A Corvinus Egyetem cáfolja az ösztöndíjas helyekről szóló híreket

Az Akadémiai Dolgozók Fóruma (ADF) által közzétett adatok szerint több ezerrel csökken 2025 szeptemberétől az állami finanszírozású helyek száma a magyar egyetemeken. Szerintük a Budapesti Corvinus Egyetemen 48 százalékos a csökkenés. Mi ennek az oka?

Ez az állítás nem felel meg a valóságnak. 2019-ben a Corvinus volt az első magyar egyetem, amely modellt váltott, és egy speciális működési és finanszírozási struktúrára állt át. 2020-tól mi már államilag finanszírozott hallgatókat nem veszünk fel, nem is kapunk az államtól támogatást. Az egyetem fenntartója, a Maecenas Universitatis Corvini Alapítvány, amely biztosítja a térítésmentes tanulás lehetőségét a felvett hallgatóknak. Hogy közülük mennyi lehet ösztöndíjas, a többi egyetemmel ellentétben nem függ attól, hogy hány államilag finanszírozott hely van. Nálunk ezt az arányt az alapítvány és az egyetem vezetése közösen alakítja ki. –

Ez nem változik a jövőben sem, sőt várhatóan ez az arány tovább növekszik.

A tanulmányi eredménytől függetlenül mitől függ még az arányszám?

A Corvinus Egyetem a minőséget helyezi az első helyre. A jelentkezők száma alapján határozzuk meg a felvételi ponthatárt. Ha többen jönnek magas pontszámmal, több hallgatót is fel tudunk venni. A Corvinuson az oktatók száma vagy a fizikai infrastruktúra stabil, sőt a Gellért Kampusz megnyitásával ez utóbbi még jelentősen bővült is. A kuratórium és az egyetem vezetésének az álláspontja, hogy ha több magas pontszámú hallgató jelentkezik, akkor őket is fel tudjuk venni.

Ez a finanszírozási struktúra mennyiben tér el a hagyományostól?

A magyarországi diákoknak ugyanúgy a felvi.hu rendszeren kell jelentkezniük, vagy térítésmentes vagy költségtérítéses képzésre. A felvi rendszerben az “A” finanszírozási forma a Corvinus ösztöndíjas, tehát térítésmentes képzést, a “K” forma a költségtérítéses képzést jelenti. De van két nagy különbség a feltételek között: az egyik, hogy az állami ösztöndíj esetében a hallgató amennyi félévet tanul, a végzés után annyi időre kell itthon munkát vállalnia. Nálunk viszont nincs ilyen megkötés. Ezzel együtt természetesen mi is azt szeretnénk, hogy a nálunk megszerzett tudás itthon hasznosuljon. A másik, hogy a Corvinus Ösztöndíj esetében minden szakon, minden év végén sorrendbe állítjuk a hallgatókat az elért tanulmányi eredmény alapján, és 

De igaz ez fordítva is, ha valaki rossz átlagot teljesít, akkor átkerülhet költségtérítéses képzésre.

A 2024-25 ös tanévben hányan nyertek felvételt a Corvinusra?

Összesen 1871 hallgatót vettünk, fel, 1376-ot alapképzésre, 439-et mesterképzésre, az ötéves osztatlan képzésünkre pedig 56 hallgatót. Ehhez jöttek még a külföldi hallgatók.

Összesen hányan tanulnak most az egyetemen és ebből mennyi a külföldi diák?

Nyolcezer feletti a létszám és ennek húsz százaléka külföldi hallgató. Ők két módon érkezhetnek: egyrészt Stipendium Hungaricum ösztöndíjjal vagy természetesen önköltséggel, azaz maguk fizetik a tanulmányaikat. A 2030-ig tartó hosszú távú stratégiánk egyik legfontosabb eleme a nemzetköziesedés; ezért is fontos, hogy növekedjen a külföldi hallgatók száma. De ez az oktatói kar esetében is igaz, hiszen az ötszáz oktatónkból már hatvan külföldi.

A modellváltás óta eltelt öt-hat év. Miért jobb ez a rendszer?

Az eddig említett eredmények mellett a kutatást emelném még ki. Az elmúlt öt évben megötszöröződött a legmagasabban jegyzett nemzetközi folyóiratokban megjelent publikációink száma. Jobbak lettek a pénzügyi lehetőségeink: 2019-ben még 13-14 milliárdos éves költségvetéssel dolgoztunk, most már több, mint 30 milliárdból gazdálkodhatunk. A bérek versenyképességére is ügyelünk, 

az akadémiai kollégák például átlagosan 9 százalékos emelésre számíthatnak. Körülbelül 40 milliárd forintot tudtunk költeni infrastruktúrafejlesztésre, ennek részeként tavaly átadtuk Magyarország legzöldebb, innovatív egyetemi épületét, a Gellért Kampuszt. Büszkék vagyunk, hogy elnyertük a nemzetközileg kiemelkedő üzleti iskolákat értékelő amerikai AACSB akkreditációt. De az MBA-képzésünk is magasan minősített, AMBA akkreditáltak is vagyunk és most dolgozunk az EQUIS európai akkreditáción, hogy végül háromkoronás egyetemmé váljunk, amivel a régió legjobb egyetemei közé kerülünk. Az ENSZ felelős üzleti oktatásért létrejött kezdeményezése, a PRME tavaly Európa legjobbjának találta az innovatív pedagógiai módszereiért a Corvinust, a világ egyik legnagyobb, egyetemeket rangsoroló szervezete, a QS pedig szintén díjjal ismerte el a Corvinus frissdiplomásainak kiemelkedő elhelyezkedési esélyeit.
A modellváltásról sokan sokféleképpen vitatkoznak. Én mindig ezeket tényeket, eredményeket hozom fel, amelyek önmagukért beszélnek.

Az Erasmus és Horizont programok körüli vita mennyire sújtja az egyetemet?

Természetesen megérezzük, mint minden érintett magyar egyetem, de próbálunk a hallgatók számára olyan lehetőségeket biztosítani, hogy minél kevésbé érzékeljék ezt a hátrányt. Az Erasmus partnereink döntő többségével sikerült újrakötni a szerződést a Pannónia program keretében, illetve a kuratórium további pénzügyi forrásokat biztosított, hogy minden hallgatónk, aki szeretne kimenni külföldre egy vagy két félévre, ezt meg tudja tenni. A kutatási terület más kérdés: bár nem vagyunk kizárva mint pályázók, de nem lehetünk konzorciumvezetők. Vagy ha tagok vagyunk, akkor nem kaphatjuk meg közvetlenül uniós forrásból a támogatást. Ezt a magyar állam biztosítja számunkra. A teljes pályázati folyamat nehezebb, és bizony kaptunk visszautasítást partnerektől, de nem szakmai okok, hanem a fennálló helyzet miatt.

A klasszikus szakok mellett milyen új képzések vannak a Corvinuson, hogyan tudnak alkalmazkodni az újabb és újabb kihívásokra?

2019-20-tól átalakítottunk a képzési portfóliónkat is. Az alapképzésekben kevesebb, de sokkal átfogóbb képzéseket indítottunk, nagyobb hallgatói létszámokkal, és lehetővé tesszük az utolsó évben, hogy a hallgatók specializálódjanak is. Az alapszakok számának csökkenése ellenére azért két új alapképzést elindítottunk, az egyik az üzleti adattudomány, a másik az úgynevezett PPE, politika, filozófia, gazdaság. Mesterszakok közül vannak egy és kétéves szakjaink.

a CEMS-nek, melynek minden országból egy tagja van. A Vezetés és szervezés angol nyelvű mesterképzésünk pedig úgy épül fel, hogy egy évet itthon, egyet pedig valamelyik CEMS partner egyetemnél tölthetnek el a hallgatók. Múlt év nyártól tagjai vagyunk az analitikai és kvantitatív elemzési készségekre fókuszáló QTEM szövetségnek is, amelynek keretében a hallgatók szintén tudnak külföldön tanulni egy vagy két félévet.
Vannak egyéves képzéseink is, például a haladó ellátásilánc-menedzsment, a fenntarthatósági menedzsment és vállalkozás vagy a nemzetközi számvitel és könyvvizsgálat. Ezek angol nyelvű mesterképzések. De van egy magyar nyelvű is, a közgazdász-tanár képzésünk, vagy például a kétéves szakok között a vállalkozásfejlesztés A szakkínálatunkról az egyetem honlapján és a felvi.hu rendszerben is tájékozódhatnak.

Nyitókép: Corvinus Egyetem Facebook oldala