csak szorosabban együtt.
Még a végén árnyalódna a „mindenki azt mérte, hogy” közhangulat.
A kormány döntése értelmében tovább emelkedik a minimálbér és a garantált bérminimum, ami a következő években is meghatározza a magyar bérek alakulását.
Semjén Zsolt miniszterelnök-helyettes a kollektív jogfosztás mind magyar, mind egyetemes szempontból elfogadhatatlan. Így a Benes-dekrétumok is.
„A jog és a józan ész győz egyelőre” – írta a Kreml egyik vezető megbízottja.
A fővárosi ellenzéki elit ezt szemlélve arra számít, hogy Magyar Péter kormányra kerülve mégis azt teszi, amit ma az ellenzéki Oroszország-szakértők képviselnek?
Karácsony Gergely főpolgármester korábban kijelentette, nem fognak élni a segélyhitellel, inkább pénzintézetektől vesznek fel kölcsönt – emlékeztetett a Magyar Nemzet.
Csak erre koncentrált.
Ő is a Belgiumban lévő orosz vagyon megszerzéséről ábrándozik.
