Jön 10,2 milliárd euró Brüsszelből – nem jöhet, hanem jön!
A Bizottság döntött, a jogállamisági viták kezdete óta soha ilyen nagyságrendű összeget nem kapott még Magyarország, mint ma.
A miniszter szerint hamarosan további áttörések is születhetnek.
„Tulajdonképpen annak a nyugtázását jelenti ez, hogy az úgynevezett horizontális feljogosító feltételek tekintetében minden olyan észrevételt, amely a jogállamisággal, illetve az igazságszolgáltatás tekintetében kapcsolatban felmerült az Európai Bizottság részéről, a magyar kormány kezelni tudott az elmúlt időszak lépéseivel” – értékelte az InfoRádiónak a szerda esti bizottsági döntést Navracsics Tibor területfejlesztési miniszter.
Ezt is ajánljuk a témában
A Bizottság döntött, a jogállamisági viták kezdete óta soha ilyen nagyságrendű összeget nem kapott még Magyarország, mint ma.
A 2024 január elsejétől közigazgatási miniszteri posztot is betöltő politikus arra is válaszolt, hogy mire költhető majd el ez a nagyságrenjét tekintve 4000 milliárd forint.
„Szakpolitikai kötöttségek vannak, de ezek mind olyanok, amelyeket a magyar kormány korábban saját maga számára jelölt meg célként; vannak operatív programok, azoknak vannak egyes szakpolitikai célterületei, és összességében van az a nagy célkitűzés, amelyet az előző kormány a 2021-2027-es pénzügyi időszakban Magyarország számára célként megjelölt, mely szerint az EU öt legélhetőbb tagállama közé tartozzunk” – fejtette ki Navracsics, aki a maradék uniós forrást „felfüggesztett összegnek” nevezte.
Ezt is ajánljuk a témában
Közel 4000 milliárd forint európai uniós forrás felhasználása nyílt meg Magyarország előtt – hangsúlyozta a területfejlesztési miniszter.
Ez három operatív program 55 százalékát jelenti:
- infrastrukturális, közlekedési operatív programok (IKOP)
- környezetvédelmi, energetikai programok (KEOP)
- területi és településfejlesztési programok (TOP).
„Ezek egyenként 1600-1700 milliárd forint körüli programok, ennek a 45 százaléka tehát elérhető. De van olyan operatív program a TOP-nál, ahol a magyar költségvetés már megelőlegezett jócskán pénzeket, ennek megfelelően történtek pályázati kiírások is, több mint 45 százalék értékben. Ezekben az esetekben az operatív programok zavartalanul működnek. Tehát nagyobb arányban vannak kiírva programok, mint amilyen mértékben ezt a tanácsi döntés lehetővé tette” – részletezte a területfejlesztési miniszter.
Navracsics a jövőről szólva elmondta: most jön egy lélegzetvételnyi idő, aztán a kohéziós pénzek ügyében folytatják a tárgyalásokat.
„Hasonlóképpen az újjáépítési alap tekintetésében is, itt szintén az EB és aztán a Tanács is hozott olyan döntést nemrég, amellyel jóváhagyta a magyar nemzeti újjáépítési tervet, amelynek köszönhetően 460 millió eurónyi összeg fog érkezni várhatóan február végéig. Ez előleg projektekre. Természetesen itt is folyamatos tárgyalásokban, kapcsolatban vagyunk” – mondta Navracsics, aki az Erasmus program folytatódásában nagyon bízik, nem egészen érti viszont az Európai Bizottság „szabódását” az ügyben.
A politikus a beszélgetés végén még kiemelte: októberben már hüvelykujjnyira voltunk a megállapodástól, aztán elkezdett halogatni az EB.
„Emögött is azt látom, hogy az Európai Parlament olyan vehemenciával helyezi nyomás alá az Európai Bizottságot, nehogy megállapodjon velünk, ami a Bizottságban félelmet kelt. Az elmúlt napokban is levelet írtak ebben a témában a frakcióvezetők, hogy nehogy nekünk uniós forrásokat merjenek nyugtatni. Ehhez képest az Európai Bizottság meghozta a döntését, úgyhogy optimisták vagyunk, hogy hamarosan áttörés születhet” – tette hozzá Navracsics Tibor.
Nyitókép: Földházi Árpád, Mandiner