Nyolcvan esztendővel ezelőtt, 1944. március 19-én szállta meg hazánkat a nemzetiszocialista Németország. Mindez gyökeres változásokat idézett elő a történelmünkben.
Nyitóképen: Szent György tér, német és nyilas alakulatok 1944. október 16-án, a kiugrási kísérlet után. Fotó: Fortepan
A Harmadik Birodalom főhatóságai részéről már 1940–41-ben felmerült, hogy az áhított világháborús győzelmet követően a Duna-medencében területrendezést vinnének végbe: a még többségében német etnikum által lakott nyugat-magyarországi régiókat Németországhoz csatolnák, a Bácskából, a Bánságból és Baranyából pedig egy önálló német tartományt hoznának létre. Magyarország megszállásának hadműveleti tervét, amely a Margarethe (margaréta) fedőnevet kapta, azonban csak 1943 szeptemberében dolgozta ki a hadsereg vezetési törzse, amikorra Adolf Hitler már messzemenőkig elégedetlen volt hazánk világháborús szerepvállalásával.
A németek szempontjából országunk megszállását – amely a keleti hadszíntér utánpótlásának biztosítása okán kulcsfontosságú volt nekik – alapvetően négy tényező indokolta.
A bukott kancellár megrendült hangú beszédet mondott a helyszínen, azonban a Focus által megkérdezett helyiek vegyes érzelmekkel fogadták a politikus látogatását.
Boris Pistorius legkevesebb 80-90 milliárd eurós éves védelmi költségvetést szorgalmaz.
Egy helyen nem voltak csak kordonok. Az pont elég volt.
A bukott kancellár megemlékezni érkezett.
A terrorizmust megszokni nem fogjuk – az európai politika felelőssége a béke és a biztonság megteremtése! Nagy Ervin írása.
Súlyos bűncselekmények kerültek szóba – a szűkszavúan nyilatkozó rendőrség egyelőre nem erősítette meg az értesüléseket.
A magyar labdarúgó egészen elképesztő formában játszott a Vörösök 16. bajnoki meccsén.
Katar nem blöfföl, ha az LNG-ről van szó.
