A szakértő szerint a 2026-os választás ráadásul nem csak a két nagy párt miatt lesz izgalmas.
Egyértelmű, hogy a 2026-os választáson a Fidesz-KDNP és a Tisza Párt között dől el, hogy ki kormányozhat a következő négy évben. Mráz Ágoston Sámuel, a Nézőpont Intézet vezetője az Ulrahang műsorában ugyanakkor rámutatott, hogy
a baloldalhoz köthető közvélemény-kutatók eredményei, amelyek szerint Magyar Péter pártjának jelentős az előnye, elképzelhetetlen. A Nézőpont legutóbb 10 százalékos Fidesz előnyt mért.
Az elemző kiemelte, a Fidesznek jóval nagyobb a tartaléka, akiket mozgósíthat, míg a Tisza Párt szimpatizánsai jóval nagyobb aktivitást mutatnak.
Mráz Ágoston Sámuel emellett kiemelte, a Fidesz és a Tisza mellett kevés szó esik a stabilan 5 százalék, vagyis a parlamenti bejutási küszöb feletti eredményt hozó Mi Hazánk Mozgalomról. Szintén bejuthat a parlamentbe a DK, ráadásul Gyurcsány Ferenc mindent elkövet annak érdekében, hogy a közvélemény ne feledkezzen el a baloldali pártról. Szintén beleszólhat – választási megállapodásokon keresztül – az eredménybe a hídfoglaló tüntetéseket szervező Hadházy Ákos is, aki szinte biztos, hogy elindul Zugló-Erzsébetvárosban 2026-ban.
Ezt is ajánljuk a témában
Hadházy Ákos már annyira otthonérezte magát az Erzsébet hídon, hogy még azt is kikotyogta, hogy akinek átadja a szót, rögtön a brüsszeli a bürokratákhoz szalad.
Nyitókép: Földházi Árpád/Mandiner
„Magyar Péter az ukránok oldalára állt, nem a magyarokéra. Csak ő tudja megmondani, miért tette” – írta a Fidesz frakcióvezetője.
Úgy tűnik, a színfalak mögött már eldőlt, nem indul a 2026-os választáson a baloldali párt.
A szabad Magyarország történetében azonban példátlan, hogy egy magyar politikai párt vezetői részt vesznek egy másik ország titkosszolgálati műveleteiben.
A magyar népmesék hőseihez hasonlította Bódis Kriszta a Tisza-vezért.
További kérdés, hogy a DK távozó vezére nélkül elsüllyed-e a párt, vagy éppen esélyt kap a megmenekülésre.
Molnár Csaba sajtótájékoztatóján részletesen ismertette, hogyan újul meg a Demokratikus Koalíció.
Az EB egy új javaslattal gyakorlatilag megkerülné a tagállami vétó lehetőségét, és kereskedelmi intézkedésként, nem pedig szankcióként tiltaná be az orosz energia behozatalát. Ez különösen hátrányosan érintené Magyarországot, Szlovákiát és más, orosz energiát vásárló államokat, de tovább gyengítené az EU versenyképességét és iparát is.
„Magyar Péter az ukránok oldalára állt, nem a magyarokéra. Csak ő tudja megmondani, miért tette” – írta a Fidesz frakcióvezetője.
