Miért szerepel a partizános Gulyás Márton egy Magyarországot lejárató svéd tananyagban?
Kerestük a Partizán alapítóját, azonban cikkünk megjelenéséig nem reagált. Amint megteszi, frissítjük írásunkat.
Gulyás Márton mellett Judith Sargentini és Guy Verhofstadt is megszólal a videóban.
Ahogy arról a Mandineren is beszámoltunk, Gulyás Mártont, a Partizán alapítója, egykori politikai aktivista is feltűnt egy olyan videóban, amit svédországi iskolások számára vetíthetnek le, amennyiben az Európai Unió (EU) és a demokrácia kerül terítékre a társadalomtudomány-órán. A videóban egy „lerombolt demokráciaként” mutatják be hazánkat.
Lapunk kedden emailben és SMS-ben is kereste Gulyást, mert kíváncsiak voltunk, hogy miért szerepel az oktatófilmben, azonban megkeresésünkre még pénteken sem érkezett válasz.
Mint arra publicistánk, Francesca Rivafinoli publicisztikájában felhívta a figyelmet, az iskolatévé külön óravázlattal ellátott, a közoktatásban 2019 óta használt videóösszeállításáról van szó, amelynek már rögtön az elején megszólal Gulyás, azt ecsetelve, hogy Magyarországon a demokrácia 2010 óta lassanként, de biztosan megszűnt.
A videóanyag hangvétele ezt követően sem változik – megszólal Judith Sargentini (a Magyarországot elítélő európai parlamenti határozat szerzője); feltűnik benne Guy Verhofstadt liberális EP-képviselő; a CEU egyik, svéd nemzetiségű oktatója; majd ismét Gulyás kapja meg a szót, aki arról panaszkodik, hogy Magyarországon az embereknek nincs valódi lehetőségük ellenvélemény megfogalmazására.
Ezt is ajánljuk a témában
Kerestük a Partizán alapítóját, azonban cikkünk megjelenéséig nem reagált. Amint megteszi, frissítjük írásunkat.
A Magyar Nemzet összeállításában arra is kitért, hogy az a Sara Svensson svéd politológus is kivette a részét a film elkészítésében, aki a CEU-n kutatási munkatársként dolgozott 2008-2013 között, és a Soros-egyetem doktori iskoláját végezte.
Svensson többek között arról beszélt a diákoknak, hogy mekkora az elnyomás Magyarországon, és
a politika milyen szinten hatja át az oktatás területét.
A CEU egykori munkatársa arra nem tért ki, hogy Svédországban valóban erős kormányzati nyomásgyakorlás érvényesül, ha „kényes kérdések” kerülnek szóba. Emlékezetes, hogy 2021-ben etikai vizsgálat indult a Lundi Egyetem neves kutatóival szemben amiatt, hogy egy olyan tanulmányt tettek közzé, amely kimutatta, hogy a 2000 és 2015 között Svédországban előforduló nemi erőszakos esetek elkövetőinek 48 százaléka külföldön született külföldi állampolgár, míg további 12 százalék második generációs bevándorló. – hívta fel a figyelmet a lap.
Ebből az esetből egyértelműen látszik, hogy
Svédországban a kormány az egyetemi kutatókat is cenzúrázza,
nem lehet szabadon publikálni a valóságot bemutató adatokat, ha azok cáfolják a központi narratívát, vagy olyan problémákra világítanak rá, amelyek a svéd politikai elit felelősségét is felvetik – húzták alá a cikkben.
Ezután a Magyar Nemzet arra is rámutatott, hogy a lecke végén a tanulók különböző kulcsfogalmakat tanulhatnak meg, mint például: sajtószabadság, jogállamisági elvek, szuverenitás, diktatúra. A videó után vitára buzdítják a tanulókat, és „hamis, félrevezető állításokat tartalmazó kérdésekre” kell válaszolniuk. Tényként kezelik Gulyás és Svensson fent említett állításai is. Plédaként hozzák, mikor Gulyás Márton politikai aktivista azt mondja, hogy
„még akkor is, ha egy tagállam a felszínen látszatdemokráciának tűnik, például általános választásokkal, a gyakorlatban elnyomó rezsim lehet. Magyarázd el, hogy lehet ez így”.
De további kérdések foglalkoznak például azzal, hogy az „anyaföld szeretete” fogalmát miként lehet értelmezni demokratikus és történelmi szempontok alapján – írták.
A Magyar Nemzet szerint a svéd oktatófilm elfogultsága „nem teljesen meglepő”, és nem is példátlan, hiszen a svéd média már régóta ellenséges a magyar kormánnyal szemben. Korábban is hamis híreket terjesztettek Magyarországról, és erről papírjuk is van, hiszen 2019 őszén a svéd médiahatóság elmarasztalta a helyi közszolgálati televíziót, mivel az SVT hazugságokat állított a magyar „túlóratörvényről” – idézte fel a lap.
Nyitókép: Képernyőfotó