A büntetés-végrehajtás ma már önálló gazdasági társaságokat működtet, az alapvető élelmiszerek csaknem száz százalékát önellátó módon termelik. A biztonságtechnikai fejlesztések mellett az okoseszközök használata is mindennapossá vált a börtönökben.
Az elmúlt évek erőfeszítéseinek eredményeképpen már nem csak a filmekben látható mosodai munkát, takarítást vagy éppen dobozhajtogatást végeznek a hazai büntetés-végrehajtási (bv) intézetekben lévő fogvatartottak, hanem ennél sokkal szélesebb körű termelő-tevékenységet – tudtuk meg a Büntetés-végrehajtás Országos Parancsokságától (BvOP). A tizenegy évvel ezelőtt hatalomra kerülő Orbán-kormány egyik célkitűzése volt, hogy minél több fogvatartott dolgozzon a börtönben, a végső cél a teljes foglakoztatottság megvalósítása volt.
Ahogy Csóti András, a BvOP korábbi főparancsnoka egy 2016-os konferencián felidézte: 2010-ben azzal szembesültek, hogy a börtönökben olyan rabok vannak, akik nem is találkoztak még a munkával. Akkor a foglalkoztatottság 55-60 százalék körül mozgott.
A BvOP tájékoztatása szerint azonban mára sikerült elérni a kitűzött célt, ami azt jelenti, hogy
Mindez pedig Európában is egyedülállónak számít.
Mindennek alapja, hogy az elítélteket törvény kötelezi a munkavégzésre. Ők végzik a börtönök fenntartásával, felújításával, karbantartásával járó munkákat, de ugyancsak fogvatartottak dolgoznak a mosodákban és a konyhákban is. Emellett termelő, mezőgazdasági és ipari tevékenységet is folytatnak a büntetés-végrehajtás gazdasági társaságainál, amelyeket kifejezetten arra hoztak létre, hogy munkát biztosítsanak a fogvatartottaknak.
Bővült a börtönök önellátása: az alapvető élelmiszer-ellátottság közel 100 százalékos, amihez a büntetés-végrehajtás gazdasági társaságai állattenyésztéssel, növénytermesztéssel, pékségekkel, tésztagyárral és egy vágóhíddal járulnak hozzá. Fogvatartotti munkáltatással készülnek a zárkák felszerelési és használati tárgyai is.
Ahogy a BvOP-től megtudtuk, mára teljesen megszűnt a zsúfoltság a börtönökben,
de az arány tavaly év végére tovább javult, 96 százalékosra. Emlékeztettek, hogy 2013-ban még 146 százalékos volt a telítettségi mutató.
Mindehhez nagymértékben hozzájárult a férőhelybővítés, amely tizenegy intézményt érintett és összesen 2750 új férőhely létrehozását jelentette:
Állampusztán, Pálhalmán, Sopronkőhidán és Szegeden 110
Tökölön 220
Baracskán, Veszprémben 330
Kiskunhalason, Tiszalökön 440
Miskolcon pedig 550
új férőhelyet hoztak létre.
2020 őszére elkészült a Büntetés-végrehajtási Egészségügyi Központja is Berettyóújfaluban. A 194 ággyal rendelkező intézmény építésében szintén közreműködtek az elítéltek.
Az elmúlt években a büntetés-végrehajtás történetének legjelentősebb fejlesztési programja valósult meg hazánkban, amely nem csak az épületek korszerűsítését, hanem az infrastruktúra-fejlesztést is magában foglalta. A biztonságtechnikai fejlesztés keretében több ezer új beltéri és kültéri kamera, több száz kézi fémkereső, több tucat kapukeretes fémkereső, csomagvizsgáló berendezés, illetve speciális jelzőberendezés biztosítja a fegyintézetek rendjét és biztonságát.
De az okoseszközök alkalmazása is mindennapossá vált: egy erre a célra kifejlesztett applikációnak köszönhetően a felügyelők mobil okos eszközeikkel a börtönön belül bárhol és bármikor elérhetik a fogvatartottakra vonatkozó legfontosabb adatokat, információkat anélkül, hogy vissza kellene menniük az irodába.
emellett a felderítési tevékenységet és a fogvatartottak kérelmeinek ügyintézését is.
Ez utóbbi projekt eredményeként a börtönfolyosókon megjelentek az úgynevezett KIOSZK berendezések. Ezek a vandálbiztos táblagépek elektronikus ügyintézési pontokként szolgálnak a fogvatartottak számára és számtalan papíralapú kérelem benyújtását váltják ki.
A távmeghallgatási rendszer végpontjai valamennyi intézetben kiépültek, a 2019 évi 7010-ről 2020-ra 18873-ra emelkedett a távmeghallgatások száma a magyar börtönökben.
A nyitóképen: Fogvatartottak dolgoznak az új börtön építkezésén Kiskunhalason 2018 októberében (fMTI/Kelemen Zoltán Gergely)
Egyre távolodik egymástól az Egyesült Államok és az Európai Unió. Előbbi ráadásul egy merőben új kontinens képzel el, ahol egyes országokkal működne csak szorosabban együtt.
Kíváncsian várjuk, hányan maradnak ügynökök így a terepen, hogy le kell költözniük az emberek közé a hóhatár feletti villából.
A miniszterelnök a Kossuth Rádió reggeli műsorában azt mondta, a tiszás politikusok nemhogy nem szégyellik, hogy a saját országuk ellen dolgoznak, hanem büszkék, rá és ez a céljuk.
Csütörtökön jogerős ítélet született. Gyárfás Tamást 7 évre, Portik Tamást életfogytiglanra ítélte a bíróság. Baranya Róbert bűnügyi tudósítóval felelevenítettük a Fenyő-gyilkosság ügyének részleteit.
Úgy néz ki kezdenek elcsitulni az indulatok.
A nyolcadik évad első epizódjában négy külföldi származású személyt mutatnak be, akik a Kárpát-medencében leltek otthonra.
A Kárpát-medencében élő, de külföldi származású embereket mutatnak be, akik itt leltek hazára az évek során.
Az Európai Néppárt elnöke szerint csak idő kérdése, hogy az Európai Unió felhasználja a pénzeszközöket Ukrajna támogatására.
Tudálékos hozzászóloknak: a magyar jog bőségesen, túl bőségesen is ad lehetőséget rágalmakkal szembeni föllépésre.
