Budapest: nem túl biztató a helyzet – nincs kizárva egy új választás sem

Fotó: Mandiner-archív/Földházi Árpád

Nem ígér sok jót az ősz a főváros számára, nincs kizárva egy új választás sem. De ne szaladjunk ennyire előre.

A rendszerváltozás után a főváros legsikeresebb időszaka a 2010-től 2019-ig tartó két ciklus volt. Tarlós István főpolgármester azt igazolta, hogy világos stratégia mentén, határozott lépésekkel, a kormánnyal a budapestiek érdekeit figyelembe véve, kemény vitákat folytatva, mégis partnerségben lehetséges eredményes várospolitikát folytatni. Ezt mutatja többek között a sikeres gazdálkodás: Karácsony Gergely 2019-ben 214,5 milliárd forint tartalékot örökölt, ami ma már nincs sehol. Sőt, az iparűzési adó mértéke a két jobboldali ciklusban, köszönhetően a gazdaságélénkítő politikának, évről évre rekordot döntött. Tarlós a kormányzattal együttműködve nagyberuházások sorozatát vitte véghez és indította el. Összességében 2100 mil­liárd forintos projektekről beszélünk. Hogy mit adott a jobboldal Budapestnek? Csak néhány példa: a még Demszky Gábor vezetése alatt elkezdett 4-es metró sikeres befejezése, az orosz metrókocsik felújítása, a 3-as metró rekonstrukciója, egy sor közterület felújítása, a Margitsziget és a Városliget rehabilitációja, ez utóbbi múzeumi negyeddé alakítása, a budai fonódó villamoshálózat megépítése, a közbringahálózat elindítása, és még hosszan lehetne sorolni.

Az utóbbi öt évben sajnos épp ellenkező folyamatokat tapasztalhattunk. Az utcák szlömösödnek, beborít mindent a gaz, a szemét, romlott a közbiztonság, a hajléktalanok és a drogosok ellepték a várost. Két nagy projekten, a Lánchíd és a Blaha Lujza tér felújításán kívül az ellenzékiek sem tudnának mit Karácsony Gergely főpolgármester nevéhez kötni. Ami meg beugrik róla, az inkább ne ugrana be: a Lánchíddal kapcsolatban jelenleg is zajlik a nyomozás, hiszen a Tarlós idejében megtervezett felújításnál kisebb területet vontak be a munkálatokba, de a végszámla így is 5 milliárd forinttal nagyobb lett. Néhány ügyvéd jól járt – és nem zárható ki, hogy politikusok is – azáltal, hogy vastagabban fogott Karácsonyék ceruzája. A Városháza eladásának elképzelése ugyancsak borzolta a kedélyeket. Eközben a főpolgármester áldozati pózba csapta magát, és értetlen képet vágott. Még az irodáját is el akarták adni alóla! Ugyancsak ártatlan bociszemekkel nézett, amikor a Lánchíddal kapcsolatos korrupciógyanúval vagy az előválasztási kampányának kétes – vadonatúj, sorszámozott eurókból fedezett – finanszírozásával próbálták szembesíteni az újságírók.

Tudjuk, hogy Karácsony Gergely csak kelléke volt Gyurcsány Ferenc harcosan kormányellenes Budapest-­politikájának. A bukott miniszterelnök a kormányzati munkában felsült bizalmasait a fővárosiak nyakába ültette, ők pedig ellepték a fővárosi cégek igazgatóságait, felügyelőbizottságait. Látjuk, hogy mi lett ennek a vége: Budapest kasszája üres, a helyzet kísértetiesen hasonlít arra, ahogy 2010-ben az országot átadták az Orbán-kormánynak. Karácsony júniusban nyögvenyelősen, de újra megnyerte a választást. Elemzések szerint ugyanez a karácsonyista, baloldali szavazótábor a pártlistákon azonban nem az ő bázisát adó DK-t és csatolt részeit, hanem Magyar Péter Tisza Pártját választotta. Budapestet eddig Gyurcsány Ferenc tartotta túszként fogva, de most úgy tűnik, Magyar Péter veszi át a szerepet. Kicsit másképp, mint Gyurcsány, de óriási zsarolási potenciál lesz a kezében. Ez azért rémisztő, mert az ő elképzeléseiről semmit nem tudunk; az nem ad optimizmusra okot, hogy apróhirdetésben keresett jelölteket.

Magyar zavarát mutatja, hogy bár a kampányban váltig állította, egyik oldallal sem működik együtt, már az első adandó alkalommal leült egyeztetni Karácsonnyal. Azt nem tudjuk, miről beszélgettek, de feltételezhetően a tíz fővárosi képviselői mandátummal rendelkező párt elnöke nem csak pofavizitre érkezett a főpolgármesterhez. Nem tudom, feltűnt-e az olvasónak, de a harcos kormány- és ellenzékellenes kommunikációt folytató Magyar egy szót sem veszteget azokra az ügyekre, amelyek a balliberális fővárosi vezetéshez kötődnek. Sőt, a szégyenteljes óbudai korrupciós botrányra sem ugrott rá, pedig ott már előzetesben ül a DK-s polgármester és az MSZP-s alpolgármester.

A Tisza vezetője tehát tojástáncot jár, a hallgatólagos támogatásért cserébe alighanem kér is valamit. Bizonyos azonban, hogy nem fog koalíciót kötni – azonban nehéz lesz a nyilvánosságban úgy ellenezni Karácsony politikáját, hogy a háttérben leosztják egymás között a lapokat a cégvezetésekben és bizottságokban. Az év végén a költségvetésről is szavazni kell, és aki az előterjesztést támogatja majd, azt nyugodtan nevezhetjük Karácsony-párti erőnek. Az ingatag főpolgármesternek nagy szüksége lesz a segítségre, hiszen vele együtt csak heten lesznek a DK–MSZP–Párbeszéd képviselői. Az is kiszámíthatatlan, hogy a három MKKP-s képviselő hogyan politizál majd. Az ugyancsak háromfős Vitézy-lista pedig a pragmatikus irányt képviselheti, ők feltételezhetően ügyek mentén dönthetnek a szavazásokon. A mátrix tehát mozgásban lesz. Egyedül az egyértelmű, hogy a tízfős frakcióval rendelkező Fidesz se Magyarékkal, se Gyurcsányékkal nem árul majd egy gyékényen.

Azért is képlékeny a helyzet, mert a Tisza budapesti képviselőit gyakorlatilag senki nem ismeri, sőt minden bizonnyal ők is csak mostanában találkoznak először. Magyar hezitálását az is erősítheti, hogy az új politikai erő egy felülről szerveződött alakulat, amelynek nincs még kiépített struktúrája, a képviselőiket azon kívül, hogy Tisza pártiaknak nevezzük, semmi nem tartja össze. Így kiszámíthatatlan az is, hogy egy-egy döntéshez, témakörhöz miképp állnak majd hozzá.

A közgyűlési tiszás képviselők közül öten uniós parlamenti képviselők is lettek, és a szabályok szerint a brüsszeli és a budapesti állás nem összeférhetetlen. Az más kérdés, hogy egyszerre hány lovat is lesznek képesek megülni olyan emberek, akik még soha nem voltak politikusok. Magyar pedig azt ígérte a szavazóinak, hogy nem ül majd be semmilyen pozícióba, aztán meg kiderült, hogy dehogynem, ő mindent akar, egyszerre.

Még az is benne van a pakliban, hogy inkább ellehetetleníti a közgyűlés munkáját. Ebben az esetben számolnia kell azzal, hogy egyáltalán nem biztos, hogy a testület megbuktatása szimpatikus lesz majd egy előre hozott választáson a főleg balliberális szavazókból álló bázisának. Nekik láthatóan nincs erős pártkötődésük, egy csalódás után akár vissza is mehetnek Gyurcsányékhoz, vagy otthon maradhatnak a szavazás napján. A Fidesz–KDNP támogatói azonban egy új választáson sem lesznek bizonytalanok, ők tudják, kire kell húzni az ikszet, és elmennek majd szavazni. Magyar tehát megbuktathatja Karácsonyt egy új budapesti választáson, de saját magára is veszélyes lehet ez a taktika, akár hatalmas öngól is lehet.

Az olyan politikusoktól függ tehát Budapest jövője, mint Magyar Péter és Karácsony Gergely. Ez, lássuk be, nem túl biztató.

A szerző az Alapjogokért Központ vezető elemzője.