Fotó: Mandiner/Ficsor Márton
„Magam is meg akartam írni ezeket a Törleyket. Meg a Puzsért. Kedvenc képem, ahogy áll a rendőrkordon mögött, elégedetten vigyorog, »úgysem érhettek hozzám, nem vághattok pofán, egy egész sorfal vigyáz rám« – ez van a pofájára írva, no meg az, hogy »jól kib...tam veletek«.No és persze ott volt a két bátor szabadságharcos, a Bedő meg az Orosz. Akik most azzal hakniznak a pöcesajtóban, hogy át akartak adni nekem egy pólót a Polgári Mulatóban, és fel akartak tenni egy kérdést, de »nem fértek a közelembe«, mert Bede Zsolt a »tesével védett« engem majd kizavarta őket.
Nos, ebből semmi nem igaz. A két »szabadságharcos« bejött a helyre, megállt sunyin a falnál, bújkált, ott ácsingóztak már vagy húsz perce, miközben úgy ötször mentemm el melletük, kérdezhettek volna, a hülye, becstelen pólójukat is odaadhattákvolna, de nem tették. Aztán Zsolt észrevette őket, és kitört a balhé. S még egy apróság: mi, a nap fellépői azt mondtuk, maradjanak, ha akarnak, és megkérdeztük a közönséget, az ott lévő kb kétszáz embert, hogy szerintünk maradjanak, ők mit gondolnak. Mire a tömeg elkezdte skandálni, hogy »takarodjatok, takarodjatok!«