Újra itt a rendszerváltás pezsgése!

Emlékszik még valaki az Agrárszövetség – Nemzeti Agrár Pártra? És a Hazafias Választási Koalícióra, a Hazafias Népfront választási formációjára? Pedig mindkettő országos listát állított 1990-ben, sőt, előbbi megszerezte az összes listás szavazat 3, utóbbi közel 2 százalékát. Gyermekkori emlékeimben több dolog is dereng a '90-es kampány pezsgéséből: plakátok, szlogenek, családi viták, no meg az általános reménykedés hangulata.

1990-ben 12 országos lista futott neki a parlamenti választásoknak, 1994-ben pedig 15 (a jobboldali pártok osztódással szaporodtak ekkoriban, ugye), derül ki Karácsony Gergely 2010 előtt készült egyetemi jegyzetéből:

2010-ben már csak 6 országos lista versenyzett, az MDF és a Civil Mozgalom kivételével ezek be is jutottak a parlamentbe. A korábbi választási rendszerben az országos lista egy technikai, kompenzáció lista volt, amire közvetlenül nem szavazhattak a választók – ők a területi listákra adhatták le voksaikat. Így aztán egészen mostanáig megyénként más-más kínálatból lehetett választani.

Az új rendszerben nincsenek már területi listák, és aki képes országos listát állítani, az ott lesz minden listás szavazólapon. A jelöltállítás hétfő délelőtti állapota alapján szinte biztosan kijelenthetjük, hogy 2014-ben minden korábbinál nagyobb választékból válogathatnak majd április 6-án a polgárok, azaz jó eséllyel több mint 15 országos lista indul majd. Ráadásul mindezt úgy, hogy a két nagy politikai tömb 2, illetve 5 pártot indít közös listán. 

Ezek között alighanem akadnak a nagyvonalú állami támogatásra hajtó bizniszpártok is (a Heti Válasz az országos listára esélyes szervezetek közül kettőt is kapcsolatba hozott Zuschlag Jánossal), és az sem elhanyagolható, hogy a most záruló ajánlási időszak hagyományosan a magyar politika leginkább szívet melengető, legönzetlenebb időszaka, amikor jobboldaliak munkálkodnak baloldali szereplők indulásán, illetve fordítva – gondoljunk csak az Új Baloldal vagy a Giczy-féle KDNP ajánlószelvényeire.

Most azok közül a potenciális listák közül szemezgettem, amik a kampány és a választás szempontjából is érdekesek lehetnek. Vagy azért, mert esélyük lehet az 1%-os, 4 éven át állami támogatást jelentő eredmény elérésére, esetleg a parlamenti bejutásra, vagy azért, mert érdemben befolyásolhatják más pártok szereplését. 

A Haza Nem Eladó Mozgalom
Kásler Árpád devizahiteles mozgalma nagy magabiztossággal ugrotta meg az országos listához szükséges szintet. A devizahitel-ügy a mai napig a magyar mindennapok egyik legforróbb témája, kiszámíthatatlan, hogy indulásuk mennyire kavarja meg a szép számú érintett politikai preferenciáit. Kásler nem akármivel gurít, a fennálló devizatartozások eltörlését ígéri parlamentbe jutásuk esetére.

Együtt 2014
Nem, nem az. Bajnai Gordonék későn eszméltek, így mások jegyeztek be pártot ezen a néven. Schmuck Andor, akinek egyik korábbi munkatársa is az alapítók között van, a következőket nyilatkozta erről a Mandinernek: „Ezek a fiatalok összejöttek – én akkor értesültem erről, amikor már létrehozták a szervezetet –, és hittek Bajnai Gordonnak, aki azt mondta, hogy nem akar pártot csinálni.” 

Független Kisgazdapárt (FKGP)
A poszt-torgyáni kisgazdák már korábban is adtak jelt magukról, tavaly fel-feltűntek óriásplakátjaik az országban és nagygyűlést is tartottak. Hegedüs Péter pártelnök Mandinernek adott interjújában azt mondta, sokan csatlakoznak hozzájuk a Jobbikból, földkérdésben pedig a kormánypártok bázisának egy kis szelete számára kínálhatnak alternatívát.

Jólét és Szabadság (JESZ)
A dolgok jelen állása szerint a parlamenten kívüli pártok közül az MDF utódszervezete produkálta az egyik legtöbb jelöltet, amihez elengedhetetlen az országos lefedettség – úgy látszik, maradt még valami az egykor kifejezetten jól szervezett MDF-hálózatból. A Fidesz egykori vitairatának címét parafrazáló Új Polgári Magyarország című programjuk 252 oldalt tesz ki, ennek megírásán kívül elsősorban Bokros Lajos elorzott mandátumával és Antall József-szobrok állításával töltötték az elmúlt ciklust.

Közösség a Társdalmi Igazságosságért (KTI)
A Szili Katalin vezette mozgalom fő aduja országos ismertségű ex-szocialista politikus asszonya. Szili egy időben az ország legnépszerűbb politikusa volt, de komoly kételyeim vannak, hogy ez az ismertség és népszerűség mennyire váltható szavazatokra (gondoljunk csak Dávid Ibolya példájára). Egyelőre nem látom azokat a szavazókat, akik más baloldali pártok helyett a renegát, a nemzeti sorskérdések iránt 2010 előtt párttársainál jóval több affinitást mutató ex-szocialista politikus mögött sorakoznának fel.

Magyarországi Cigány Párt (MCP)
A 2014-es választások egyik fő fejleménye alighanem az etnikai alapon szerveződő cigánypárt megjelenése. A demográfiai arányok alapján akár az 5 százalékos küszöb megugrása sem kizárt – ehhez azonban az kéne, hogy egyrészt magas legyen a roma választók aktivitása, másrészt az etnikai szempont felülírja egyéb preferenciáikat. Hogy mindez összejön-e, erősen kétséges, azonban mindenképpen érdemes lesz figyelni a cigányok lakta, korábban rögfideszes, illetve vérszocialista szavazókörök áprilisi eredményeit.

Munkáspárt
Thürmer Gyuláéknak már a hétfő délelőtti állapot szerint több jóváhagyott egyéni jelöltje van, mint ahány helyen 2010-ben el tudtak indulni (akkor országos listát sem tudtak állítani). Hogy mekkora veszélyt jelent önálló szereplésük a baloldali egységfront számára, azt nehéz ma megmondani, csodálkoznék ha sokkal többet szereznének a szavazatok egy százalékánál – annyira viszont jók lehetnek.

Összefogás Párt
Szepessy Zsolt, Monok korábbi polgármesterének csapata, ők főzték a választási gulyást a szekszárdi bajai időközin. Azóta leginkább a másik Összefogással és a névhasználat jogosságával vannak elfoglalva: azzal is nyernek, hogy emiatt kíváncsi rájuk a közvélemény, és azzal is, ha becsúszik majd néhány lepattanó a baloldali Összefogástól a szavazólapokon. 

Seres Mária Szövetsége (SMS)
Seres Mária 2009-ben sok százezer aláírást gyűjtött össze a képviselői költségtérítésekről szóló népszavazási javaslatához, 2010-ben országos listát állított a Civil Mozgalommal (az 1 százalék sem volt messze, annak ellenére szedtek össze 0,89%-ot országosan, hogy csak 9 területi listájuk volt), most pedig egy saját nevét viselő szerveződést sikerül rajthoz állítania, nem kevés jelölttel. Ez olyan politikai teljesítmény, amit nem sok női politikus tud felmutatni a mai mezőnyben.

Sportos és Egészséges Magyarországért 2018
Számomra talán az ő feltűnésük a legnagyobb meglepetés, mivel korábban semmit, de semmit nem hallottam róluk. Mindenük a sport, a honlapjukon profi fotókkal illusztrálva mutatják be jelöltjeiket, és a nevük alapján 2018-ra fókuszálnak.

Szocdemek
Schmuck Andor szociáldemokratáinak szervezettsége nem meglepő, a szintén általa ügyvitt Tisztelet Társaság a nem rossz alap, amikor támogató aláírásokról van szó. Az Összefogásnál is nagyobb összefogást, az időseknek pedig 15 pontot hirdető Schmuck azt ígéri, hogy közvetlenül a választók javára fordítja az állami támogatást minden fillérét – úgy sejtjük, hogy ezzel a legszebb, Mikszáth-i értelemben vett magyar korteshagyományok kaphatnak új erőre.

Ármány, káosz, pörgés: készüljenek, öt nagyon erős hét következik minden politikarajongó számára!