Veszélyes vizekre evezett Zelenszkij: baljós következményekkel járhat, ha ujjat húz Magyarországgal
Komoly veszélyre hívta fel a figyelmet Orbán Viktor.
Donald Trump elnökségének hatásairól, az Európai Unió helyzetéről és a magyar gazdaság kilátásairól beszélt Orbán Viktor péntek reggel a Kossuth Rádióban.
Idén először adott szokásos péntek reggeli interjút Orbán Viktor a Kossuth Rádiónak.
Minden meg fog változni!
– szögezte le a beszélgetés elején Orbán Viktor annak kapcsán, mi lesz a legnagyobb különbség a leköszönő, és Trump adminisztrációja között. „Véget ér egy keserű, nehéz, fájdalmas kudarcokkal tarkított négy év: a demokrata kormányzás négy esztendeje.”
A magyar kormányfő emlékeztetett: a Biden-adminisztráció már a kezdetekkor rosszul indult, hiszen csalással ragadták magukhoz a hatalmat. Hozzátette: a republikánusok nemzeti, míg a demokraták nemzetközi alapon állnak, amely mindent meghatároz.
A magyar-amerikai kapcsolatokról Orbán Viktor elmondta: Bidenék ideküldtek egy verőlegényt, akinek az volt a feladata, hogy belepréselje Magyarországot abba a liberális kánonba, amely migráció-, gender- és háborúpárti.
De Magyarország nem ilyen ország!”
– szögezte le Orbán, majd megjegyezte: eleve kurdarcra volt ítélve David Pressman nagykövet munkája.
„Nem véletlen, hogy négy év alatt egyszer sem találkoztam vele, ami azért eléggé példátlan” – fogalmazott. A magyarok fejében a család a legfontosabb, de az amerikai demokraták lenézik, gúnyolják a hagyományos családmodellt – „ezt mi nem tudtuk elfogadni”. Szerinte kódolható volt, hogy a magyar-amerikai kapcsolatok mélypontra jutnak.
Ez soha nem látott mértékben erősítette meg Rogán Antal pozícióját a magyar kormányban. Ebből csak annyit tudok kiolvasni, hogy jól végzi a dolgát”
– jegyezte meg Orbán arról, hogy a Biden-Soros-Pressman fogat szankciós listára tette a magyar minisztert.
Orbán Viktor elmondta: van egy megállapodása Trumppal, ami a magyar-amerikai kapcsolatok aranykorát fogja hozni. A kormányfő bízik benne, hogy Trump beiktatásával az ország jelentősen profitálni fog.
Orbán Viktor arról is beszélt, hogy amikor 2016-ban először Donald Trump nyert, keveset beszéltünk arról, hogy akkor a demokraták átmenekültek Brüsszelbe. „Soros György elvesztette a csatát Amerikában, és csapatai ismét visszahúzódtak Brüsszelbe.”
A kormányfő megnevezte 2025 legfontosabb célját is:
„Ki kell őket szorítani Brüsszelből, mert különben új Washington lesz Brüsszelből. 2025 legfontosabb célja, hogy szorítsuk ki Európából a Soros-birodalmat” – fogalmazott a miniszterelnök.
Orbán Viktor szerint eljött az ideje, hogy tiszta vizet öntsünk a pohárba, és „a magyar szuverenitást veszélyeztető külföldi hálózatokat felszámoljuk és hazaküldjük”. Törőcsik Zsolt arról is kérdezte a miniszterelnököt, milyen eszközökkel lehet kiszorítani a Soros-hálózatot.
„A legfontosabb, hogy nem kell nekik pénzt adni. A Soros-hálózatot tekintélyes részben a brüsszeli költségvetésből finanszírozzák. Ezt mi nem tűrhetjük!” – fogalmazott Orbán, majd hozzátette: a legnagyobb korrupciós botrány az, hogy Brüsszel Soros zsebében van. „Nyilvánvalóan meg vannak vásárolva képviselők, bürökraták, komoly döntéshozók. Ha van korrupció, akkor ez az!”
A Brüsszel adta pénzügyi erőforrásokat vissza kell venni. Az a mi pénzünk, azt nem lehet odaadni a Soros-hálózatnak!
– hangsúlyozta Orbán, aki szerint a tavasz arról fog szólni, hogy Magyarország jó példát mutat majd ebben a témában.
Három fontos dolgot emelt ki a kormányfő, amikor a magyar uniós elnökség legfőbb eredményeiről kérdezte a műsorvezető. A miniszterelnök szerint osztatlan elismerés övezte az uniós elnökségünket. Mint mondta, amikor átvettük a stafétát, akkor csak a Vatikán beszélt a békéről, most pedig már mindenki a békéről beszél.
Orbán megjegyezte: a másik nagy eredménye az uniós elnökségnek, hogy Románia és Bulgária a schengeni övezet tagja lett.
Mindezek mellett megkezdődtek a csatlakozási tárgyalások Albániával.
A miniszterelnök úgy véli, Brüsszelnek alkalmazkodnia kell a megváltozott helyzethez, „a szankciókat ki kell dobni”. Mindezek mellett a brüsszeli jelek nem túl biztatóak mostanság, egyelőre a ráivás és nem a kijózanodás állapotában vannak – fogalmazott a kormányfő.
A miniszterelnök elmondta, a gazdaságpolitikai tervek köszönik jól vannak, de ezek akkor működnek, ha a háború nem eszkalálódik, folytatódik.
„Ma csak az orosz-ukrán háború szemüvegén keresztül foglalkozunk Ukrajnával, pedig Ukrajna egy komoly fenyegetés az európai gazdaságra nézve” – tette hozzá. Aláhúzta: ha a háború utáni időszakra nézünk, látnunk kell, hogy „az európai gazdaság számára Ukrajna egy nagyon komoly kihívás, sőt, fenyegetés”.
Ha Brüsszelben nem térnek észhez, és Ukrajna úgy kapcsolódik az európai gazdasághoz, ahogy azt ma Brüsszelben akarják, akkor a magyar gazdák bezárhatják a boltot!”
Orbán szerint komoly védelmi intézkedésekre lesz szükség, majd leszögezte: az ukrán gazdasági rendszer egyelőre nem illeszkedik az európai rendszerbe, mert az egy önmagát fenntartani képtelen, folyamatos nyugati támogatásra szoruló gazdaság.
A miniszterelnök szerint mindig meg kell ismételni a legfontosabb gazdasági célokat, amelyek közül az első, hogy mindenkinek legyen munkája. „Úgy látom, hogy mindenkinek, aki dolgozni akar, 2025-ben lesz munkája.” A második, hogy a munkából szerzett jövedelemből az ember fenn tudja tartani a családját, amire lehetőség lesz, mert a bérek nőni fognak. A harmadik, hogy mindenki úgy érezze, hogy tud előre lépni. „Ha szociologikus nyelven beszélek, akkor ezt egy középosztályosodásnak hívom. 2025 a középosztály megerősödésének az éve lesz.”
A kormányfő szerint a kiindulópontok jók:
a 20-65 év közöttiek foglalkoztatottsága 80 százalék körül van.
A másik elem pedig a megtakarítási ráta (ami azt jelenti, hogy a jövedelmednek hány százalékát tudod későbbi fogysztás céljából félre tenni): ez Magyarországon 24 százalékon áll, míg az EU átlaga 14 százalék. Mindez pedig segítheti a jövőbeli előrelépést is, érzékelhető előrelépést vár a kormányfő.
Orbán Viktor a beszélgetés végén elmondta: az energiaárak emelkedése jelenti a legnagyobb veszélyt a gazdaságra. „Meg kell akadályoznunk, hogy Brüsszel olyan szankciós politikát folytasson, ami az energiaárak növekedéséhez vezet.” Az energiaárak nagy ívű emelkedése jelentősen csökkentheti a magyar gazdaság növekedési esélyeit. A kormányfő hozzá tette: minden eszközzel meg kell akadályoznunk, hogy a Török Áramlatot támadás érje, mert különben nem tudjuk a kitűzött célokat elérni a magyar gazdaságban.
A teljes beszélgetés itt nézhető vissza:
Fotó: MTI/Miniszterelnöki Sajtóiroda/Fischer Zoltán