Ez a beszéd a törzsszavazóknak szólt, illetőleg a többieknek annyiban, hogy: féljetek.
Nyitókép: Máthé Zoltán/MTI
***
„Nagy meglepetések nem érték a politika iránt még érdeklődő polgárokat az 1848-as szabadságharc ünnepi-politikai beszédeit hallgatva, amelyre különösen fogékonyak lehettek pedig, hiszen egyúttal a választási kampány berobbanását is jelzik, és egy olyan időszakban hangzottak el, amikor a bizonytalan szavazók száma kivételesen magasra nőtt, az állampárt túl van egy elementáris botrányon, amit még egyáltalán nem hevert ki, mindebből pedig az ellenzék vajmi keveset profitált.
Mégis: tág időperspektívában vizsgálva: a beszédek nem hoztak sok újat.
Orbántól megtudtuk, hogy mindenkit gyűlölni kell, aki nem ő. „A haza nem lehet ellenzékben” átdolgozott kiadása hallható évről évre, plakátkampányról plakátkampányra: vagyunk mi, s a hozzánk lojálisak, aki nem igazodik hozzánk, aki nem tapsol velünk, de legalábbis nem lapít nekünk, az áruló, s migránsokat idehozó, sorosista meleg vagy valami ilyenféle. Hergelés, butaság, Brüsszel bevétele, a közbeszéd eltartása a valódi problémáktól és a mind szegényebb és mind leszakadóbb ország erre fogékony polgárainak egy ellenségképző, mozgósító beszéd.”