2023-ban 3 százalékponttal bővült az elektronikus fizetések aránya Magyarországon, 100 fizetésből 38 már digitálisan zajlott. A lakossági fogyasztáshoz viszonyítva az elektronikus fizetések aránya 5 százalékponttal meghaladja az EU-s átlagot – írta meg vasárnapi cikkében a portfolio.
Mint a lap tájékoztat: a területi különbségek ugyanakkor szembetűnőek a készpénzhasználat kapcsán, ugyanis szerintük ilyen szempontból Magyarország gyakorlatilag két részre osztható:
míg Budapesten a vásárlások 54 százaléka zajlik elektronikusan, addig Nógrádban vagy éppen Szabolcsban a vásárlások háromnegyede még mindig készpénzben történik.
Pedig ahogy a cikk is rámutat, a készpénzzel leginkább az a baj, hogy segítségével könnyebben eltitkolhatók az adóköteles jövedelmek. Ezzel szemben elektronikus fizetések fehérítik a gazdaságot. Ezért is lehet a gazdaságpolitikai, szakpolitikai cél, hogy az elektronikus fizetések tovább terjedjenek: a jegybanki cél 2030-ra legalább 60%-os arány elérése, de lehetségesnek tartják a kétharmados arányt is.
A Portfolio idézi az MNB Fizetési Rendszer Jelentését, amely szerint 2023-ban megint egyet előre léptünk a „készpénzmentes" gazdaság felé, a már említett három százalékos növekedéssel.
A legtöbbet a boltokban fizetünk elektronikus módon, ehhez képest kisebb arányt képviselnek a számlafizetések, online fizetések és a különböző szektorokon belüli és közötti fizetések.
Míg a bolti fizetéseknél 5 százalékos növekedést követően 39 százalékban fizetünk jellemzően kártyával, számlákat például már 76 százalékos arányban fizetünk elektronikus úton. Azokon a helyeken, ahol online pénztárgépek működnek, érték szerint már többet fizettünk elektronikusan, mint készpénzzel.
Látványos az is, hogy az elektronikus fizetéseken belül a kártyás tranzakciók kiemelkedően nőttek. 2023 során összesen 2,3 milliárd elektronikus fizetési tranzakció történt, ezen belül a kártyás fizetések száma több, mint 200 millióval bővült, ami az elmúlt tíz év egyik legnagyobb éves növekedése.