Európai szuperállamot akarnak Brüsszelben – elemző az uniós alapszerződés lehetséges módosításáról

Igen beszédes, hogy az Európai Parlament által beterjesztett reformok az Európa jövőjéről szóló konferenciára hivatkoznak, mint az emberek akaratára. Azon ugyanis alig hétszázezer ember vett részt a 440 millió EU-s polgárból – nyilatkozta lapunknak Dornfeld László, az Alapjogokért Központ vezető elemzője annak kapcsán, hogy az EP szerdán kezdeményezte az uniós alapszerződések módosítását.

Dornfeld szerint miközben az EP ilyen javaslatokat tesz, rendszeresen semmibe veszi és kritizálja a magyar kormány nemzeti konzultációját.

Az elemző szerint beszédes az is, hogy 

A javaslat egyebek mellett kétkamarás rendszer és új szavazási rendek bevezetésére tesz javaslatot a Tanácsban a patthelyzetek elkerülésére, azaz, hogy több döntést minősített többséggel és rendes jogalkotási eljárás alapján lehessen meghozni. A tervezet jogalkotás kezdeményezési lehetőséget, valamint társjogalkotói jogkört adna a Parlamentnek a hosszú távú költségvetés kialakításában. Emellett teljesen felülvizsgálná a Bizottság tagságára vonatkozó szabályokat, ideértve a Bizottság elnökének megválasztását is. 

Veszélyben a liberális hegemónia

Az Alapjogokért Központ vezető elemzője szerint maga a javaslat abból a szempontból nem újdonság, hogy az EU-átalakítási tervezetek virágkorát éljük. Szeptemberben került nyilvánosságra az a német-francia „szakértői anyag”, amely tett már hasonló javaslatokat. Akárcsak akkor, ennél is az lehetett a szempont, hogy a kész tervezet már téma legyen az állam- és kormányfők találkozóján.

A brüsszeli elit eközben egyre nyíltabban beszél a reform szükségességéről. 

„A konkrét tervezeteken túl céljuk lehet az is, hogy a 2015 óta állandó válságban lévő EU reformja kapcsán csak az ő elképzeléseik maradjanak a felszínen” – mondta Dornfeld. A tagállami választások – most például Hollandiában – ugyanis azt mutatják, hogy 

„Elébe akarnak menni ennek” – tette hozzá. 

Dornfeld értékelése szerint  magában a javaslatban nincs túl sok újdonság ahhoz képest, amit a föderalisták eddig is akartak. A Bizottság immáron Végrehajtó Testület lenne, amit már nem sok választ el egy kormánytól, hiszen miniszterei lennének. A közbeszédben vétóként ismert egyhangú döntéshozatal megszűnne, valamint az EP olyan területeken is bevonásra kerülne, ahol eddig nem. Továbbá úgy is erősödne az EP szerepe, hogy már ők is kezdeményezhetnénk uniós jogalkotást, jelenleg ez csak a Bizottságnak áll jogában – magyarázta a javaslatokat az elemző.

Tartományokká züllesztenék a tagállamokat

A tagállamoktól újabb hatásköröket vennének el, például népegészségügyet vagy az oktatást, vagyis Brüsszelből mondanák meg, mit tartalmazzanak a magyar tankönyvek. Más területeken pedig kiterjesztenék a már meglévő hatásköröket. „Ez a tagállamokat gyakorlatilag birodalmi tartományokká silányítaná” – fogalmazott Dornfeld. 
Mindezek fényében nem túlzás azt mondani, hogy 

Szerinte azonban ez és más tervezetek inkább a fantazmagória szintjén állnak, hiszen a tényleges elfogadásukhoz szükség van minden tagállam hozzájárulására. Márpedig a kevésbé vad német-francia javaslat esetén is több az ellenző, mint a támogató. „Kevesen hajtják a fejüket önként a bitó alá: leginkább csak olyanok állnak a javaslat mögé, akik remélhetik, hogy egy központosított EU-n belül is megőrizik jelenlegi befolyásukat” – mondta Dornfeld. „Persze ez azt is jelenti, hogy fokozni fogják a nyomást hazánkon, hiszen csak ettől remélhetik, hogy a tervezetek bármelyike megvalósulhasson” – tette hozzá.

Nyitókép: Az Európai Parlament plenáris ülése az EP strasbourgi üléstermében 2023. november 21-én. (Fotó:MTI/EPA/Ronald Wittek)