Észtország és Dánia a két éltanuló az Európai Unióban, ők már évtizedekkel ezelőtt felismerték az elektronikus ügyintézés előnyeit, sok pénzt és időt megtakarítottak vele.
December közepén fogadhatja el a Digitális Állampolgárság-programról (DÁP) szóló törvényt a magyar parlament, a szabályozás jövőre hatályba is léphet, ősszel pedig megkezdődhet a tesztüzem. Ez a fokozatosan kiszélesedő projekt hatalmas változást hoz az emberek életében, rendkívüli mértékben leegyszerűsíti, megkönnyíti majd az ügyintézést, gyakorlatilag a mobiltelefonunk pótol szinte minden okmányt – ha akarjuk, persze, mert nem lesz kötelező. Az útlevél megmarad papír formájában is, hiszen erre szükség lesz az EU-n kívüli utazásokhoz.
A program végére a magyar állampolgároknak nem kell majd igazolványokat magukkal vinniük, csak a DÁP-applikációval és digitális igazolványtárcával felszerelt mobiljukat. Attól kezdődően a telefonjával bárki bármikor igazolhatja személyazonosságát, igényelhet időpontot a kormányablakhoz, kérhet erkölcsi bizonyítványt, egy gombnyomással rendezheti a fizetnivalóit az állam felé. Az életesemény-alapú ügyintézésnél a leggyakoribb ügyek a születéssel és az autóátírással függnek össze, ezért e kettőt a tervek szerint már 2025-ben elérhetővé teszik. A fejlesztés lényege, hogy
az ügyintézés egy gombnyomással elindítható, ezt követően pedig a szükséges dokumentumokat az állam szerzi be.
Emellett proaktív lesz a rendszer: figyelmezteti a felhasználót, ha közeleg egy határidő, minden hivatalos dokumentum elérhető lesz benne, így nem kell pdf-eket küldözgetni sehova, lesz rajta időbélyegző is, és megoldható lesz a biztonságos digitális azonosítás és aláírás, az államigazgatási szervek pedig kötelesek lesznek a DÁP-on keresztül válaszolni, ami egyidejűleg kézbesítettnek is minősül.
Ugyanakkor az állam számára is hatalmas előnyökkel jár majd a DÁP, mivel jelentős megtakarítást jelent. Erre jó példa Dánia és Észtország, erről a Világgazdaság készített egy összefoglalót. A balti állam volt az első, amely gyakorlatilag teljessé tette a saját polgári ügyintézését a digitális térben, Dánia pedig a világelső a műfajban. Észtországban már 2014–2015 fordulóján gőzerővel ment a projekt, digitális állampolgárságot még külföldiek is igényelhettek szigorú biztonsági feltételek mellett. Az alap az e-személyi, amivel a világon bárhol lehet intézkedni, ha van az illetőnél egy digitális eszköz, laptop, táblagép vagy mobiltelefon. Itt nyolc éve a készpénzes vagy kártyás fizetési kötelezettség is megszűnt abban az értelemben, hogy a helyi taxitársaságok már akkor olyan applikációt használtak – amelyek azóta már idehaza is ismerősek –, amelyen keresztül működik az automatikus, bármilyen fizikai kontakt nélküli fizetés.
A teljes ottani DÁP-struktúra kiépítése 8 milliárd euróba került, de gyorsan megtérülő befektetésnek számított, hiszen a rendszer működtetésére abban az időben csak 50-60 millió eurót kellett költeni évente,
miközben Finnország a négyszer nagyobb lakosságának közigazgatását negyvenszer annyiból tudta megoldani.
A lap emlékeztet, hogy az 1991 óta független Észtország esetében az Oroszországgal szembeni félelem is táplálta a digitális fejlődést, 2007-ben ugyanis súlyos kibertámadás érkezett a szomszédból. Ebből az ijedtségből táplálkozva nemzetközi segítséggel olyan biztonságos digitális rendszert és digitális kultúrát építettek, hogy még a NATO is oda telepítette az összes kiberbiztonsági intézményét.
Dániában három kulcsterületre fókuszáltak már 1999-ben. Egyik az élethosszig tartó tanulás, a világon elsőként minden polgárnak lehetőséget adtak a folyamatos tanulásra az online térben. El akarták érni, hogy néhány éven belül az északi államok közül Dániában legyen a legjobb és leghatékonyabb közszolgáltatási e-rendszer, és célul tűzték ki, hogy 2003-ig minden polgárnak hozzá kell férnie az internethez.
A skandináv ország 296 millió eurót spórol a digitális programjával, és 30 százalékkal csökkentette az ügyintézési időt,
az e-személyik 2010-re nyerték el első működő formájukat kétfaktoros hitelesítéssel, 2018 óta pedig az appbeli személyit is bevezették, amit mára a lakosság több mint kilencven százaléka használ, működik náluk az ügyfélkapu helyi megfelelője, a digitális postaláda, valamint a „NemKonto”, amely „egyszerű számlaszámot” jelent. Minden nagykorú állampolgárnak, illetve cégnek van ilyen száma, ami az összes állami és közszolgáltató rendszerével szinkronba kerül, így a valós banki adatokra nincs is szükség. A felhasználók 91 százaléka elégedett a rendszerrel, az Európai Bizottság a 0–100-as skáláján 87,1 pontra értékelte a dán közigazgatást, miközben az EU-átlag 68,1. Ezzel részleges összefüggésben a dán polgárok kormányba vetett hite is magas, 72 százalékos az EU-átlag 51 százalékával szemben.
Nyitóképünk illusztráció: Riccardo Milani / Hans Lucas / Hans Lucas via AFP
Óriási a stratégiai jelentősége a világ legnagyobb szigetének, amit már többször próbáltak megszerezni az amerikaiak, de mindeddig sikertelenül. Mutatjuk a részleteket!
Nagy megrökönyödést váltott ki Európa-szerte, hogy Donald Trump bejelentette az igényét a szigetre.
A katonai szövetség ellenőrizné Oroszország víz alatti hálózatát.
A miniszerelnök ugyanakkor hangsúlyozta, hogy a sziget függetlenségi törekvéseinek tiszteletben tartása elengedhetetlen.
Hollandia, Dánia és Spanyolország is kapva kapott az alkalmon
Párizs szerint az Egyesült Államok leendő elnöke nem fog bevetni katonai eszközöket az európai sziget megszerzésére.
A kerületvezetés céljainak középpontjában a tisztaság, rend, turisztika és kultúra áll.
A műsorvezető-producer elárulta azt is, szerinte van-e Orbán Viktornak alternatívája.
