Többször előfordult, hogy a büntetés-végrehajtási bíró zöld utat adott a feltételes szabadlábra helyezésnek.
Harminc évvel ezelőtt, 1995 januárjában ítélte életfogytig tartó szabadságvesztésre a Győr-Moson-Sopron Megyei Bíróság Bene Lászlót és bűntársát, Donászi Aladárt azzal, hogy előbbi legkorábban 20, Donászi pedig 25 év múlva helyezhető feltételesen szabadlábra.
Mivel Bene esetében a határidő 10 éve lejárt, a törvény erejénél fogva minden évben meg kell vizsgálni a feltételes szabadságrabocsátás lehetőségét. Donászi 2001-ben öngyilkos lett a börtönben.
A már fiatal korától különböző bűncselekményekért elítélt Bene László a szegedi Csillag börtönben ismerkedett meg későbbi bűntársával, Donászi Aladárral, akivel már a rácsok mögött elkezdték tervezgetni későbbi akcióikat. Szabadulásuk után, 1989-től ezt már tettek is követték, de először csak lopásokat hajtottak végre. Donászi azonban feljebb akart lépni, és már rablótámadásban törte a fejét. Az alkalom 1991 júniusában jött el, amikor megtámadta a Győr- és Környéke Vízmű és Fürdő Vállalat bevételeit szállító autót. Két embert lőtt le, egyikük a kórházban meghalt. Donászi végül 870 ezer forintot zsákmányolt.
A következő „skálás gyilkosság” néven híressé vált támadást már újra ketten ütötték nyélbe. A két férfi megtudta, hogy a Budai Skála bevételét taxival szállítják a bankba, ezért úgy döntöttek rajtaütnek a szállítókon.
A támadást 1992. május 11-én, kora reggel hajtották végre. Bene autójával elállta a pénzt szállító taxi útját,
Donászi pedig az autóhoz lépve feltépte a hátsó ajtót, és kérdezés nélkül fejbe lőtte a pénz kezelésével megbízott egyetemistát. Bene ezzel együtt a taxisofőrre és a mellette ülő pénzkísérőre is tüzet nyitott.
Miután felmarkolták az autóban lévő pénzes zsákot, elmenekültek. Bár a taxis és a pénzkísérő végül túlélte a támadást, a 23 éves egyetemista, Sádt Győző életét nem tudták megmenteni. Benéék azonban hoppon maradtak, mert nem a pénzt, hanem a további pénzeszsákokat tartalmazó zsákot vitték magukkal.
Donásziék 1992 novemberben öltek újra embert, miután az egyik erdőben tartott lőgyakorlatukat meghallották az arra járó vadászok, akik éppen az ott garázdálkodó orvvadászokat keresték. A felek között tűzpárbaj alakult ki, amelyben a két vadász meghalt.
1993 januárjában újabb rablást akartak végrehajtani, ám a félresikerült akcióban végül Bene sérült meg súlyosan az arcán. Viszonyuk ezután hűvössé vált, de még ugyanezen év novemberében kiraboltak egy postát.
A rendőrök végül 1994 májusában kapták el a bűnözőpárost. Ahogy a cikk elején is írtuk, a büntetőper végén mindketten életfogytiglant kaptak, az említett, húsz évre vonatkozó kitétellel. (Tényleges életfogytiglan ekkor még nem létezett.)
Az elmúlt években többször is téma volt Bene esetleges szabadulása, és egyes esetekben a büntetés-végrehajtási bíró zöld utat adott a feltételes szabadulásnak.
A másodfokon eljáró Szegedi Törvényszék azonban mindig ezzel ellentétes döntést hozott, így a gyilkos nem szabadulhatott.
Megkérdeztük a bíróságot, hogy az elmúlt években mi történt Bene ügyével. A törvényszék lapunkat arról tájékoztatta, hogy 2022-ben és 2023-ban is hasonlóan döntöttek.
Legutóbb 2024-ben, a felhívásnak megfelelően a büntetés-végrehajtási intézet határidőben előterjesztést tett a feltételes szabadságra bocsátással kapcsolatban, melyet azonban nem támogatott. Az elítélt kérelmezte a pozitív elbírálást, azonban védője a feltételes szabadságra bocsátást nem indítványozta.
Az elítélt meghallgatása után a Szegedi Törvényszék július 31. napján jogerőssé vált végzésével az elítélt feltételes szabadságra bocsátását továbbra is mellőzte.
A bíróság az előterjesztés irataiból és az ítéletből, valamint a megelőző eljárások adataiból megállapította, hogy az elítélt büntetés- végrehajtási intézetbe kerülése előtt folyamatosan, tudatosan bűnöző életmódot folytatott, arra rendezkedett be, hogy életvitelszerűen bűncselekmények útján tartsa el magát. Büntetésének hosszú ideje alatt foglalkoztatására csupán minimális időtartamban került sor, azonban tanulmányokat folytatott, e tekintetben több jutalomban is részesült. Magatartásával jelentős ideje nincs probléma, nyugodtan és kiegyensúlyozottan tölti ítéletét.
Ennek ellenére a beszerzett szakértői vélemények alapján az elítélt korábban feltárt személyiségjegyeiben változás nem következett be, így a feltételes szabadságra bocsátás feltételei nem álltak fenn.
A bíróság – a törvény kötelező rendelkezésének megfelelően – felhívta a büntetés-végrehajtási intézetet, hogy 2025. június 4. napjáig ismételten tegyen előterjesztést az elítélt feltételes szabadságra bocsátásával kapcsolatban.
Megkerestük az ügyben a Csongrád-Csanád Vármegyei Főügyészséget is, amely megkeresésünkre azt közölte, hogy egyetlen korábbi esetben sem támogatták az elítélt feltételes szabadságra bocsátását, mivel álláspontjuk szerint a büntetés célja további szabadságelvonás nélkül nem érhető el.
Bene tavaly adott interjút a Blikknek, amelyben azt mondta, nem reméli már, hogy kikerül a rácsok mögül. „Engem csak a halál visz ki innen” – mondta az interjúban Bene, aki ugyanakkor továbbra sem mutatott megbánást a gyilkosságok miatt.
Nyitókép forrása: Mandiner
Az áprilisi országgyűlési választás után sincs megállás: sorra jönnek az időközi voksolások, amelyek megmutathatják, átrendeződtek-e az erőviszonyok. Lesz, ahol már eldőlt a meccs, máshol izgalmas csaták jöhetnek a közelgő időközi önkormányzati választásokon.
Az orosz ügyészség életfogytiglani szabadságvesztést indítványozott Robert Brovdi, ukrán drónparancsnok ellen.
Mivel ez nem járható út az Európai Unióban, éppen ezért két konkrét javaslattal állt elő az építési és közlekedési miniszter.
A boncolás nem tudta egyértelműen megállapítani a halál okát, de kizárta a természetes elhalálozást. Az elkövető élete végéig rács mögött marad.
H. Istvánt tizenöt évre ítélték a merénylet miatt.
A hónap végéig lehet nyilatkozni.
Az ország vezetése célzott politikai támadásról beszél, és már azt is tudni véli, ki volt az elkövető. Az áldozatok egyébként a legegyszerűbb internetes csalási formának dőltek be.
Hihetetlen módon dőlt el a bajnoki cím és a feljutás.
