Minden munkaképes rab dolgozik a hazai börtönökben

Az elmúlt évek erőfeszítéseinek eredményeképpen már nem csak a filmekben látható mosodai munkát, takarítást vagy éppen dobozhajtogatást végeznek a hazai büntetés-végrehajtási (bv) intézetekben lévő fogvatartottak, hanem ennél sokkal szélesebb körű termelő-tevékenységet – tudtuk meg a Büntetés-végrehajtás Országos Parancsokságától (BvOP). A tizenegy évvel ezelőtt hatalomra kerülő Orbán-kormány egyik célkitűzése volt, hogy minél több fogvatartott dolgozzon a börtönben, a végső cél a teljes foglakoztatottság megvalósítása volt.

Ahogy Csóti András, a BvOP korábbi főparancsnoka egy 2016-os konferencián felidézte: 2010-ben azzal szembesültek, hogy a börtönökben olyan rabok vannak, akik nem is találkoztak még a munkával. Akkor a foglalkoztatottság 55-60 százalék körül mozgott.

A BvOP tájékoztatása szerint azonban mára sikerült elérni a kitűzött célt, ami azt jelenti, hogy

Mindez pedig Európában is egyedülállónak számít.

Teljesen megszűnt a zsúfoltság

Mindennek alapja, hogy az elítélteket törvény kötelezi a munkavégzésre. Ők végzik a börtönök fenntartásával, felújításával, karbantartásával járó munkákat, de ugyancsak fogvatartottak dolgoznak a mosodákban és a konyhákban is. Emellett termelő, mezőgazdasági és ipari tevékenységet is folytatnak a büntetés-végrehajtás gazdasági társaságainál, amelyeket kifejezetten arra hoztak létre, hogy munkát biztosítsanak a fogvatartottaknak.

Bővült a börtönök önellátása: az alapvető élelmiszer-ellátottság közel 100 százalékos, amihez a büntetés-végrehajtás gazdasági társaságai állattenyésztéssel, növénytermesztéssel, pékségekkel, tésztagyárral és egy vágóhíddal járulnak hozzá. Fogvatartotti munkáltatással készülnek a zárkák felszerelési és használati tárgyai is.

Ahogy a BvOP-től megtudtuk, mára teljesen megszűnt a zsúfoltság a börtönökben,

de az arány tavaly év végére tovább javult, 96 százalékosra. Emlékeztettek, hogy 2013-ban még 146 százalékos volt a telítettségi mutató.   

Mindehhez nagymértékben hozzájárult a férőhelybővítés, amely tizenegy intézményt érintett és összesen 2750 új férőhely létrehozását jelentette: 

Állampusztán, Pálhalmán, Sopronkőhidán és Szegeden 110

Tökölön 220

Baracskán, Veszprémben 330

Kiskunhalason, Tiszalökön 440

Miskolcon pedig 550

új férőhelyet hoztak létre. 

2020 őszére elkészült a Büntetés-végrehajtási Egészségügyi Központja is Berettyóújfaluban. A 194 ággyal rendelkező intézmény építésében szintén közreműködtek az elítéltek.

Vandálbiztos táblagépek a raboknak

Az elmúlt években a büntetés-végrehajtás történetének legjelentősebb fejlesztési programja valósult meg hazánkban, amely nem csak az épületek korszerűsítését, hanem az infrastruktúra-fejlesztést is magában foglalta. A biztonságtechnikai fejlesztés keretében több ezer új beltéri és kültéri kamera, több száz kézi fémkereső, több tucat kapukeretes fémkereső, csomagvizsgáló berendezés, illetve speciális jelzőberendezés biztosítja a fegyintézetek rendjét és biztonságát.

De az okoseszközök alkalmazása is mindennapossá vált: egy erre a célra kifejlesztett applikációnak köszönhetően a felügyelők mobil okos eszközeikkel a börtönön belül bárhol és bármikor elérhetik a fogvatartottakra vonatkozó legfontosabb adatokat, információkat anélkül, hogy vissza kellene menniük az irodába.

emellett a felderítési tevékenységet és a fogvatartottak kérelmeinek ügyintézését is. 

Ez utóbbi projekt eredményeként a börtönfolyosókon megjelentek az úgynevezett KIOSZK berendezések. Ezek a vandálbiztos táblagépek elektronikus ügyintézési pontokként szolgálnak a fogvatartottak számára és számtalan papíralapú kérelem benyújtását váltják ki.

A távmeghallgatási rendszer végpontjai valamennyi intézetben kiépültek, a 2019 évi 7010-ről 2020-ra 18873-ra emelkedett a távmeghallgatások száma a magyar börtönökben.

A nyitóképen: Fogvatartottak dolgoznak az új börtön építkezésén Kiskunhalason 2018 októberében (fMTI/Kelemen Zoltán Gergely)