Magyarország mára képessé vált maszkok, lélegeztetőgépek, orvosi eszközök, gyógyszerek gyártására, illetve saját teherszállító repülőgéppel is rendelkezik – számolt be a külgazdasági és külügyminiszter.
A koronavírus-járvány egyik legfontosabb tanulsága, hogy önálló nemzeti képességeket kell kiépíteni a stratégiai területeken, még ha azok „békeidőben” teljesen szükségtelennek is tűnnek – figyelmeztetett csütörtökön Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter. A Külgazdasági és Külügyminisztérium közleménye szerint a tárcavezető a Magyarországi Gyógyszergyártók Országos Szövetségének (MAGYOSZ) ünnepélyes díjátadóján vett részt, amelyen kitüntették Merkely Bélát, a Semmelweis Egyetem rektorát és Feller Antalt, a Gyógyszer-nagykereskedők Szövetségének elnökét.
Beszédében a miniszter arról számolt be, hogy a pandémia jól példázta a világ kiszolgáltatottságát a járványokkal szemben. Rámutatott, hogy a vírus számos országban térdre kényszerítette az egészségügyi ellátórendszert, és hazánknál nagyobb, gazdagabb államokban is súlyos ellátási zavarokat okozott.
Az egyik legfontosabb tanulság szerinte az, hogy amelyik ország nem rendelkezik a stratégiai területeken saját nemzeti képességekkel, az válsághelyzetben nagy bajba kerülhet.
A békeidőben teljesen szükségtelennek, pénzügyileg megmagyarázhatatlannak tűnő kapacitások felépítése igenis szükséges”
– szögezte le. Aláhúzta, hogy a kormány meghozta a szükséges döntéseket, és Magyarország ezek nyomán mára képessé vált maszkok, lélegeztetőgépek, orvosi eszközök, gyógyszerek gyártására, illetve saját teherszállító repülőgéppel is rendelkezik. Emellett jövő év végén megkezdheti működését a Nemzeti Oltóanyaggyár, és zajlanak a tárgyalások a kínai és az orosz vakcinák licensz alapú előállításáról is.
Szijjártó Péter kiemelte, hogy egyes előrejelzések szerint 27-28 százalék eséllyel alakulhat ki a következő tíz évben hasonló vagy akár súlyosabb világjárvány, húsz éves távlatban pedig már 50 százalék körül van ez a szám.
A járványok jelentette fenyegetés a mindennapos valóság részévé vált”
– fogalmazott. Ezt követően a miniszter a gyógyszeripart a magyar gazdaság egyik zászlóshajójának nevezte, és ígéretet tett rá, hogy a kormány minden támogatást meg fog adni azért, hogy a hazai gyógyszergyártás továbbra is a világ élvonalába tartozzon. Kiemelte, hogy a 30 ezer embert foglalkoztató szektornak fontos szerepe van a gazdaság dimenzióváltásában, miután ezek a cégek fordítják a legtöbbet innovációra.
Tavaly ennek értéke hatmilliárd euró körül volt, több mint duplája a tíz évvel korábbinak. Bár Magyarország lakosságszámát tekintve a 95. a világon, a gyógyszeripari exportot illetően a 21. helyen áll – hangsúlyozta.
melyről a pandémia okozta veszélyhelyzet miatt idén emlékezik meg a szervezet az Értékteremtés, versenyképesség, hazai gyógyszeripar – 1 évszázad / 3 évtized elnevezésű ünnepi konferencia keretében.
(MTI)
Fotó: Attila KISBENEDEK / AFP
Egyre távolodik egymástól az Egyesült Államok és az Európai Unió. Előbbi ráadásul egy merőben új kontinens képzel el, ahol egyes országokkal működne csak szorosabban együtt.
Nemzetközi összevetésben több szempontból is előremutató.
A betegellátásra, az oktatásra és a kutatásra is nagy hatással lesz.
Az utolsó akadály is elhárult a magyar űrhajós hazatérése elől.
A nemzetgazdasági miniszter elmondta, hogy elkezdték bejelenteni önkéntes árcsökkentési vállalásaikat a magyar gyógyszerszektor szereplői.
Az élelmiszerek és a háztartási cikkek után újabb fontos területen lehetnek olcsóbbak a termékek.
Kíváncsian várjuk, hányan maradnak ügynökök így a terepen, hogy le kell költözniük az emberek közé a hóhatár feletti villából.
A miniszterelnök szerint ez Magyarország és Európa érdeke is.
Még neki áll feljebb.
