Elvesztettük a csatát a természettel szemben.
„Egész napos műsorfolyammal adománygyűjtést kezdeményez a Médiaszolgáltatás-támogató és Vagyonkezelő Alap (MTVA) az Ökumenikus Segélyszervezettel közösen Székelyföldért a Nemzeti Összetartozás Napján. A Kossuth rádió kért hozzá egy jegyzetet tőlem is:
»Néhány éve, még a Covid előtt édesapámmal utaztam Székelyföldön. Milyen szépen kizöldült itt minden, csodálkoztam rá az egyik fennsíkon, gyermekkoromban még elég barna volt. Hát igen, morogta, ahogy csak a székely férfiak tudnak morogni, mert akkor itt még pityóka vót, oszt’ feladták, legjobb esetben legelőkként használják a fődeket. Majd fejét csóválva hozzátette: nagyanyád idejében minden portán legalább egy évnyi élelmiszert tartottak a házban; most ha valami nagy baj történne, és bézárnák a bótot, a falu éhenhalna. Aztán megtörtént a baj, a valóság ránk rúgta az ajtót koronavírus képében. Éhen ugyan nem halt a falu, de azért volt fejvakarás. Azt vártam volna, hogy valamit tanulunk belőle.
Ezt is ajánljuk a témában
Június 4-én, a Nemzeti Összetartozás Napján a közmédia példaértékű összefogással egész napos tematikus műsorfolyammal jelentkezik a Dunán, a Duna World-ön és a Kossuth rádióban.
Nem tanultunk, a pandémia lezárulta után is ugyanúgy éltünk, mint azelőtt.
Most épp a víz viszi el a fél Székelyföldet. Háromszék egy része gyakorlatilag víz alatt, Udvarhelyszéken és Csíkszéken is készültségben, és ami minden magyar embert gyomorszájon vágott: a parajdi sóbányát is elöntötte Korond patak.
Ez körülbelül akkora csapás Székelyföldnek, mintha Magyarországon egyik napról a másikra kiszáradna a Balaton.
Legalább tizenöt éve tudjuk, hogy baj lehet ebből, és évtizedek óta tudjuk, hogy baj lesz abból is, hogy letaroltuk az erdőinket, mert így nagyobb esők után egyben zúdul ránk az a víz a hegyről, amit addig az erdő megfogott.
Elvesztettük a csatát a természettel szemben, mondta az egyik székely elöljáró, és hát ez a lényeg, hogy csatázunk a természettel, szemben állunk vele, ahelyett, hogy a Teremtő által megbízott gondos gazdaként benne élnénk. Télen málnát eszünk, nyáron narancsot, a turistáknak bármikor tudunk latte-avokádót készíteni, a korondi vásárfiák egy részén ott a pecsét: made in China.
A világ megbolondult, és mi bolondultunk vele, most meg nézzük, hogy képernyőkből, lapos tévéből és simítós telefonokból nem tudunk gátat építeni árvíz ellen.«”
Nyitókép: Meteoplus Facebook-oldala
***
„Kolozsváron ne beszélj magyarul!” – ordította egy román nő a vasúti pályaudvar környékén.
Az anyanyelv nem magától értetődő – hanem kiharcolt érték és jog.
Nem foglalkoznak Brüsszelben a magyar kisebbséggel.
Az áldozat szerint támadója „bozgornak”, azaz hazátlannak nevezte.
A román sajtóban Magyarország a kulturális önazonosság példájaként jelenik meg.
Kádár Jánosék szerint az erdélyi szegénység túl nagy terhet jelentett volna az országnak.
„Bátor reformokat és strukturális változtatásokat” ígért a gazdaságpolitikában egy Tisza rendezvényen Dálnoki Áron tiszás gazdaságpolitikus, de máskor Tarr Zoltánnal együtt arról beszélt, hogy miért nem fogják nyilvánosságra hozni ezt a programot.
Gyűlnek a viharfelhők a Tisza Párt fölött.
