Libido dominandi

2012. szeptember 12. 9:50

Megadja Gábor
Konzervatórium
Szabad embernek nehéz lenni. A szabad ember gondolkodását ugyanis nem egzisztenciájához igazítja. Ezért sem tud a baloldali értelmiségi szabaddá válni.

„Ha elegendő volna a marxista-leninista örökség, amit Nietzsche posztmodern erőkultuszával teszünk teljessé, mi bajunk lehetne a posztkommunistákkal? És a szovjet megszállással? Mi választ akkor el minket a baloldaltól a vor-zakókon és a szürke kardigánon kívül? A döntésképtelenség alternatívája nem a forradalom, vagy a zsarnokság. Machiavelli is arra biztatja fejedelmét, hogy bizonyos túlzásokat kerüljön el, az erőt a szükséges mértékben és módon alkalmazza; egyéb esetben elveszíti hatalmát. A politika ezért is ars, és nem scientia.

A jobboldal, vagy, ha úgy tetszik, a konzervatívok ugyanis »nem politikai pártot akarnak csinálni, hanem egy ízlés- és stílusmozgalmat«. De talán még azt sem. Elég, ha felszínre hozunk, vagy felszínen tartunk elfeledett és negligált témákat, problémákat, felvetéseket. Ha igyekszünk megismerni saját hagyományunkat, amit az erő egyes képviselői rendre le akartak rombolni. Uniós bürokráciák, ideológiai divatok és kormányok felemelkednek, majd eltűnnek – van viszont egy nagyjából két-és félezer éves hagyományunk, ami marad.

Szabad embernek nehéz lenni. A szabad ember gondolkodását ugyanis nem egzisztenciájához igazítja. Ezért sem tud a baloldali értelmiségi szabaddá válni. Ahogy a kormányok, rezsimek jönnek-mennek, úgy változik az egzisztencia is. Amit adnak, elvehetik. (Ha kicsit szerencsésebb, hagyják, hogy szabad legyen.) A szabad ember viszont máshoz ragaszkodik; lehet, hogy az útja nehezebb, lehet, hogy több a dilemmája, és az is lehet, hogy megdobálja az élet.

Viszont szabad ember marad.”

Az eredeti, teljes írást itt olvashatja el.

Összesen 31 komment

Jelenleg csak a hozzászólások egy kis részét látja.
Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!

A kommentek nem szerkesztett tartalmak, tartalmuk a szerzőjük álláspontját tükrözi.

Ez mind nagyon szép és alapvetően egyet is értek vele, de a szabadsághoz nem csak szellemi függetlenség kell, hanem alapvető materiális javak is. Akinek családja és kenyérgondja van, nem nagyon jut ideje az elmecsiszolásra, független gondolkodásra. Habár, mint tudjuk,éltek nagy szellemű remeték is valaha.

"Ezért sem tud a baloldali értelmiségi szabaddá válni. "

Ez most komoly? Az én egzisztenciám nem a jövő-menő kormányoktól függ, a jövetelüktől/távozásuktól nem változik a megélhetésem. Az állami állás függhet a kormánytól, de a magánszektorban ez kevésbé érint.

De várjunk csak, hol is dolgozik Megadja Gábor??? Kitől függ az ő egzisztenciája? Csak nem a kormány jövés-menésétől???

Vagy a KIM szerződéses tanácsadójánál, aki a fenti cikket billentyűzetbe álmodta.

Ehh, átsiklottam Gáborunkon a felsorolásodban.

Bocsánat, újságíró nem egyenlő publicista. Oknyomozzon és szerkesszen híreket maga hobibból, munka után, gyerek mellett.

Félreértett. Nem mondtam, hogy be kell állni vmelyik párt mögé, pusztán arra céloztam, hogy nemcsak igével él az ember,bizonyos anyagi minimum szükséges a szellemi és lelki függetlenséghez is. Üdv

Nagyon igaza van. Én is ismertem ilyen öregeket, de sajnos, már "kihaltak".

Muszály minden téma felvetésénél Orbánt belekeverni? Ez már tényleg grotext. A szerző nem személyesitett meg senkit, hanem általánosságban beszélt és inkább értégrendbeli világnézeti külömbségeket vázolt fel.

Az általad felsoroltak nem akarják magukat eladni független gondolkodonak. Nem tikolják, hogy melyik oldal értékrendjével szimpatizálnak.
Ezzel nincs is semmi gond, sőt természetes, mivel olyan hogy valaki függetlennek mondja magát az nem jelenti azt, hogy az, mivel mindenkinek van belső egyéni értékrendje aminek a szemüvegén keresztül nézi a világot és értékel, cselekszik. Ez nemcsak a politika, hanem a civil világban is így van. Gondolkodó ember nem lehet független, ítt nem az exisztenciáról beszélek.

"Szabad embernek nehéz lenni. A szabad ember gondolkodását ugyanis nem egzisztenciájához igazítja. Ezért sem tud a baloldali értelmiségi szabaddá válni."

Nos, szabad embernek tényleg nehéz lenni. A szabad ember gondolkodását ugyani a "légy hű önmagadhoz" elv határozza meg, ami nem csak azt jelenti, hogy egzisztenciális okból nem hajt fejet. Azt is jelenti, hogy egy adott ügy esetén nem oldalilag meghatározott véleménye van, hanem sajátja. Ami esetenként bizony eltér azokétól, akik egyébként közelebb állnak hozzá (értékrendben). A szabad ember ilyenkor nem mentegeti az övéit, semmiképp nem megy el odáig, hogy a kéket is hajlandó pirosnak látni ha ezt kívánja a falkaelv.
Nos szabad embert én nagyon keveset látok. S akit igen, azt nem az "oldaliság" jellemzi.
Ezért aztán az, hogy "Ezért sem tud a baloldali értelmiségi szabaddá válni" egészen viccesen hangzik számomra.
Végül: Erich Fromm könyvét a "Menekülés a szabadság elől"-t érdemes mindenkinek elolvasni, akit érdekel, hogy miért annyira nehéz szabad embernek lenni.

Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!

Bejelentkezés