Ez nem „cserbenhagyásos evangelizáció” – interjú a Ferenc pápa nevét viselő kávézó alapítóival
„Isten sosem fárad bele a megbocsátásba” – ha csak annyit ér el a Café Francesco, hogy ez a falára írt üzenet bevésődik a szívekbe, már megérte.
Mivel egyszer már megtettük, újra képesek leszünk legyőzni a marxizmust – hangzott el Budapesten, a Szent István Intézet konferenciáján, ahol arról tanácskoztak, milyen lehet Európa jövője és azt hogyan formálhatja a kereszténység. Tudósításunk.
A hit ad tartós alapot az ember erkölcsiségének – hangsúlyozta Veres András püspök a Szent István Intézet keddi, budapesti konferenciáján. A Magyar Katolikus Püspöki Konferencia elnöke kiemelte, a keresztény emberképet az Istenbe vetett hit alapozza meg, az erkölcsiség pedig szoros kapcsolatban van az istenfogalommal. Emlékeztetett: a keresztény antropológia alapja, hogy az ember Isten képmására teremtetett.
A Krisztusban hívő ember keresztségben kapott méltósága örömre indítja, a keresztény ember sajátossága, hogy életét ajándékként fogja fel. Heideggert idézte mondta, „egyetlen kor sem tudott annyit az emberről, mint a mostani, de egyetlen kor sem tudta kevésbé, hogy mi az ember”. Figyelmeztetett: az ember iránti tisztelet korunkban végletesen meggyengült, ez tükröződik az abortusz, az eutanázia, az eugenetikai beavatkozások széleskörű elfogadottságában is.
Kiemelte: az erkölcsi tudás a lelkiismeretben tapasztalható meg leginkább. Hívőknek és nem hívőknek van egy közös erkölcsi alapjuk, amely segít megtalálni a közösség erkölcsös cselekvéseinek alapjait. Felhívta ugyanakkor a figyelmet, hogy a lelkiismeret deformálódhat, szükség van Jézus tanításának ismeretére ahhoz, hogy e deformációt helyre állíthassuk.
Mindezekkel együtt hangsúlyozta: a keresztény életnek többnek kell lennie normarendszernél, az Istennel való személyes, szeretetre épülő kapcsolatra kell épülnie.
A püspök felhívta a figyelmet a társadalmi értékvesztéssel kapcsolatban a tudatos, romboló liberális politikai szándék jelentőségére, amely minden közösségi és egyéni tekintélyt megkérdőjelez és relativizálja a krisztusi értékrendet. Ezzel párhuzamosan az elit felelősségére is figyelmeztetett. „Összefogásra van szükség felekezetek, valamint hívők és nem hívők között annak érdekében, hogy a fenyegető társadalmi robbanást korunk elkerülhesse, ennek alapja pedig a másik személy tisztelete lehet” – hívta fel a figyelmet Veres András.
Tévedtünk, amikor azt hittük, hogy a rendszerváltás a marxizmusra is végső csapást mért – mondta Schmidt Mária, a Terror Háza Múzeum főigazgatója a konferencián. Rámutatott: az olasz keresztény filozófusnak, Agosto del Noce-nak volt igaza, amikor azt hangsúlyozta, hogy a marxizmus csak keleten halt ki, nyugaton azonban eközben átvette a hatalmat. Szerinte
Sodródó civilizáció, a marxizmus visszanyugatosodása című előadásában Schmidt Mária kitért arra is, hogy Marx történelmi relativizmusa a materializmus doktrínája, úgy szekuláris, hogy önmagából képez vallást, miközben radikálisan meg akarja változtatni a társadalmat. A főigazgató rámutatott: a baloldali radikalitás kisöpörte a keresztény erkölcsöt és értékrendet, de nem adott helyette semmit.
„Nincs közös hit, nincs közös cél, nincs közös jövőkép” – ezt hozta a marxizmus a nyugatnak, mondta Schmidt Mária.
Előadásában kitért arra is, hogy 1968 annak ellenére volt fordulópont, hogy a forradalmároknak a lényegi kérdésekkel kapcsolatosan nem volt mondanivalójuk, megrekedtek a felületen. Mára új elnyomottakat kerestek, amelyek kezdetben a bevándorlók, majd a szexuális kisebbségek voltak. A marxistává szocializálódott nyugati elit a szexuális forradalom idején annak hatása alá került, ifjúsági gárdáiban pedig a kábítószer és a szexuális forradalom kombinációja meg is tette a hatását.
A mai marxizmus már csak a jelenre irányul és egyáltalán nincs mondanivalója a jövőről – mutatott rá Schmidt Mária, aki arra is figyelmeztetett: a rendszer nem áll meg, utópikus tökéletességizmust emelte fókuszpontjába, mára nem csak a társadalmat, de az egyént is korlátlanul át akarja alakítani a szexuális forradalom újratöltésén keresztül. Mint mondta,
Ugyanakkor hangsúlyozta: mivel már egyszer megtettük, képesek vagyunk újra győzni fölötte, ehhez megvan a szükséges tapasztalatunk, tudásunk és erkölcsi alapunk is. Európa keleti fele az Európai Unióban egyre inkább veszélyt és egyre kevésbé reményt lát. Érdekelt az európai együttműködésben, de ragaszkodik identitásához és nem fogadja el, hogy az USA az EU klónjává vált.
Balog Zoltán református püspök beszédében feltette a kérdést: lehetséges-e az egyház megújulása nélkül a kereszténység ismételt felvirágzásában bízni. Saját válasza szerint nem, a reneszánszhoz pedig a személyes megújulás, hitben való megerősödés szükséges. Az egyház nem egyszerűen szociológiai intézmény, hanem transzcendens valóság, így is kell rá tekinteni. Mint hangsúlyozta: a kereszténydemokrata gondolat sem újulhat meg az egyház megújulása nélkül.
A szociális gondolkodás motivációját keresve a test és lélek egységének értő logikáját ajánlotta a hallgatóság figyelmébe. Nem szabad csak a lélekkel foglalkozni, a testet pedig megtagadni, figyelmeztetett. Teremtményi szolidaritást sürgetett, majd figyelmeztetett: ennek koncentrikus körei vannak. Először a közvetlen családunkért vagyunk felelősek, majd a településünkért, egyházunkért, nemzetünkért, ezt követően pedig másokért.
– hangsúlyozta. A keresztény hit kultúrát teremt, a kultúra az önbecsülés és identitás forrása, jelentősége tehát világi értelemben is megkerülhetetlen, mutatott rá a református püspök.
A konferencián Hollik István, a KDNP országgyűlési képviselője rámutatott: az Európai Unió jövőjéről szóló diskurzusban nem teszik témává a keresztény kultúra védelmét, így nekünk, magyaroknak kell azt az európai színtérre vinnünk. Úgy látja, a nyugati fősodort ma is a marxizmus hatja át, ám ezzel szemben a kereszténység mint közösségszervező identitás megfelelően erős alternatívát jelent. Az ütközet, a szellemi jellegű harc elkerülhetetlen, meg kell vívnunk, abban pedig minden egyes magyarnak felelőssége lesz – hangsúlyozta Hollik István.
Nyitókép: A Szent István-bazilika előtt felállított színpad a Nemzetközi Eucharisztikus Kongresszus megnyitója előtti napon, 2021. szeptember 4-én (MTI/Szigetváry Zsolt)