Az intézmény helyett az Isten-ember kapcsolatot előtérbe helyező egyházra van szükség a 21. században – mondta Balog Zoltán, a Magyarországi Református Egyház zsinatának elnöke.
A református püspök azt követően nyilatkozott, hogy csütörtök délután részt vett a Karpaczi Gazdasági Fórum egyházi témában tartott panelbeszélgetésén. Balog Zoltán kiemelte: katolikus beszélgetőtársaival egyetértettek abban, hogy az embert személyesen megszólító egyház képes valódi változást elérni. Mint mondta, a beszélgetésen elhangzott, hogy a lengyel egyházi statisztikai hivatal felmérése szerint sokan,
Van tehát egyfajta meg nem értés a társdalomban, és ez oka lehet a Lengyelországban is egyre erősebb egyházellenes támadásoknak.
Az egyháznak van mondanivalója a 21. században
Mindeközben az egyház azzal a biztos öntudattal van jelen a lengyel társadalomban, hogy van mondanivalója az embereknek, hogy a 21. századi ember kérdéseire is képes válaszokat adni. A református püspök szerint az egyházi tanítás nem csak, sőt nem is elsősorban tantételeket jelent.
Ezekre az „életsegítségekre” pedig a 21. század emberének nagy szüksége van. A református püspök elmondta: katolikus beszélgetőtársai egyetértettek abban, hogy reformációra van szükség az egyházon belül, és a szükséges változást abban látták, hogy az egyházat nem mint intézményt, hanem mint az embereknek nyújtott segítség eszközét kell megerősíteni, előtérbe helyezni.
A reformáció nem progresszió
Balog Zoltán kiemelte: a protestáns álláspont szerint a reformáció nem progresszió, nem a modernség hajszolása, igyekezet, hogy lépést tartsanak a világgal.
A reformáció visszatérés a forráshoz, az eredeti tanítás hitelességéhez.
„Ez pedig azt is jelentheti, hogy olyan értékeket konzerválunk, amelyek ma nem tűnnek korszerűnek, de holnapután mégis szükség lesz rájuk” – fogalmazott. Ugyanakkor fontosnak nevezte, hogy ezeket az örök értékeket olyan nyelven mondja el az egyház, amelyen a 21. századi ember megérti. Balog Zoltán szólt arról is:
Magyarországon különleges helyzetben vannak az egyházak
Nincs Európában még egy kormány, amelyik annyi intézményt biztosított volna az egyházaknak, mint a magyar. Ez hatalmas lehetőség az egyházaknak, ugyanakkor kísértés is, hogy elkényelmesedjenek. Az egyházaknak oda kell figyelniük, nehogy az állami védőernyő biztonságában elhanyagolják Jézus Krisztustól kapott evangelizációs feladatukat. Ferenc pápa magyarországi látogatásáról és a Nemzetközi Eucharisztikus Kongresszusról szólva azt mondta,
Minden, ami az embereket vagy egy közösséget közelebb viszi Krisztushoz, jó az egész országnak és az abban élő többi közösségnek is – monda, hozzátéve, az eucharisztiában éppen ez a Krisztushoz közelítő meghívás van jelen. Balog Zoltán elmondta azt is: múlt héten a Vatikánban találkozott Ferenc pápával, aki nagyra értékeli, amit Magyarország az üldözött keresztényekért tesz, és látogatása ennek elismerése is.
(MTI)
Fotó: MTI/Illyés Tibor
Egyre távolodik egymástól az Egyesült Államok és az Európai Unió. Előbbi ráadásul egy merőben új kontinens képzel el, ahol egyes országokkal működne csak szorosabban együtt.
Kíváncsian várjuk, hányan maradnak ügynökök így a terepen, hogy le kell költözniük az emberek közé a hóhatár feletti villából.
A miniszterelnök a Kossuth Rádió reggeli műsorában azt mondta, a tiszás politikusok nemhogy nem szégyellik, hogy a saját országuk ellen dolgoznak, hanem büszkék, rá és ez a céljuk.
Úgy néz ki kezdenek elcsitulni az indulatok.
A nyolcadik évad első epizódjában négy külföldi származású személyt mutatnak be, akik a Kárpát-medencében leltek otthonra.
A Kárpát-medencében élő, de külföldi származású embereket mutatnak be, akik itt leltek hazára az évek során.
Estére 22 és 29 fok közé csökken a hőmérséklet.
T. Danny nem hajlandó vallomást tenni.
Az elemző szerint a béke felé vezető út továbbra is elsősorban a területi kérdéseken és a Nyugat által tervezett vagyonkezelési lépéseken bukhat.
