Aranycsapat

Nyitókép: Ficsor Márton

„Aranycsapatnak nevezte, ha jól emlékszem Schmidt Mária, azt a társaságot, amely még a kezdeti Fidesz-évekből nőtt ki, és valahol a Bibó kollégium környékén állt össze olyan csapattá, amely a mai napig meghatározza a magyar belpolitikai életet. A kifejezés – tudniillik az aranycsapat – Szájer József könyvbemutatóján hangzott el. De a könyv, az összefoglalók alapján, inkább csak melléktörténet volt, a hangsúly Szájer coming outja után a coming backjén volt. Illetve, inkább csak a come back dominált, a négy éves pauza valódi oka kevésbé került szóba. Maga a főszereplő úgy nyilatkozott, hogy elfáradt a sok küzdelemben.

Hogy milyen küzdelmekre gondolt, az nem derült ki, én magam leginkább a saját magával, a saját identitásával folytatott küzdelmet vélném, de ez egyáltalán nem biztos. Mindenesetre a Brüsszelben történtekről, illetve arról, hogy helyes volt-e egy ereszcsatornán lecsúszni – mely ereszcsatorna azóta is turistalátványosság – nos, ez az este folyamán nem került szóba. Magam sem szeretnék erre hosszabban kitérni, bár azt a megközelítést sem szívesen fogadom, amelyet Szájer említett – a hallgatóság teljes egyetértésével –, hogy rondán bánt vele az ellenzék.

Mindegy is: fogadjuk el, hogy a Fidesz egyik alapító atyja lényegében visszatért a közéletbe, még ha némi némi fenntartással is közelítek Lévai Anikó – a miniszterelnök felesége – kijelentéséhez, aki Szájer finom, elegáns stílusáról beszélt, amely mindig is jellemezte a vele való kapcsolatát, illetve hogy »negyven év alatt egyetlen vállalhatatlan mondat vagy viselkedés nem volt közöttük«. Mondom: elfogadom a volt EP képviselő »legendás« tudását, finom modorát, és azt a hirtelen érkezett szerecsen-mosdatást is, amelyet most akár ezen a könyvbemutatós estén, akár a Mandinerben leközölt giga-interjúban tapasztalhattunk.”