A világhírű tudós szerint a jelenlegi helyzet „tragikus és hosszú távon fenntarthatatlan”. Szerinte hamarosan meg fog szűnni ez az állapot, ha másképp nem, bírósági úton.
Nyitókép: Földházi Árpád/Mandiner
Krausz Ferenc Nobel-díjas magyar fizikussal készített nagyinterjút a Telex, amelyben a tudós többek között arról is beszélt, hogy a nyolcvanas évekkel ellentétben egy magyar kutatónak már nem feltétlenül kell elhagynia hazáját ahhoz, hogy a megfelelő szinten folytathassa kutatásait.
Krausz az ELI-ALPS kutatóintézetet és a Wigner kutatóközpontot emelte ki, mint olyan helyeket, ahol péládul hazánkban is világszínvonalú kutatás folyhat.
Gyökeresen változott a helyzet ahhoz képest, amilyen akkor volt, amikor elvégeztem a BME-t.
Vannak olyan projektek, ahol abszolút jó lelkiismerettel tudom mondani ezt” – hangsúlyozta. A fizikus megemlítette az általa vezetett Kutatási Kiválósági Tanácsot is, amelynek tevékenysége kifejezetten arra irányul, hogy a magyar kiválóságokat visszahozzák Magyarországra. Mint mondta, külföldön is bevett gyakorlat, hogy egy-egy kutató éveket tölt külföldön, de Németországban például a kutatók vissza is térnek, ez Magyarországon egyelőre nem jellemző, ezen szeretnének változtatni.
A Telex kérdésére, hogy a fiatal kutatókat milyen helyzetbe hozza, hogy az egyetemek alapítványosítása miatt elesnek a Horizon- és Erasmus-programoktól, azt mondta, hogy tragikus a helyzet, ami hosszú távon nyilván nem tartható fenn. „Bizakodom, sőt, meg is vagyok győződve, hogy hamarosan meg fog szűnni ez az állapot, maximum egy-két év alatt, ha másképp nem, bírósági úton. A magyar rendszer teljesen rásimul a Nyugat-Európában használatos rendszerre, ugyanaz a működési elv.
Ez az eredménye az Európai Unió kettős mércéjének velünk szemben, nem csak ebben a tekintetben”
– hangsúlyozta.
Ezt is ajánljuk a témában
A Nobel-díjjal kitüntetett fizikussal egyebek mellett a móri gyermekévekről, kitartásról, magyarságról és egy úttörő magyar projektről beszélgettünk. Interjúnk.
A tanárok helyzetéről úgy vélekedett: „A lehető legnagyobb hangsúlyt kell helyezni arra, hogy a tanári pályára a legmotiváltabb, legrátermettebb tanárok menjenek, és ezt nem lehet másképp, mint anyagi megbecsüléssel” – mondta.
Mint a világhírű tudós tájékoztatott: György László, a Nemzetgazdasági Minisztérium kormánybiztosa egyeztetett vele egy tanulmányról, amely azt mondta ki, hogy a lehető leghamarabb az OECD-országokon belül a tanároknak a diplomások átlagfizetésének 80 százalékát kell keresniük. „Kikérte a véleményemet a tanulmányról, ezzel kapcsolatban azt mondtam, hogy ez egy jó lépés, de csak rövid távon, mert minimum a 100 százalékot kell megcélozni középtávon. Ezt be is építette az anyagba” – hangsúlyozta a kutató.
Krausz Ferenc 1962-ben született Móron. 1985-ben a Budapesti Műszaki Egyetemen villamosmérnöki, az Eötvös Loránd Tudományegyetemen párhuzamosan elméleti fizikusi oklevelet szerzett. Lézerfizikai kutatómunkáját a BME Fizikai Intézetében Bakos József irányítása alatt kezdte meg, doktori tanulmányait a Bécsi Műszaki Egyetemen folytatta, 1991-ben lézerfizikából doktorált, 1993-ban habilitált. Az egyetemen később docensként, majd professzorként dolgozott, osztrák állampolgárságot is szerzett. 2003 óta Németországban él, a garchingi Max Planck Kvantumoptikai Intézet igazgatója, 2004-től a müncheni Lajos–Miksa Egyetem kísérletifizika-professzora. 2003-tól az Osztrák Tudományos Akadémia tagja, 2005 óta a Budapesti Műszaki Egyetem díszdoktora, 2007-től a Magyar Tudományos Akadémia külső tagja. 2020 és 2023 között a hazai Nemzeti Tudománypolitikai Tanács tagja volt. Úttörő kísérleti munkásságának eredményeit világszerte több kutatóintézetben hasznosítják, köztük a szegedi ELI-ALPS Kutatóintézetben is. Krausz Ferencet az attofizika tudomány megalapítójaként tartják számon. 2022-ben fizikai Wolf-díjat kapott kutatótársaival az ultragyors lézertudomány és az attoszekundumos fizika területén végzett úttörő szerepéért. 2023-ban Pierre Agostini és Anne L’Huillier kutatókkal megosztva fizikai Nobel-díjat kapott az általuk kifejlesztett, „az elektronok anyagbeli viselkedésének tanulmányozására szolgáló, attoszekundumos fényimpulzusokat létrehozó kísérleti módszerekért”.
Több fontos területen lehet komoly változás.
„Szeretném megérni, hogy Magyarország egyszer olyan ország legyen, ahonnan a jelen és a jövő Nobel-díjasai nem elmennek, hanem hazajönnek”.
Magyar Péter megvon minden támogatást a Nobel-díjas Krausz Ferenc vezette kutató csoporttól és az eddigieket is visszaköveteli.
A döntés tovább erősíti a professzor jelenlétét a globális tudományos térben.
Az író Milánóban adta le voksát.
Ha kinézel a berlini pezsgős vacsorák világpolgári ködéből, lenn a muszlim imára hívó müezzinek téged is zavarni fognak, mert nem fogják tisztelni a világpolgárságodat, Krasznahorkai úr.
Eldőlni látszik a sorsa.
A balesetet elszenvedő házaspár éppen egy kijelölt legelőterületen tartózkodott, amikor egy tehéncsorda váratlanul rájuk támadt.
