A Mandiner Klubestjén a négy éve tartó ukrajnai háború, az ó- és újellenzék, a nemzeti szuverenitás és geopolitikai kérdések is szóba kerültek. Kövér László házelnök kifejtette, hogy a háborúban az Európai Unió vezetői érdekeltek, és Volodimir Zelenszkij ukrán elnök csak azt hajtja végre, amit Brüsszelből diktálnak Kijevnek.
Nagy érdeklődés mellett zajlott le a Mandiner Klubestje március 4-én a budapesti Várkert Bazárban. A rendezvény már a kezdés előtt megtöltötte a helyszínt: a szervezők beszámolója szerint óriási volt az érdeklődés az esemény iránt, a résztvevők száma és az előzetes visszajelzések is ezt igazolták.
A vendégek 17 órától érkeztek, a regisztrációt követően kötetlen beszélgetések és kapcsolatépítés zajlott a közélet iránt érdeklődő közönség körében. Az est hivatalos programja 18 órakor kezdődött, amikor Szabó András Csuti műsorvezető köszöntötte a megjelenteket, megadva az alaphangot a további eseményekhez. Ezt követően levetítették Tősér Ádám legújabb dokumentumfilmjét, a Baljós Közelséget, amelyet február 24-én, az orosz–ukrán háború kitörésének negyedik évfordulóján mutattak be az Uránia Nemzeti Filmszínházban.
A program egyik központi eleme a 18:30-kor kezdődő panelbeszélgetés volt, amelyen Kövér László vett részt. A beszélgetést Szalai Laura vezette, aki aktuális közéleti és társadalmi kérdések mentén irányította a diskurzust. A panel során szó esett a hazai politikai folyamatokról, a közéleti párbeszéd állapotáról, valamint a jövő kihívásairól is. A közönség végig figyelemmel kísérte az eszmecserét, amely több ponton is élénk reakciókat váltott ki.
Ezt is ajánljuk a témában
A Baljós közelség bemutatóját követő pódiumbeszélgetés a háború társadalmi és morális következményeit, a sorkötelezettség kérdését, Ukrajna uniós csatlakozásának jogi és gazdasági implikációit, valamint Magyarország békepárti álláspontját és stratégiai mozgásterét állította a középpontba.
Ezt is ajánljuk a témában
Az eseménynek ezúttal a Várkert Bazár ad otthont.
A Mandiner Klubestjén Szalai Laura kérdéseire válaszolva Kövér László több aktuális kül- és belpolitikai kérdésben is kifejtette álláspontját. A beszélgetés elején Szalai Laura a háborúról vetített megrázó képsorokra utalva emlékeztetett arra, hogy Kövér László egy évvel korábban arról beszélt: katonai értelemben véget érhet a konfliktus. Arra volt kíváncsi, csalódott-e időközben Donald Trumpban, illetve mikor jöhet el a béke Európában.
Kövér László válaszában azt hangsúlyozta, hogy a film nem tette fel a kérdést, ki a felelős a háborúért. Kérdésre reagálva kijelentette, nem csalódott Trumpban amiatt, hogy a háború még nem zárult le. Elmondta, egy évvel ezelőtt reménykedett a konfliktus lezárásában, ugyanakkor szerinte Trumpnak is megvannak a mozgási korlátai, hiszen Oroszország az Egyesült Államok legfőbb geopolitikai riválisa.
Úgy vélte, az európai elit Trump belpolitikai ellenfeleinek szövetségese, és az Európai Unió intézményei, valamint vezetői nem érdekeltek a háború lezárásában.
Hozzátette: az EU-ból hiányzik az a felelősségtudatos elit, amely – megfogalmazása szerint – a magyarságot ezer éven át jellemezte. Azt is hiányolta, hogy a film nem nevezi meg a valódi felelősöket, akik szerinte előidézték a majdani forradalmat.
A magyar–ukrán kapcsolatok kapcsán Szalai Laura a Barátság kőolajvezeték leállítására és Volodimir Zelenszkij kijelentésére kérdezett rá, miszerint áprilisban kormányváltás lehet Magyarországon, ami Ukrajna számára segítséget jelentene.
Kövér László Zelenszkij felelősségére utalva úgy fogalmazott, hogy az ukrán elnököt bábnak tartja, és szerinte évek óta nincs önálló ukrán politika. Állítása szerint Zelenszkij azt hajtja végre, amit különböző globális körök előírnak számára, és Magyarországgal szemben is csak azt engedi meg magának, amit Brüsszelből, Berlinből vagy Londonból jóváhagynak neki.
Úgy vélte, a Barátság kőolajvezeték elzárásával is megbízói akaratát hajtotta végre.
A beszélgetés könnyedebb részében Szalai Laura a korábbi, nagy visszhangot kiváltó „szegfűcsokor-ügyet” is szóba hozta, felidézve, hogy egy interjú alkalmával állítólag hígítószagú szegfűcsokrot adott Szabó Tímeának, és arról kérdezte a házelnököt, számít-e még a régi ellenzék, illetve találkozhat-e velük májusban a parlamentben.
Kövér László úgy fogalmazott: nem lepődne meg, ha májusban újra találkozna a parlamentben a régi ellenzékkel, mert véleménye szerint képesek összefogni a Tiszával. Hozzátette: nem szeretne abba a helyzetbe kerülni, hogy nosztalgiával gondoljon Szabó Tímeára.
A közvélemény-kutatásokkal kapcsolatban Szalai Laura arról kérdezte, kinek hisz, és mi a jelenlegi állás.
Kövér László azt mondta, azoknak a felméréseknek hisz, amelyek nem szálltak be manipulációs kísérletekbe. Úgy vélekedett, a Fidesz jól áll mind a listás, mind az egyéni mandátumok terén, és megjegyezte: ha fogadna – amit nem szokott –, akkor magukra fogadna. Elismerte ugyanakkor, hogy az idei kampány szorosabb, mint a korábbi választásoké.
Álláspontja szerint Magyar Péter nem az ellenzéki pártokat egyesíti, hanem a Fidesszel szemben álló szavazókat, és úgy fogalmazott, hogy Magyar Péter Gyurcsány Ferenc legjobb tanítványa a politikai gyűlöletkeltés terén, ugyanakkor félrelökte a mesterét.
Arra a felvetésre, hogy a Tisza párttal sokan szimpatizálnak, Kövér László azt mondta: szerinte a Tisza szavazóinak nincsenek illúzióik Magyar Péterrel szemben, és motivációjuk kizárólag a Fidesszel szembeni gyűlölet. Úgy vélte, a baloldalon megszűnt az az értelmiségi réteg, amely elmagyarázná a politikai összefüggéseket a választóknak, ezért ma az a veszély fenyeget, hogy szellemi értelemben vett nemzet létezik-e még. Hozzátette: ez a probléma Nyugaton még súlyosabban jelentkezik, és a nyugati liberális demokráciák „szavatossági ideje” szerinte lejáróban van.
A személyesebb kérdésekre reagálva Kövér László kijelentette: nincs és nem is lesz okostelefonja. A kormánypárti politikusok közösségimédia-jelenlétével kapcsolatban úgy fogalmazott, morális kérdés, miként használják ezeket a felületeket, és hangsúlyozta, hogy mintát kell adni a következő generációnak a közösségépítő használatra.
A kampány legfontosabb feladatairól szólva azt emelte ki: mindenki hozzon magával még egy embert, és a digitális térben zajló küzdelmet sem lehet átengedni az ellenfélnek.
Úgy vélte, 1989 óta nem volt olyan mértékű gyűlölet a magyar politikai életben, mint az utóbbi időben, és szerinte azok politikai utódai gyűlölködnek most, akiket a rendszerváltás után nem számoltattak el.
Azt is mondta: ha komolyan veszik egyes ellenzéki politikusok nyilatkozatait, látható, hogy vannak, akik feladnák a nemzeti szuverenitást. Állítása szerint azok a multinacionális cégek, amelyek most a Tiszát támogatják, kormányra kerülésük esetén adóemelések árán vennék vissza a támogatásukat az emberektől. Zárásként hangsúlyozta: a választás tétje a jólét és a nemzeti szabadság, és ami Magyarországon történik, annak geopolitikai jelentősége is lesz.
A rendezvényt 19:15-től Pataky Attila fellépése zárta, hiszen Mandiner Klubestje nem csupán egy beszélgetés, hanem valódi közösségi esemény.
Képek forrása: Földházi Árpád (Mandiner)
Egyértelmű, miben reménykedik Brüsszel – mutatott rá az elemző.
Tartson velünk Ön is március 25-én a Várkert Bazárban.
A nemzeti szuverenitás a migráció elleni fellépés volt a fókuszban az első Patrióta Nagygyűlésnek, melyet az Országházban tartottak számos európai uniós politikussal. A résztvevők szerint olyan Európára lenne szükség, ahol önazonos büszke nemzetállamok vannak, az országukban jogellenesen tartózkodó migránsokat pedig ki kell toloncolni.
A balliberális sajtó kritikátlanul veszi át az álhíreket. De nem csak ők: noÁr is élen jár az álhírterjesztésben. Ráadásul – információink szerint – az összes érintett művész vagy fel sem lépett, vagy teljesen ingyen tette ezt.
A független országgyűlési képviselő azért kapott büntetést, mert nem vett részt egy parlamenti szavazáson.
A Mandiner Klubesten Szalai Zoltán, a Mandiner főszerkesztője Kocsis Mátét, a nagyobbik kormánypárt frakcióvezetőjét kérdezte.
A Mandiner Klubestjének ezúttal Kocsis Máté, a nagyobbik kormánypárt frakcióvezetője volt a vendége Szegeden.
A Mandiner 75 részes sorozatban mutatja be a Tisza-vezér legnagyobb hazugságait. 58. rész.
Különösen véres időszak elé néz Szlovjanszk és Kramatorszk.
