Kifejtette: az adósság felhalmozásának okait a múltban kell keresni. Az elmúlt száz év magyar történelme – „a száz év magyar magány” történetének évei – alatt Magyarország megfeledkezett a vidékről – mondta, rámutatva, kezdődött mindez a vesztes világháborúval és Trianonnal, a háborúban ugyanis megbomlott a főváros és a vidék közötti egyensúly, „Trianon pedig megadta a kegyelemdöfést”,
korábban egybetartozó térségek szétszakadtak és perifériákká váltak.
A miniszterelnök közölte: ezután a kommunizmus erőltetett iparosítása és a szocialista városiasítás a vidék kárára történt, falvak néptelenedtek el, szárnyaló szellemi központok váltak provinciálissá. A kommunistáknak az ország egyet jelentett a fővárossal, a vidékre pedig másodrendű Magyarországként tekintettek – mondta. Megjegyezte, hogy a rendszerváltás sem orvosolta ezt a történelmi igazságtalanságot, „a kétszer is visszatérő kommunisták” számára sosem volt fontos a nemzeti eszme és a vidék, a rendszerváltoztatás után a vidék leszakadása nem állt meg, hanem folytatódott.
Itt még él az a magyar észjárás, testtartás, habitus
Orbán Viktor kiemelte: a nemzeti kereszténydemokrata kormányoknak azonban a vidék „nem valaminek a széle, a perifériája, hanem valaminek a közepe, a veleje”. „A mi szemünkben a főváros és a vidék egységet alkot” – fűzte hozzá. Úgy fogalmazott, „a vidéki levegő hazafivá tesz”, itt még él az a magyar észjárás, testtartás, habitus, amely megmaradásunk alapját képezi a jövőben. Innen „táplálkozik a magyar küldetéstudat, amely értelmet ad életünknek, alapját szolgáltatja jogainknak, ránk rója kötelességeinket és kijelöli céljainkat” – mondta.