Bár minden követ megmozgattak a szcientológusok, hogy érvénytelenítsék a Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság őket elmarasztaló határozatát, nem jártak sikerrel. A napokban az Alkotmánybíróság döntött velük szemben. A vallási egyesület ügyében indított rendőri nyomozásnak nincs gyanúsítottja, ám úgy tudjuk, a NAV által indított vizsgálatnak már van.
Elutasította az Alkotmánybíróság (Ab) a Magyarországi Szcientológia Egyház alkotmányjogi panaszát, amelyben a vallási egyesület a Kúria tavalyi döntését akarta megsemmisíttetni. A legfőbb bírói fórum ítéletében helyben hagyta azt az első fokú döntést, amelyben a Fővárosi Törvényszék elutasította az egyesület keresetét. Ebben a szcientológusok az Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság (NAIH) őket elmarasztaló határozatát támadták meg.
A Péterfalvi Attila (képünkön) által irányított hatóság még 2016-ban kezdeményezett eljárást a Magyarországi Szcientológia Egyház és az egyház központi szervezetének általános adatkezelési gyakorlatát vizsgálatával.
A hatósági eljárást megelőzően két panasz érkezett a hatósághoz. Az egyik panaszos, aki korábban a szervezet tagja volt, arról számolt be, hogy kilépése után kérte: a róla, életéről, valamint hozzá közel álló személyekről készített dokumentumokat adják ki részére. Ezt a kérését azonban nem teljesítették. Ezen túl arról a félelméről is beszámolt, amely szerint, ha szakít a szervezettel, akkor ezeket a rendkívül érzékeny, írásban rögzített információkat vele szemben felhasználhatják. A másik panaszos is az egyház különböző szervezeteihez fordult tájékoztatási kéréssel személyes adataira vonatkozóan, azonban érdemi választ nem kapott.
Érzékeny dossziék
A NAIH az egyház elektronikus úton kezelt nyilvántartásait, és a szolgáltatásai kapcsán kezelt különböző típusú dossziékat vizsgálta. Ezek között voltak az úgynevezett „Levelező dossziék”, melyekben a hívőkkel való levelezéseket tárolják, a csak a lelkészek és az esetfelügyelők által hozzáférhető „PC dossziék”, melyekben a hívők saját életéről szóló információkat rögzítik, valamint „Etikai dossziék”, melyek a hívők olyan tetteiről szólnak, mely nem etikus vagy nem összeegyeztethető az egyház etikai kódexével. Az úgynevezett „Munkatársi dossziékkal” kapcsolatban a hatóság azt állapította meg, hogy a munkatársaknak nagy mennyiségű személyes adatot kell megosztaniuk magukról.
A szervezet (amely 2011-ben elvesztette egyházi státuszát) szerint azonban semmilyen adatkezelési tevékenységet nem végeznek, ezért kérték velük szembeni eljárás megszüntetését. Annak a véleményüknek is hangot adtak, hogy a NAIH több eljárási cselekménye és a részükre küldött megkeresések megfogalmazása arra utal, hogy a hatóság elnöke elfogult.
Maximális büntetés
A NAIH 2017 őszén hozott határozatában végül azt állapította meg, hogy a szcientológusok jogellenes adatkezelési tevékenységet folytatnak, mert az előzetes tájékoztatási kötelezettségüket, a célhoz kötött adatkezelés elvét, a tisztességes adatkezelés elvét, az adatbiztonság követelményeit is megszegték és jogalap nélküli adatkezelést is végeznek. Több esetben előfordult, hogy az egyes dokumentumokban harmadik személyek különleges adatát kezelte az egyház, amelyet a NAIH kiemelkedő súlyú jogsértésként értékelt.
A szcientológusok bíróságon támadták meg a NAIH közigazgatási határozatát, a Fővárosi Törvényszék azonban elutasította keresetüket. A szervezet felülvizsgálatot kezdeményezett, ám tavalyi döntésében a Kúria az elsőfokú bíróság ítéletének túlnyomó részét helyben hagyta.
Most pedig, ahogy már fentebb kitértünk rá, az Alkotmánybíróság elutasította a kúriai döntés ellen benyújtott alkotmányjogi panaszukat, amelyben egyebek mellett azzal érveltek, hogy az „őket ért szankció konfiskatórius, fojtogató hatású, amely ellehetetleníti a mindennapi tevékenységüket”. Arra is hivatkoztak hogy a „bizonyítékok megismerése, a nyilatkozattétel és a védekezéshez való jog terén nem biztosították számukra a megfelelő feltételeket”.
Az Ab álláspontja szerint azonban az eljárásban nem sérült az egyház tisztességes eljáráshoz való joga, de az indítvány egyébként sem nem veti fel az alaptörvény-ellenesség kételyét.
Rendőrségi nyomozás
Ismeretes: 2017 őszén a rendőrég valamint a Nemzeti Adó-és Vámhivatal is nyomozást indított a szcientológusok ügyében, személyes adattal visszaélés és más bűncselekmények gyanúja miatt.
Az ORFK kommunikációs szolgálata mostani kérdésünkre azt közölte, a nyomozás továbbra is zajlik, ismeretlen tettes ellen. Azaz az ügynek nincs gyanúsítottja. Mint megtudtuk, a nyomozás határidejének csak akkor van időbeli határa, amennyiben megtörténik a gyanúsítás. Ettől az időponttól kezdve két éve van a nyomozóhatóságnak, hogy lezárja az ügyet.
Ugyanakkor megtudtuk: a NAV által indított nyomozásban pár napja kilenc személyt meggyanúsítottak költségvetési csalással.
A rendőrségi nyomozás elhúzódásában feltehetően közrejátszik egy érdekes bírósági döntés: ahogy a hvg.hu 2018 februárjában a szervezettől kapott információk alapján beszámolt róla, hogy a Budai Központi Kerületi Bíróság (BKKB) hatályon kívül helyezte azt a nagyszabású akciót megalapozó határozatot, amelynek keretében a rendőrség, valamint a Nemzeti Adó- és Vámhivatal nyomozói razziát tartottak a szcientológusok Váci utcai székházában és egyéb helyszíneken. A bírósági döntés eredményeképpen a Nemzeti Nyomozóirodának vissza kell szolgáltatnia az akkori és a később tartott razziák során lefoglalt több száz doboznyi iratot és informatikai eszközöket.
Ennek előzménye, hogy a Szcientológia Egyház és jogi képviselői panasszal éltek a razzia ellen. A panaszt a Fővárosi Főügyészség elutasította, de a BKKB mind a rendőrség mind az ügyészség határozatát hatályon kívül helyezte.
Rab Ferenc, a Fővárosi Főügyészség helyettes szóvivője ugyanakkor arról tájékoztatott, hogy az ügyészség kezdeményezésére a Kúria 2018-ban kimondta, hogy a BKKB végzése törvénysértő volt.
A vallási szervezet jogi képviselője, Szikinger István akkor úgy nyilatkozott a hvg-nek, hogy a bíróság szerint a nyomozó hatóság több ponton is törvényt sértett az eljárásában, és alapjaiban sérült a szükségesség és arányosság elve az intézkedés során.
A Mandiner megkeresésére Szikinger sem tudott új fejleményről beszámolni a több mint három éve tartó rendőrségi nyomozásról, ezzel együtt lakonikusan szokatlannak nevezte, hogy
Ennél többet nem kívánt hozzáfűzni az ügyhöz.
A nyitóképen: rendőrök a Magyarországi Szcientológia Egyház budapesti, Váci úti központjánál 2017. október 18-án, ahol házkutatást tartanak a Nemzeti Nyomozó Iroda munkatársai (Mihádák Zoltán/MTI)
Egyre távolodik egymástól az Egyesült Államok és az Európai Unió. Előbbi ráadásul egy merőben új kontinens képzel el, ahol egyes országokkal működne csak szorosabban együtt.
Kíváncsian várjuk, hányan maradnak ügynökök így a terepen, hogy le kell költözniük az emberek közé a hóhatár feletti villából.
A miniszterelnök a Kossuth Rádió reggeli műsorában azt mondta, a tiszás politikusok nemhogy nem szégyellik, hogy a saját országuk ellen dolgoznak, hanem büszkék, rá és ez a céljuk.
Úgy néz ki kezdenek elcsitulni az indulatok.
A nyolcadik évad első epizódjában négy külföldi származású személyt mutatnak be, akik a Kárpát-medencében leltek otthonra.
A Kárpát-medencében élő, de külföldi származású embereket mutatnak be, akik itt leltek hazára az évek során.
Estére 22 és 29 fok közé csökken a hőmérséklet.
A jelölt személyéről szombaton döntött a szombathelyi Fidesz.
Illusztrációt mondjuk nem is keresett a bejegyzéshez.
