Aki még nem küldte vissza a szavazólapot, tegye meg, online is van rá lehetősége.
„Már májusban átlépte az 1,6 milliót a Voks 2025 szavazólapokat visszaküldők száma, így a június 20-i határidőig várhatóan a kétmilliót is meghaladja majd ez a szám. Erre utal, hogy Orbán Viktor a Parlamenti Szalonon kijelentette, hogy legalább kétszer annyian vesznek részt a Voks 2025-ön, mint a Tisza Párt szavazásán, amit saját bevallásuk szerint 1,137 millióan töltöttek ki. Ha a Voks 2025 szavazáson a visszaküldők nagy aránya elutasítja az ukrán uniós tagságot, akkor az komoly nyomásgyakorlást jelent uniós színtéren is, emellett csattanós válasz Magyar Péterék konzultációjára, amelyen Brüsszel és Kijev akaratának megfelelően az ukrán tagság támogatását hozták ki eredményként.
De nézzük, mi az üzenete annak, hogy ilyen sokan vettek részt a Voks 2025 szavazáson!
Orbán Viktor március 7-én egy uniós csúcsot követően jelentette be, hogy véleménynyilvánító szavazást indít az ukrán uniós tagságról, miután 27 tagállamból 26 elfogadott egy dokumentumot, amely a háború folytatásáról és arról szól, hogy Ukrajnát meg kell erősíteni, hogy még tovább tudjon harcolni. Magyarország ezt nem támogatta, mert a kormány békepárti álláspontjával teljesen ellentétben állt. A miniszterelnök akkor úgy fogalmazott, hogy újra elő kell venni Ukrajna európai uniós tagságának a kérdését, mert felelősen emellett most nem lehet dönteni. Azt is mondta, nem szeretné, ha az emberek feje fölött születne erről döntés, ezért kezdeményeznek egy véleménynyilvánító szavazást Ukrajna európai uniós tagságáról.
Már ekkor is jelezte, hogy a Voks 2025 szavazást a nemzeti konzultációk mintájára fogják lebonyolítani, így a mostani visszaküldési adatokat ezekhez érdemes viszonyítani. Az eddigi legsikeresebb nemzeti konzultáció a 2017-es volt, ami a Soros-tervről szólt, azaz az amerikai milliárdos migránsbetelepítő elképzeléseiről. Ezen a konzultáción összesen 2,35 millió ember vett részt, ami akkora erődemonstrációt jelentett, hogy az akkori bevándorláspárti elképzelések lekerültek a napirendről, még a hazai baloldal is a kommunikációjában elengedte ezeket a kérdéseket, hiszen látták a hatalmas társadalmi ellenállást.”
Nyitókép: MTI/Havran Zoltán
***
Ezt is ajánljuk a témában
Bár hivatalosan nem Pride-nak nevezték, a hatóságok szerint egyértelmű, hogy ugyanazt a rendezvényt próbálják közterületre vinni, és ezzel kijátszani a gyermekvédelmi törvényt.
A lengyel közvéleményt minősíti, hogy még mindig itt tartanak. Kohán Mátyás írása.
A vasárnapi tárgyalásokon az ukrán delegációt az új főtárgyaló, Rusztem Umerov vezette.
Ukrajna szerint cselekedetei nem Kazahsztán vagy harmadik felek ellen irányultak, hanem az „orosz agresszió visszaverésére”.
A Faktum Projekt elemzése rámutat: az új amerikai javaslat a harctéri valóságra építve vethet véget a vérontásnak. A pragmatikus terv szerint Ukrajna semleges marad, Oroszország visszatérhet a nemzetközi vérkeringésbe, a határokat pedig a tényleges frontvonalak mentén rögzítik – ezzel egy új, stabil világrend alapjait fektethetik le a térségben.
Az Egyesült Államok és Ukrajna a miami egyeztetéseken két kulcsfontosságú kérdésben próbál kompromisszumra jutni
Összeszedtük a hét legolvasottabb híreit.
Ukrajna NATO-tagsága lehet a másik fő pont.
Az amerikai elnök a floridai tárgyalások után azonnal kamerák elé állt, és olyat mondott, amire az egész világ várt.
