Egymás mellé temették a hősi halált halt tűzoltókat
2022. február 04. 17:00
Tűzoltás közben hunyt el két pesti tűzoltó még 1902-ben. Az eset sokkolta a közvéleményt, a 32 éves tűzoltóság történetében ugyanis korábban nem fordult elő hasonló haláleset. A Mandiner a sírjukat is meglátogatta.
2022. február 04. 17:00
p
37
1
19
Mentés
A Fiumei úti sírkert egyik tisztásán két egyforma síremlék áll magányosan. Az ott nyugvó két ember nem volt rokona egymásnak, és még a vallásuk sem volt ugyanaz. Az egyikük katolikus, a másikuk református családban látta meg a napvilágot. Mégis egymás mellé temették őket 1902-ben. Egymás mellé, hiszen mindketten tűzoltóként dolgoztak és a Soroksári úti Concordia gőzmalmot megsemmisítő tűzvészben vesztették az életüket 1902. január 24-én. Ők ketten voltak az akkor 32 éves tűzoltóság első hősi halottjai…
A Concordia-gőzmalom kiégett épülete. Fotó: Arcanum/Vasárnapi Újság
Szmilkó József volt az idősebb. Ő 28 éves volt, amikor azon a gyászos napon a IX. kerületi tűzoltóságra megérkezett a jelzés, nagy lánggal ég a Concordia hatemeletes régi malma. Felesége volt, s abban reménykedtek, hamarosan gyermekeik születnek. A 26 éves Herczeg József is ott volt a tűzoltólaktanyában. Boldog volt, mert összeköltözhetett a jegyesével. A két tűzoltó barátként tekintett egymásra. Együtt szolgáltak a 17. honvédezredben és 1900. április 18-án együtt léptek be a tűzoltóság kapuján.
Azon a bizonyos tragikus éjszakán az ő egységük ért elsőnek a tűzvészhez. A malom félelmetes látványt nyújtott. Már messziről lehetett látni a lángokat. Megkezdték az oltást, négy tűzoltó pedig parancsot kapott, hogy létrán másszanak fel a hatodik emeletig és onnan próbálják meg oltani a tüzet, amely az ötödik szinten keletkezett. Úgy tettek. Szmilkó Józsefnél volt a fecskendő. A létráról bemásztak az ablakon, azonban a tűz egyre csak terjedt. Két tűzoltó még vissza tudott kapaszkodni a létrára, ám
Szmilkó és Herczeg a lángok között rekedt, ott lelték halálukat.
A földi maradványaikat sokáig nem találták. Aztán a romeltakarítás tizennegyedik napján akadtak rá az idősebb tűzoltó testére, akit végül a karikagyűrűje alapján tudtak azonosítani, majd megtalálták Herczeg József szénné égett testét is. A malom órákon át égett azon az éjszakán, s még a közeli Zwack-gyár is veszélybe került. A pesti mulatók közönségéből sokan zarándokoltak el hajnalban, hogy megnézzék a lángoló épületet, hiszen ilyet hosszú ideje nem láthattak Pesten. Kezdetben még nevetgéltek is, ám mikor megtudták, hogy két tűzoltó a lángok között vesztette életét, csönd telepedett a környékre. Szmilkó József felesége is ott állt tehetetlenül az égő épületnél, ő ugyanis órákkal korábban
azt álmodta, hogy a férje bent ég oltás közben,
felébredt, s akkor hallotta, mi történt a Concordia-gőzmalommal és azonnal a helyszínre sietett. Mivel a férje holtteste sokáig nem került elő, az asszony reménykedett, mindhiába. Akkor is ott volt a leégett malomnál, amikor 14 nappal a tragédia után megtalálták a férje holttestét.
A hős tűzoltók koporsóit a laktanyából szállították a Fiumei úti sírkertbe. Fotó: Arcanum/Vasárnapi Újság
A két tűzoltót a Fiumei úti sírkertben temették el február 11-én. Az emberek az utcára tódultak, s a temetői menetben több mint húszezren vettek részt. A koporsókon később 54 nagy méretű koszorút számoltak meg az újságírók.
A temetésre még a híres díva, Fedák Sári is elment
és egy-egy violabokrétát helyezett a sírokra, de rajta kívül is sok híresség rótta le kegyeletét a hős tűzoltók koporsóinál.
Szcerbovszky Szaniszló, a budapesti tűzoltók parancsnoka a gyászbeszédében elmondta, a tűzoltóság 32 évnyi fennállása alatt még nem fordult elő ilyen tragédia, majd hozzátette: „A babér és virág hamar elhervad, de emlékezetük örökké élni fog közöttünk!” Nem lett igaza a parancsnoknak, hiszen aztán jött az I. világháború, majd a második, 1956, és szép lassan mindenki elfelejtette a hős tűzoltók történetét. Talán ideje volt leporolni…
Horthy Miklós kormányzó sportrajongó fia gépészmérnöknek tanult, aranyifjúként élt, a MÁV rátermett elnöke lett, majd hősi halált halt. Náciellenes volt és Széchenyi örökségét követte.
Az ABC News egy „elnöki alapítvány és múzeum” számára pengethet ki Trumpnak 15 millió dollárt.
p
1
0
3
Hírlevél-feliratkozás
Ne maradjon le a Mandiner cikkeiről, iratkozzon fel hírlevelünkre! Adja meg a nevét és az e-mail-címét, és elküldjük Önnek a nap legfontosabb híreit.
Összesen 19 komment
A kommentek nem szerkesztett tartalmak, tartalmuk a szerzőjük álláspontját tükrözi. Mielőtt hozzászólna, kérjük, olvassa el a kommentszabályzatot.
Sorrend:
Sippanto
2022. február 05. 12:48
Köszönöm, hogy olvashattam ezt a megrázóan szép, rendkívül színvonalas, kítűnő stílusban megírt tragikus történetet. Olvasom a hozzászólásokat és egészen elképesztő, amit néhány ember folyamatosan megenged magának! Politikai hovatartozás nélkül megengedhetetlen ez a legalja stílus, ez a szabadon mocskolódás, egymás gyalázása, aminek legtöbbször semmi köze a megjelenő cikkhez,csak az általános gyűlölethez, a demokratikus vélemény-nyilvánításhoz pedig végképp semmi köze nincs ! Minden véleményt meg lehet írni kultúrált stílusban, igaz, ahhoz ismerni kell a kultúrált veleménynyilvánitás alapvető, íratlan szabályait is. Nem is értem, hogy ezek a minősithetlen hozzászólások, amelyek teljesen összekeverik a szabadosságot a szabad, demokratikus veleménynyilvánítással, a kultúrális szint megőrzése érdekében miért nem kerülnek törlésre egy ilyen színvonalas hetilapban!?
1939 Július Kivándorol a Concordia-Malom http://www.huszadikszazad.hu/1939-julius/gazdasag/kivandorol-a-concordia-malom
"annál figyelemreméltóbb, hogy az igazgatóságba már nem választották be dr. Hirsch Albertet, a Hatvani-ház főnökét, sem báró Hatvani Bertalant, aki a főrészvényesek megbízásából foglalkozott a malom ügyeivel. Az igazgatóságnak ez az átalakítása már szembetűnően mutatta, hogy a Hatvani-cég nem tekinti annyira kedvenc gyermekének az örökös ráfizetéssel dolgozó Concordia-malmot, mint eddig."
"Most a Hatvani-cég az egyik Egyiptomban letelepedett angol vállalattal tárgyal arról, hogy a Concordia-malom gépeit és felszerelését oda szállítsák ki. A megbeszélés még kezdeti stádiumban van és inkább csak arról az elvi hajlandóságról lehet beszámolni, hogy ezt a megoldást gyakorlatilag igyekszik keresztül vinni úgy a vevőjelölt, mint az eladó főrészvényes."
"az épületek felhasználására vonatkozólag kétféle terv merülhet fel. Az egyik az, hogy a malomépületet közraktárrá, illetve hűtőházzá alakítsák át, mert erre Magyarország növekvő gyümölcsexportja mellett nagy szüksége lenne. Hiszen a Concordia-malom kitűnően fekszik, vasúti pályaudvar és víziút tőszomszédságában, tehát akadálytalanul fel tudná venni és továbbítani tudná az odaérkező árukat. A másik megoldás pedig az lenne, hogy a Soroksári-úti öreg épületrészt – ahol most a malom irodahelyiségei vannak – lebontják és ott modern bérpalotákat létesítenek, hiszen az új kislakások a nagyobb házadómentességi kedvezmény életbeléptetése után előreláthatólag hosszú ideig jövedelmező befektetésnek fognak bizonyulni. A Hatvani-cégnél az építkezéshez szükséges tőke előteremtése sem okozna gondot, különösen a mostani időkben."
Végül is "Malomipari Múzeum" lett, de már bezárt: "A Malomipari Múzeum Budapest egyik jelentős ipar- és technikatörténeti szakmúzeuma a Ferencvárosban, a IX. Soroksári út 24. sz. alatt. Fenntartója a Concordia Közraktár Kereskedelmi Zrt.
A gyűjtemény régebben felszámolt malmok berendezéseiből, tárgyi emlékeiből állt össze. 1978-ban állandó, de zártkörű ipartörténeti kiállításként nyílt meg, 1984-ben hivatalosan szakmúzeummá nyilvánították és megnyitották a nagyközönség számára. Azóta Malomipari Múzeum néven fogadja látogatóit. 2012-ben ideiglenes jelleggel bezárt. Újranyitása valószínűleg azóta sem várható."
"Az ötemeletes épület az egykori Concordia Gőzmalom Rt. céljaira épült 1866-ban. A ferencvárosi Duna-parton ez volt az első nagyobb ipartelep és az első nagy gőzmalom, melyet csakhamar több másik követett, köztük a szomszédos Pesti Molnárok és Pékek Gőzmalma és kb. egy évtizeddel később a Gizella-malom. Végül egy egész malomnegyed alakult ki, és az itteni malmoknak meghatározó szerepük volt az iparág gyors fellendülésében.
A Concordia-malom 73 éven át, 1939-ig működött." https://hu.wikipedia.org/wiki/Malomipari_M%C3%BAzeum
"Oltás közben több tűzoltó sulyos égési sebeket szenvedett, ketten pedig Herczeg János és Szmilkó József tűzoltók beleestek a tűzbe s meg is haltak."
"A hagyományos technológiával dolgozó vízimolnárok és szélmolnárok kezdetben több gőzmalmot felgyújtottak – féltek attók, hogy a konkurrencia megfosztja őket munkájuktól.
Mivel a gőzmalom működése szenet igénylet, terjedése szorosan összefüggött a vasútvonalak kiépítésével. Az alföldi mezővárosok többségében és a nagyobb községekben az 1870–1880-as években jelent meg a gőzmalom. A nép tüzes malomnak nevezte, ahogy a szén tüzelésű, gőz hajtású cséplőgépeknek is a tüzesgép nevet adta. Térhódítására jellemző, hogy míg 1863-ban 147, három évtizeddel később (1894-ben) már 1723 őrölt az országban. Legtöbb gőzmalom a Tiszántúlon, a Duna-Tisza közén és a Tisza-Maros szögében – az ország nagy gabonatermelő övezeteiben – működött." http://www.huszadikszazad.hu/tudomany/a-concordia-gozmalom-egese
"A Concordia az 1870-es években 840 ezer métermázsa teljesítőképességével Budapest legnagyobb gőzmalma volt. A közel 350 munkást foglalkoztató üzem búzalisztet, darát és korpát készített.
Működése során a malom több alkalommal is leégett. (1902-ben) A főváros tűzoltói napokig küzdöttek a lángokkal.
A Concordia az első világháborút követő gazdasági válságokat túlélte, bár többször került csődközelbe, ami tragédiához vezetett. Hönich Henrik, a cég akkori vezetője 1926 februárjában öngyilkos lett, mert nem tudta rendezni a Concordia hitelproblémáit. A malom végül ebből a válságból is kilábalt és egészen 1939-ig működött. Ekkor az épületet közraktárrá alakították át és évtizedekig a gabona tárolására használták.
Az eredeti épületegyüttesből az elmúlt 100 év során többször is eltűnt egy-egy rész, legutoljára 2018 márciusában, amikor a Dandár utcai saroknál álló raktárépület kigyulladt és az oltást követően elbontották. A megmaradt épületeket ma irodaként használják.
Az 1900-as évek elején a malomipar az egyik legdinamikusabban fejlődő ágazatnak számított Magyarországon, ám az első világháborút követő időszakban válságos helyzetbe került. A nagy és kiváló gabonatermő területek elcsatolása a termelés csökkenését és gabonahiányt eredményezett, amelynek következtében több malom kényszerült működését szüneteltetni, vagy véglegesen befejezni.
Sok malmot lebontottak. Móricz Zsigmond egy írásában elsiratta őket. Anno a Dunán hozták a sok búzát uszályokon. Trianon után a malmok munka nélkül maradtak, elvették tőlünk Bácskát és Bánátot." https://pestbuda.hu/cikk/20210713_ferencvaros_egykor_a_malmokrol_volt_ismert_a_gizella_es_a_hungaria_ujjaszuletve_orzi_a_multat