Európa újra naggyá tehető.
Nyitókép: MTI/Lakatos Péter
„A magyar elnökség első feladata tehát, hogy tisztán lásson a pályán. Helyzetfelmérés, helyzetértékelés és cselekvés, illetve az Unió cselekvésre sarkallása – mégpedig egy mindenki számára elfogadható, kompromisszumos módon. S ez még mindig könnyebb lenne, ha olyan időszakban lennénk, amikor az intézményi-politikai háttér adott. Most nem ez a helyzet.
A magyar elnökség nulladik lépésként le kell, hogy vezényelje az intézményi átmenetet, le kell folytatnia a Bizottság által nem olyan régen elfogadott éves költségvetési tervezet vitáját,
azaz operatív (és nem csak politikai-szakpolitikai) szinten is működésbe kell hoznia és mozgásban kell tartania az Uniót.
Mivel az idő szorít, így mindezzel párhuzamosan kell tennie az európai versenyképességért:
a magyar elnökségi program legfontosabb célkitűzése ennek megfelelően Európa gazdaságának megerősítése és egy ún. Versenyképeségi Paktum tető alá hozatala.
Ehhez a munkához komoly szakmai hátteret jelent az Enrico Letta által jegyzett, áprilisban bemutatott, jelentés, valamint az Európai Tanács néhány nappal ezelőtt kialakított következtetései. A következtetésekben foglalt ún. «stratégiai menetrend» rögzíti, hogy Európa a «cselekvők, alkotók és innovátorok kontinense», és fel kell szabadítanunk az európai vállalkozói szellemet.
Igenám, de hogyan? A stratégiai menetrend külön alcímet szentel a versenyképességi kérdéseknek «Virágzó és versenyképes Európa» cím alatt. A dokumentum kifejti, hogy cél az európai polgárok vásárlóerejének növelése, számukra jó munkahelyek megteremtése, és az áruk és szolgálatatások minőségének biztosítása Európában. Továbbá a stratégiai ágazatokban a szuverenitás megerősítése és Európa technológiai és ipari nagyhatalommá tétele. Mindennek érdekében a következtetések azt irányozzák elő, hogy az egységes piacot fejleszteni és erősíteni kell, különösen az energetika, távközlés és a pénzügyek terén, azzal, hogy a KKV-knek továbbra is központi szerepet szánnak a politikai vezetők. Mindehhez az EiT szerint szükséges megerősíteni Európa gazdasági biztonságát, a stratégiai ellátási láncokat és saját, európai kapacitások kiépítését számos kulcsfontosságúnak ítélt iparágban – így többek között a védelmi iparban, űriparban, mesterséges intelligenciával kapcsolatban, hogy csak néhány példát említsünk. Ehhez társul továbbá a zöld és digitális átállás megvalósításának szükségessége, a határkeresztező infrastruktúrák fejlesztése, és az adatalapú gazdaság, mint horizontális szempont, valamint a versenyképes, ám egyúttal fenntartható mezőgazdaság előmozdítása.
A célok tehát számosak, s abban az európai vezetők között egyetértés látszik. Ami a végrehajtást illeti, abban most, elsőként a magyar elnökségre hárul a főszerep: le kell fordítani mindezt a magas szinten megfogalmazott, politikai célkitűzés-csokrot a gyakorlat és a kivitelezhetőség nyelvére – ezt fogja szolgálni az ősszel megjelenő Versenyképességi Paktum, amely révén, reményeink szerint, Európa újra naggyá tehető.”
Mi lesz a következményük a Magyar Péter-féle hangfelvételeknek? Elhozza-e Donald Trump a békét? Talpra áll-e az európai és a magyar gazdaság? Dévényi István és Gajdics Ottó vitája.
Kedden Luxemburgban az Európai Unió Bírósága előtt megkezdődött a gyermekvédelmi törvény tárgyalása. Az ügyről Rodrigo Ballestert, az MCC Európai Tanulmányok Műhelyének a vezetőjét kérdeztük.
A politikus szerint az EU és Magyarország érdekeivel is ellentétes lenne egy gazdasági hidegháború.
„Mintha büdös koldusok lennének, akik betévedtek egy menő bulira, ahonnan nem merik őket kidobnii”– Rod Dreher egyedüli konzervatívként a Nexus Intézet amszterdami fórumán járt.
Gyurcsány Ferenc tiszteletdíja négyhavi összegével megegyező mértékben, 14 138 736 forinttal csökkenhet.
A miniszterelnök szerint a modernitás ma már nem nyugati kategória.
Hatvanpuszta és Felcsút pedig egy-egy kiemelt egyéni szavazókörzet legyen, mert a tekintély adja a nemzet tartását a békerezsiharcban.
