A Digitális Állampolgárság-programmal végre jól jár az ügyeit intéző ember, de az államnak is hasznos lesz

December közepén fogadhatja el a Digitális Állampolgárság-programról (DÁP) szóló törvényt a magyar parlament, a szabályozás jövőre hatályba is léphet, ősszel pedig megkezdődhet a tesztüzem. Ez a fokozatosan kiszélesedő projekt hatalmas változást hoz az emberek életében, rendkívüli mértékben leegyszerűsíti, megkönnyíti majd az ügyintézést, gyakorlatilag a mobiltelefonunk pótol szinte minden okmányt – ha akarjuk, persze, mert nem lesz kötelező. Az útlevél megmarad papír formájában is, hiszen erre szükség lesz az EU-n kívüli utazásokhoz. 

A program végére a magyar állampolgároknak nem kell majd igazolványokat magukkal vinniük, csak a DÁP-applikációval és digitális igazolványtárcával felszerelt mobiljukat. Attól kezdődően a telefonjával bárki bármikor igazolhatja személyazonosságát, igényelhet időpontot a kormányablakhoz, kérhet erkölcsi bizonyítványt, egy gombnyomással rendezheti a fizetnivalóit az állam felé. Az életesemény-alapú ügyintézésnél a leggyakoribb ügyek a születéssel és az autóátírással függnek össze, ezért e kettőt a tervek szerint már 2025-ben elérhetővé teszik. A fejlesztés lényege, hogy 

Emellett proaktív lesz a rendszer: figyelmezteti a felhasználót, ha közeleg egy határidő, minden hivatalos dokumentum elérhető lesz benne, így nem kell pdf-eket küldözgetni sehova, lesz rajta időbélyegző is, és megoldható lesz a biztonságos digitális azonosítás és aláírás, az államigazgatási szervek pedig kötelesek lesznek a DÁP-on keresztül válaszolni, ami egyidejűleg kézbesítettnek is minősül. 

Ugyanakkor az állam számára is hatalmas előnyökkel jár majd a DÁP, mivel jelentős megtakarítást jelent. Erre jó példa Dánia és Észtország, erről a Világgazdaság készített egy összefoglalót. A balti állam volt az első, amely gyakorlatilag teljessé tette a saját polgári ügyintézését a digitális térben, Dánia pedig a világelső a műfajban. Észtországban már 2014–2015 fordulóján gőzerővel ment a projekt, digitális állampolgárságot még külföldiek is igényelhettek szigorú biztonsági feltételek mellett. Az alap az e-személyi, amivel a világon bárhol lehet intézkedni, ha van az illetőnél egy digitális eszköz, laptop, táblagép vagy mobiltelefon. Itt nyolc éve a készpénzes vagy kártyás fizetési kötelezettség is megszűnt abban az értelemben, hogy a helyi taxitársaságok már akkor olyan applikációt használtak – amelyek azóta már idehaza is ismerősek –, amelyen keresztül működik az automatikus, bármilyen fizikai kontakt nélküli fizetés. 

miközben Finnország a négyszer nagyobb lakosságának közigazgatását negyvenszer annyiból tudta megoldani. 

A lap emlékeztet, hogy az 1991 óta független Észtország esetében az Oroszországgal szembeni félelem is táplálta a digitális fejlődést, 2007-ben ugyanis súlyos kibertámadás érkezett a szomszédból. Ebből az ijedtségből táplálkozva nemzetközi segítséggel olyan biztonságos digitális rendszert és digitális kultúrát építettek, hogy még a NATO is oda telepítette az összes kiberbiztonsági intézményét.

Dániában három kulcsterületre fókuszáltak már 1999-ben. Egyik az élethosszig tartó tanulás, a világon elsőként minden polgárnak lehetőséget adtak a folyamatos tanulásra az online térben. El akarták érni, hogy néhány éven belül az északi államok közül Dániában legyen a legjobb és leghatékonyabb közszolgáltatási e-rendszer, és célul tűzték ki, hogy 2003-ig minden polgárnak hozzá kell férnie az internethez. 

az e-személyik 2010-re nyerték el első működő formájukat kétfaktoros hitelesítéssel, 2018 óta pedig az appbeli személyit is bevezették, amit mára a lakosság több mint kilencven százaléka használ, működik náluk az ügyfélkapu helyi megfelelője, a digitális postaláda, valamint a „NemKonto”, amely „egyszerű számlaszámot” jelent. Minden nagykorú állampolgárnak, illetve cégnek van ilyen száma, ami az összes állami és közszolgáltató rendszerével szinkronba kerül, így a valós banki adatokra nincs is szükség. A felhasználók 91 százaléka elégedett a rendszerrel, az Európai Bizottság a 0–100-as skáláján 87,1 pontra értékelte a dán közigazgatást, miközben az EU-átlag 68,1. Ezzel részleges összefüggésben a dán polgárok kormányba vetett hite is magas, 72 százalékos az EU-átlag 51 százalékával szemben. 

Nyitóképünk illusztráció: Riccardo Milani / Hans Lucas / Hans Lucas via AFP