A Menczer–Magyar-csörte igazi aljassága

 „Ha a »toxikus maszkulinitásról« egy mindent összefoglaló GIF-et akarnánk csinálni, akkor arra a Menczer–Magyar kommunikációs bokszmeccs kiválóan alkalmas lenne. Tanulságos demonstrálása lesz ez a videó annak a kártékony izmozásnak, amely mára mainstream ügymenet lett a magyar politikában.

De nem feltétlenül kell genderelméleti leírásokkal illetni a felvételt: az, ahogyan két államFÉRFI méregeti egymást nagy nyilvánosság előtt, óhatatlanul is szekunder szégyent vált ki a megfigyelőben. Egyúttal elvezet a keserű felismerésig: a magyar politika 2024 végére tényleg arról és annyiról szól, hogy ki a tökösebb – és még véletlenül sem a szó motivációs jelentéstartományában, hanem valami pincemély alpári sötétségben.

Menczer Tamás »vitakultúrája« bármilyen meghökkentő és gyomorforgató is a maga élőben közvetített nyerseségében, valójában mélyen gyökerezik az orbáni vezetéselméleti ars poeticában, amely a le- és elnyomást politikai erénynek tekinti, mások »lekicsizését« – legyen szó politikai ellenfélről vagy más országról – az egyéni és nemzeti önbecsülés zálogának, az erőszak kilátásba helyezését pedig tárgyalási alapnak.

Egy kommunikációs igazgatótól elvárható, hogy tisztában legyen a szavai súlyával, és Menczer Tamás feltehetően vállaltan és tudatosan vette fel a Török Gábor által csak kocsmainak titulált attitűdöt, ez lehetett a menetlevélben. Egy adott ponton még a maga kicsavart logikájával megpróbálja elhitetni azt is, hogy »a jó oldalon áll«, erre az egész párbajjelenetre csak azért van szükség, mert a nőket és a gyerekeket meg kell védeni (lásd még a Donald Trump-i választási programot: »Én akkor is megvédem a nőket, ha nem akarják.«).

»Láttam, hogy a nőkkel hogy beszéltél, ezért jöttem ide, hogy végre egy férfival is találkozzál« – mondta, és a szavai egy olyan politikai térben visszhangoztak, ahol nem kérdés, hogy van gyengébbik és erősebbik nem, és az sem, hogy melyik melyik.

Hogyan kell lenyugtatni egy kocsmai hőbörgőt? Magyar Péternek a toxikus maszkulin eszközkészletből nem a balegyenest sikerült előhúzni, bár nyilvánvaló volt, hogy Menczer erre játszott, hanem néhány keresetlen szót, miszerint a kommunikációs igazgatónak büdös és habzik a szája.

És miközben ment a »mi van, kicsi, reszketsz?« – a kommunikációs boszorkánykonyha legújabb varázsszere, feltehetően azt a választót megcélozva, aki ökölből szavaz majd, nem pedig észből vagy szívből – szinte érezhető volt, ahogy távolodunk Európától. A méltóságunk, az emberségünk kezdett el igazán reszketni.”

Fotó: Menczer Tamás Facebook-oldala