Vihar zúdul az országra, már a figyelmeztetést is kiadták (Videó)
Estére 22 és 29 fok közé csökken a hőmérséklet.
Tizenegy éve, 2010. október 4-én következett be Magyarország eddigi legsúlyosabb ipari katasztrófája, amely a második Orbán-kormány első nagy próbatétele volt.
Turi Attila, a 11 évvel ezelőtti vörösiszap-katasztrófát követő újjáépítésben részt vevő, Kossuth- és Ybl-díjas építész először lehetetlen küldetésnek tartotta a helyreállítást, de a Magyar Nemzet hétfői számában arról is beszélt, hogyan sikerült rövid idő alatt új otthonokat biztosítaniuk az embereknek.
„Kolontáron és Devecseren is minden vörös volt, közben maró szag terjengett a levegőben. Az emberek arcán a kétségbeesést látták. Ma, ha visszamennek a helyszínre, gyönyörű házakat, gondozott kerteket, boldog embereket látnak a településeken” – mondta Turi Attila a vörösiszap-katasztrófa évfordulója alkalmából megjelent interjúban.
Három hónapon belül megkezdték az első ház újjáépítését
Ezek az emberek mindenüket elveszítették – emlékeztetett az építész, aki elmondta, hogy heti egy lakossági fórumon kellett részt vennie, ahol egy kétszáz fős terembe 300-350 ember is összezsúfolódott. Lakást ígértek a károsultaknak, másfél-két hét után pedig
A katasztrófa után három hónapon belül pedig már lezajlott az első közbeszerzés, és megkezdték az első ház újjáépítését. „Amint egy ház megépült, onnantól kezdve minden megváltozott. Nem volt több újságcikk, kritika, az emberek pedig megnyugodtak, a szemükben felcsillant a remény” – fejtette ki.
Otthont szerettek volna adni nekik
Megjegyezte, hogy az építkezésekhez a mintaház mellett sokat segített, hogy a bizonytalanokat elvitték a Beregbe.
„Meglepődtek, mert sokkal silányabb házakra számítottak. Aztán másnap rengetegen jelentkeztek. A valóságnál nincs jobb példa” – emelte ki.Turi Attila elmondta azt is:
hiszen a kárenyhítésnek, a megelőlegezésnek több módja is volt. Lehetett életjáradékra váltani, máshol is vásárolhattak ingatlant, de olyan esetről is beszámolt, hogy egyben kifizették a kárértéket. Az építész azt is kiemelte, hogy Kolontáron az emberek kétharmad része az újjáépítést választotta, míg Devecseren fordított volt az arány.
„Egy ekkora tragédia esetén elsősorban az emberek lelkét kellett felépíteni” – fogalmazott Turi Attila. Hozzátette, nem pusztán hajlékot akartak építeni az embereknek, hanem otthont szerettek volna adni nekik, és úgy érzi, ezt teljesítették.
(MTI)
Fotó: MTI/Kovács Tamás