Megvárta húsvét vasárnapját, a feltámadást, Urbi et Orbi áldását adta utoljára, és aztán elment…

Bántottam egyszer. Megbántam. Imádkozzunk érte.

Talán ha az anyukája is oly' lelkes híve lett volna az abortusznak, egy hajszálnyival jobb hely lenne a világ.
„Most akkor nagy türelemmel, tényleg.
Perintfalvi Rita – van-e, ki e nevet nem ismeri? – megnézett egy képet a demográfiai konferenciáról, s feltámadt lelkének szennyes indulatja. Hogy miért? Természetesen azért, mert a képen papok láthatóak. Perintfalvi Rita pedig, aki a véle egylényegű, nyugatifény nevű, 1953-ból itt felejtett iskolaújság szerint »neves teológus«, nem bírja elviselni a papokat. Így aztán a kép láttán felmondja a teljes wok, neoakármi és cancel közhelyszótárat, ezt is az igazán ostoba, földhözragadt lumpenprolik bántóan rossz stílusában, s az igazán buták ellentmondást nem tűrő agresszivitásával.
Perintfalvi Rita szerencsétlensége, hogy rossz korban született. Tényleg: »Nem tudtam nem észrevenni, hogy akik a legnagyobb hívei az abortusznak, már mind megszülettek valahogyan« – az öreg Ronald mondta el egyetlen mondatban a lényeget. Szóval Perintfalvi rossz korban született, mert neki 1953-ban nyílt volna igazi tér egyházi ügyekben, de talán még a Kádár-korban is elbíbelődött volna a papokkal az Állami Egyházügyi Hivatal élén.
Sajnos azonban, itt maradt, ránk, ez a »nő«. Talán ha az anyukája is oly' lelkes híve lett volna az abortusznak, egy hajszálnyival jobb hely lenne a világ.
De nézzük a jó oldalát a dolognak: a puszta tény, hogy Perintfalvi Rita létezik, segít nekünk gyakorolni a türelem erényét, nap mint nap.”
***
Kapcsolódó vélemény
Nem a katolicizmus a legnőgyűlölőbb vallás a képen megjelentek közül, hanem az ultraortodox fundamentalizmus!
Nyitókép: MTI/Bruzák Noémi