A honvédség létszáma stabilizálódott, mondta el Böröndi Gábor.
A Magyar Nemzetnek adott interjút a Magyar Honvédség vezérkari főnöke, Böröndi Gábor. Szerinte
a most belépő fiatalok történelmi jelentőségű korszakban válhatnak a hazájuk védelmében aktív részt vállaló katonákká,
valamint úgy véli, az orosz–ukrán háború után fel kellett rázni a hadsereget.
Böröndi Gábor elmondta: a honvédség létszáma stabilizálódott, bizonyos tiszti, altiszti kategóriákban pedig növekedni kezdett, emellett pedig emelkedő toborzási létszámról lehet beszélni. Hozzátette:
„a Magyar Honvédség megújul és nemcsak eszközeiben, hanem gondolkodásmódjában is,
ez pedig az «Embert a vasra» toborzó kampány kapcsán fizikai formát is öltött. A legújabb technikával, a Zalaegerszegen készülő Hiúz gyalogsági harcjárművel ellátott zászlóalj felállítása és a bevonulás során szakítottunk az eddigi gyakorlattal. Egyrészt nem általánosságban toboroztunk, hanem konkrét alakulathoz, konkrét helyőrségbe lehetett jelentkezni Hódmezővásárhelyen, a Kinizsi Pál 30. Páncélozott Gyalogdandárhoz.”
A folyamatról úgy fogalmazott, hogy a leendő katona úgy vonul be, hogy az alapkiképzést is itt végzi el, majd a szolgálatát is itt teljesíti. Másrészt egy egyszerűsített felvételi eljárást tesztelnek, természetesen megfelelő szűrőket alkalmazva a kiválasztás során.
A felkészített állomány a bevonulás pillanatától kezdve kiemelt bérezést kap,
hogy minél előbb harckész, kiképzett, NATO-doktrínákhoz alkalmazható gránátos alegységről beszélhessünk, és innen építkeznek tovább. Mindenkinek, aki megjelent a bevonuláson és katonai szolgálatra alkalmasnak minősült, szolgálati lehetőséget biztosítanak a Magyar Honvédségben.
Mint kiderült, az ajánlatra olyan sokan jelentkeztek, hogy az eredetileg egynaposra tervezett programot két napra kellett bontani. A programban összesen 244-en kezdhetik meg többhetes alapkiképzésüket Hódmezővásárhelyen, kiemelt bérezéssel.
A kérdésre, hogy a Hiúzokkal felszerelt zászlóalj programjának kiemelése nem jelent-e bérfeszültséget, a vezérkari főnök elmondta:
„A zászlóalj teljes állománya megkapja a kiemelt bérezést, nem csupán az újonnan felvett legénységi katonák.
Amikor alegységek feltöltéséről van szó, az megelőzi az egyéni érdekeket, magyarul ha egy zászlóalj vagy a Gripen-alakulat és a tüzérosztály fel van töltve, akkor az az egész honvédséget húzza magával. Nem lehet megfeledkezni ugyanakkor a magyar munkaerőpiaci helyzetről sem, ami azt mutatja, hogy sokan magasabb fizetésért sem mennek el az ország másik végébe szolgálatra. Erre reagálva Kaposváron egy lövészzászlóalj felállítását kezdtük meg.”
Fotó: A Magyar Honvédség újbeszerzésű Leopard 2A4HU harckocsija a német Krauss-Maffei Wegmann (KMW) GmbH & Co. KG. müncheni gyárában tartott bemutatón 2020. július 3-án. MTI/Koszticsák Szilárd
Bevetésen a Mandiner. A Mi–24 lezárta csaknem ötvenéves magyarországi pályafutását, és végleg legendává vált a honvédség és a hazai katonai repülés történetében.
Nem mindennapi eseménnyel kezdődött az ünnepség.
A KC-390 beszerzéssel Magyarország úttörővé vált Európában – derült ki a Honvédelmi Minisztérium Facebook-bejegyzéséből.
Ezt mondta az egyik fiatal őrvezető.
A kormány célja egy magas szinten digitalizált haderő kialakítása. Szalay-Bobrovniczky Kristóf tárcavezető előadásában bemutatta, hol tart a Magyar Honvédség a digitalizációban, amely teljes mértékben forradalmasította az egész világot, így a fegyveres erőket.
A „Szeretem, megvédem!” kampány új lendületet adott a tartalékos szolgálatnak: bő egy év alatt több mint hétezren kötöttek tartalékos jogviszonyról szóló szerződést a honvédséggel.
Történelmi idény eddig.
