Megszületett a döntés: Olaf Scholz ismét indul a kancellári tisztségért – Boris Pistorius szabaddá tette az utat
Scholz és Merz összecsapása várható a német előrehozott választásokon.
Nyolcvan esztendővel ezelőtt, 1944. március 19-én szállta meg hazánkat a nemzetiszocialista Németország. Mindez gyökeres változásokat idézett elő a történelmünkben.
Nyitóképen: Szent György tér, német és nyilas alakulatok 1944. október 16-án, a kiugrási kísérlet után. Fotó: Fortepan
A Harmadik Birodalom főhatóságai részéről már 1940–41-ben felmerült, hogy az áhított világháborús győzelmet követően a Duna-medencében területrendezést vinnének végbe: a még többségében német etnikum által lakott nyugat-magyarországi régiókat Németországhoz csatolnák, a Bácskából, a Bánságból és Baranyából pedig egy önálló német tartományt hoznának létre. Magyarország megszállásának hadműveleti tervét, amely a Margarethe (margaréta) fedőnevet kapta, azonban csak 1943 szeptemberében dolgozta ki a hadsereg vezetési törzse, amikorra Adolf Hitler már messzemenőkig elégedetlen volt hazánk világháborús szerepvállalásával.
A németek szempontjából országunk megszállását – amely a keleti hadszíntér utánpótlásának biztosítása okán kulcsfontosságú volt nekik – alapvetően négy tényező indokolta.