A korrupcióellenes harc kulcsa az ügyészek függetlensége

2015. augusztus 5. 09:41

Laura Codruța Kövesi
Átlátszó

A DNA nem tett mást, mint egyenlően – politikai színezetre vagy betöltött funkcióra való tekintet nélkül – alkalmazta a törvényt. Interjú.

Átlátszó: 2013 óta vezeti a Korrupció-ellenes Ügyészséget (DNA). Ha megnézzük a statisztikákat, akkor minden mutató arra utal, hogy az ügyészség egyre aktívabb. Mi a siker titka?

Laura-Codruţa Kövesi: Nem hiszem hogy a sikernek van valamilyen titkos receptje. A DNA nem tett mást, mint egyenlően – politikai színezetre vagy betöltött funkcióra való tekintet nélkül – alkalmazta a törvényt. A vádemelések és a bírósági ítéletek révén a DNA betölti azt a szerepet, amit alapításakor neki szántak: a magas szintű korrupció ellen küzd.

A DNA olyan, magas rangú kormányzati tisztségeket betöltő személyek ellen indított vizsgálatot, akik korábban érinthetetleneknek, immunisaknak tűntek. Az, hogy ezekben a nagykorrupciós ügyekben elmarasztaló ítéletek születnek, azt bizonyítják, hogy a vizsgálatokat szakszerűen bonyolítjuk le, a vádak pedig a törvényesen begyűjtött bizonyítékokon alapulnak.

Ennek eredménye az, hogy egyre többen látják azt, hogy a »senki nem áll a törvény fölött« mondás lassan valóvá válik. Egyre több lakossági feljelentés érkezik korrupciós ügyekben, 2014-ben például 75 százalékkal több ilyen megkeresés érkezett az előző évhez képest. Ez egyrészt azt jelenti, hogy az ügyészeknek egyre több a munkájuk, másrészt azt, hogy a társadalom egyre kevésbé elnéző a korrupcióval szemben. ()

Az utóbbi időben egyre többen mondogatják azt, hogy az előzetes letartóztatás intézménye, illetve az a gyakorlat, hogy a vádlottakat sokszor a különleges készenléti egységek kísérik be, valójában a média számára megrendezett cirkuszok. Ki dönt arról, hogy egy vádlottat fényes nappal, gyakorlatilag az utcán kell letartóztatni?

Nincsenek fényes nappal, közterületen, különleges készenléti egységek által végrehajtott letartóztatások. A bűncselekmények elkövetésével gyanúsított személyek ellen foganatosítható megelőző intézkedésekről, illetve letartóztatásokról vannak törvényes előírások. Ezek az előírások nagyon világosak a tekintetben, hogy az ügyész mikor rendelheti el ezeket az intézkedéseket.

A tavalyi év során 7 ezer személy lett előzetesen letartóztatva – azonban csak 2,5 százalékuk a DNA kérésére. 2014-ben a DNA ügyészei 274 esetben kértek előzetes letartóztatást – ezen kérvények több, mint 90 százalékát jóváhagyták a bírók. Ez pedig azt mutatja, hogy a kérések megalapozottak voltak.

Azért ne használjuk az előzetes letartóztatás eszközét, mert ez egyes személyeket zavar? Szerintem a kérdés az, hogy ezek az emberek miért követik el a bűncselekményeket, nem pedig az, hogy a DNA miért emel vádat, és tartóztatja le őket.

Az eredeti, teljes írást itt olvashatja el.
A bejegyzés trackback címe: https://mandiner.hu/trackback/89187

Ajánljuk még a témában