Nem látom abban az innovációt, hogy konzultál a Tisza

„Felháborodott kommentáradat kísérte a legutóbbi videóm utolsó öt percét, melyben Magyar Péter politikájával kapcsolatban fogalmaztam meg a fenntartásaimat. Erre válaszolok röviden.

* A nemzeti jelképek visszavétele komoly politikai-kulturális teljesítmény Magyar Pétertől. Az utóbbi hetekben azonban a méltóság helyére a bazári látványosság lépett. Az az érzésem a Tisza himnuszt, az elnök színpadi bevonulását és Romulusz bocskais-kokárdás-nemzetőr szalagos outfitjét nézve, hogy már nem a Fidesz kezéből akarja kicsavarni a Tisza a zászlót, hanem a Mi Hazánk giccses, üres és hazug pózait másolja. És ez engem zavar. Különösen akkor, ha belegondolok abba, hogy Magyar Péter egy évvel ezelőtt, a március 15-i rendezvényén milyen méltósággal és kulturáltsággal demonstrált. És most valami elveszett, ami jó volt, ami működött, és ami tényleg konszenzus volt. De persze ízlésről nehéz vitatkozni.

* Sokan írták, hogy a vidéki embereknek erre van szüksége. Na nebassz! Ez pont olyan benézése a falusi, kisvárosi emberek ízlésének és értékvilágának, mint az atillát népviseletnek nevezni.

* Nem látom abban az innovációt, hogy konzultál a Tisza. Ezt megtették már az óellenzék pártjai -legutóbb Karácsony Gergely, a szép emlékű »Budapesti Lakógyűléssel«-, ahogy aláírásokat is gyűjtöttek. 

* Nem látok innovációt a szociális ígérgetésekben sem. Érdemes tanulmányozni az elmúlt 15 év ellenzéki pártjainak, és előtte a Fidesz és az MSZP hasonlóan blőd ígéreteit. Itt vastagon fogott eddig is a toll. És nincs újdonság az antikorrupciós harcban sem. Az »út a börtönbe program« és »a rabolt vagyon visszavételéből majd Dániát csinálunk« örökzöld immár harminc éve. Ez mind a régi, mind a vesztes lemez.

* Én abban hiszek, hogy érdemes őszintén, korrektül beszélni a választópolgárral. Ezt az elmúlt évtizedekben nem nagyon próbálta meg senki. De a kivételek között ott van Magyar Péter, amikor először ült a Partizán stúdiójában. És érdemes lenne észrevenni, hogy a Tisza nem azért árad, mert zseniálisan manipulál és hazudozik, hanem azért, mert tömegeknek van elege a politikai elit alkalmatlanságából és hazugságaiból. És hónapról, hónapra egyre többen ábrándulnak ki, ahogy a bőrükön érzik a mérgező kormányzati hazugságok következményeit. Talán nem ez a legjobb pillanat elsajátítani Habony Árpád boszorkánykonyhájának »legízletesebb« fogásait.

* Lehet, hogy tévedek, de abból a hozzáállásból nem lesz több szavazat, hogy »a vidéki ember hülye, etessük meg mi is az Orbán-féle moslékkal«. Mindezt előadni úgy, mint a tuti nyertes stratégiát, végképp túlzásnak érzem. A mögötte lévő fölényes, lenéző attitűd meg egyenesen taszító.

* Azt meg egy végtelenül rossz precedensnek látom, hogy az ellenzék legnagyobb pártjának vezetője még annyit sem mond az alkotmányos jogok korlátozása, a melegek elleni gyűlöletkampány kapcsán, hogy ez elfogadhatatlan. Annyit sem mond, hogy felháborító és gyalázatos, hogy a kormány az alkalmatlanságát, a korruptságát és az elszabaduló árakat honfitársaink százezereinek célkeresztbe állításával próbálja elfedni. Nem kell tüntetnie a Tiszának, nem kell Brüsszelbe rohannia, nem kell szivárványos pólót húznia Magyar Péternek, de ezt a két mondatot nem elmondani, az arculcsapása és cserbenhagyása nemcsak a választóinak, hanem annak a szabadságharcos, szabadságra törekvő magyar hagyománynak is, ami nem kiváltható atillábban pózolással. Bár lehet, nála a »Péter atillában« volt a Pride melletti kiállás.

A videóm a fenti pontokat próbálta röviden összefoglalni. És jelezem, hogy én nem Bayer Zsolt és nem is Nacsa Olivér vagyok, nekem nem feladatom sem dicsérni, sem elhallgatni a pártpolitika működését és hibáit. Sőt, hiszem, hogy csak addig van létjogosultsága annak a heti 10 percnek, amit bárki idejéből kérek, ha a tévedés és a rossz poén jogát fenntartva, így csinálom.

De ha kifejezetten választást akarnék nyerni, ha kifejezetten Orbánt szeretnék buktatni, akkor is így csinálnám. Elmondanám minél több helyen, hogy van jogunk kérni a politikusoktól, van jogunk kritizálni őket, és jogunk van elvárni, hogy képviseljék az értékeinket, különösen ha a szavazatunkat szeretnék. 

Mert ha nincs polgári öntudat, akkor így is, úgy is cseszhetjük.

És a végére egy kéretlen tanács a politikai kommunikációban, marketingben meg stratégiában oly jártas O1G szavazóknak: Ha a szavazatmaximalizálás a cél, akkor a potenciálisan ellenzékre szavazók emberi méltóságát, kormányváltási szándékát és szellemi képességeit érdemes módjával megkérdőjelezni. A »Büdös buta gyökér, maradjon az Orbán?« nem biztos, hogy a legjobb szlogen. Nyilván rám nem vonatkozik, engem nem tudtok elriasztani attól, hogy kormányváltó szavazatot adjak le. És egy év múlva el is fogom dönteni, hogy kire. Mert akkor lesz az ideje.”

Nyitókép: Képernyőfotó