Két hónap múlva választás, jövő héten startol a hivatalos kampány – összeírtuk, mit érdemes tudni

Nyitókép: szavazás a 2019-es önkormányzati választáson (Fotó: MTI/Kovács Tamás)

Pontosan két hónap van még hátra az egy napon tartandó önkormányzati, nemzetiségi önkormányzati és európai parlamenti választásokig.

A Nemzeti Választási Iroda a névjegyzéki adatok alapján április 3-án alapján megkezdte a szavazóköri névjegyzékbe vételről szóló értesítők megküldését a választópolgárok számára. Az értesítő egyebek mellett tartalmazza a szavazás helyét és idejét, valamint azt is, hogy a választópolgár mely választásokon szavazhat.

Ha valaki nem kapja meg az értesítőjét, illetve ha az megsemmisül vagy elvész, a választópolgár a polgármesteri hivatalokban található helyi választási irodától igényelhet újat. Az értesítő bemutatása azonban nem feltétele a szavazáson való részvételnek.

Április 4-étől nyújthatóak be az átjelentkezéssel és a mozgóurna igényléssel kapcsolatos kérelmek, és a választók ettől a naptól kérhetik felvételüket a külképviseleti névjegyzékbe, amely kizárólag az Európai Parlament képviselőinek választására terjed ki.

Átjelentkezni május 31-én 16 óráig van lehetőség, az átjelentkezési kérelem visszavonását pedig június 7-én 10 óráig kérhetik a választópolgárok.

Kik lehetnek jelöltek? 

Az egyéni jelöltet a kampányidőszak kezdetével együtt lehet elkezdeni bejelenteni, május 6-án 16 óráig. A listák esetében a szabály a következő: az EP-listákat május 3-án 16 óráig kell bejelenteni,  az önkormányzati és a helyi nemzetiségi listákat pedig május 7-én 16 óráig.

A választási iroda az igénylését követően haladéktalanul, de legkorábban 2024. április 20-án átadja a jelöltek és jelölőszervezetek részére az általuk igényelt mennyiségű ajánlóívet.

Az önkormányzati választáson az lehet polgármester-jelölt, akit:

• a 10 000 vagy annál kevesebb lakosú település választópolgárainak legalább 3 százaléka,
• a 10 000 lakost meghaladó, de 100 000 vagy annál kevesebb lakosú település esetén legalább 300 választópolgár,
• a 100 000-nél több lakosú település esetén legalább 500 választópolgár jelöltnek ajánlott.

A fővárosi közgyűlés tagjainak megválasztásánál Budapesten fővárosi listát az a – területi választási bizottság vagy Nemzeti Választási Bizottság által jogerősen nyilvántartásba vett –  jelölő szervezet állíthat, amely vagy főpolgármester - jelöltet, vagy a fővárosi kerületekben legalább három polgármester-jelöltet állított. A fővárosi listákat legkésőbb a szavazást megelőző 33. napon 16:00 óráig kell bejelenteni a Fővárosi Választási Bizottságnál.

Vármegyei listát a területi választási bizottság vagy a Nemzeti Választási Bizottság által jogerősen nyilvántartásba vett olyan jelölő szervezet állíthat, amely a vármegyében választójoggal rendelkező választópolgárok 0,5 százalékának érvényes ajánlását összegyűjtötte. Azok a jelölő szervezetek, akik közös listát kívánnak állítani, a választópolgárok 1 százalékának érvényes ajánlását kell összegyűjteniük, ami nem lehet kevesebb 2000 érvényes ajánlásnál.

Hogyan lehet jelöltet ajánlani? 

A választópolgár az ajánlását az ajánlóíven adja le, amelyet nevének, személyi azonosítójának, magyarországi lakcímének feltüntetése mellett saját kezű aláírásával kell ellátnia. A választópolgár jelenlétében az adatait más is ráírhatja az ajánlóívre, azonban saját kezű aláírása ebben az esetben is elengedhetetlen feltétel.

Az elmúlt hetekben egyre több településen vagy fővárosi kerületben derült ki, hogy a pártok kiket indítanak majd az önkormányzati választáson, ahogy az is eldőlni látszik, hogy Karácsony Gergelynek összesen négy kihívója lesz a főpolgármesteri versenyben. Erről és a kerületi indulókról itt olvashat bővebben.

Kik szavazhatnak? 

Az önkormányzati képviselők és polgármesterek általános választásán, valamint a helyi népszavazáson 

továbbá aktív választójoga van a menekültként elismert vagy huzamos tartózkodási jogosultsággal rendelkező nagykorú személyeknek is.

Az Európai Parlament tagjainak választásán szintén választójoggal rendelkezik minden, Magyarország területén lakóhellyel rendelkező nagykorú magyar állampolgár, valamint az Európai Unió más tagállamának magyarországi lakóhellyel rendelkező választópolgára, amennyiben nyilatkozatot tesz arról, hogy választójogát Magyarországon kívánja gyakorolni; továbbá azok a nagykorú magyar állampolgárok, akiknek sem Magyarországon, sem az Európai Unió más tagállamában sincsen lakcímük.