A szögligeti várrom az ország legnagyobb várbeli tereplépcsőjével várja a kirándulókat.
Átadták a szögligeti Szádvár felújított részét vasárnap, az ICOMOS-díjjal kitüntetett, megújult szögligeti Szádvár romterületén kilátópontok, gyilokjáró, biztonságos látogatói útvonalak, padok, piknik pontok, információs táblák és az ország legnagyobb várbeli tereplépcsője várják a kirándulókat.
Az Aggteleki Nemzeti Park területén, Szögliget határában a Várhegy tetején álló Szádvár középkori erődítményének romjai látogatóbarát kirándulóhellyé váltak a Nemzeti Várprogram keretében végrehajtott fejlesztéseknek és az állagmegóvásnak köszönhetően. A romterület a térség kulturális és turisztikai kínálatának sorát bővíti, kimondottan a bakancsos turisták igényeit szolgálva.
A vasárnapi átadón Szalay-Bobrovniczky Vince civil és társadalmi kapcsolatokért felelős helyettes államtitkár azt mondta: nemzeti örökségünk egy része újra életre kelt, a kormány több mint 316 millió forintot fordított erre.
Az eddig kevéssé ismert észak-magyarországi műemléket a Nemzeti Várprogram keretében, a Nemzeti Örökségvédelmi Fejlesztési Nonprofit Kft. (NÖF) beruházásában fejlesztették új turisztikai vonzerővé, és tették biztonságosan bejárható, kényelmes szabadtéri pihenőhellyé – tette hozzá.
A fejlesztést követően az Alsóvár a komplexum fogadópontjává vált. Ugyanitt egy tölgyfa gyilokjárón a 8-12 méter magasan fennmaradt, hatalmas sziklatömbök közé beékelt keleti és északi várfal falkoronája is bejárható lett. A keleti, északi és nyugati bástyák előterében kilátópontok létesültek. A Belsővár nyugati udvarában a látogatók fedett helyen tekinthetik meg a területen évszázadok óta szétszórva heverő nagy számú és nagyméretű középkori faragott kőanyagot.
A projekt során kialakított új látogatói útvonal a veszélyes falaktól, pincéktől, ciszternáktól megfelelő védőtávolságot tart, a ligetes-fás romterületen létesített padok, információs táblák, zászlótartó rudak, kőtár, esőbeálló és gyilokjáró egyszerű kivitellel, de tradicionális anyaghasználattal, tölgyfából készültek.
Glázer Tamás, a NÖF ügyvezető igazgatója arról szólt, hogy az írásos emlékek által először 1268-ban említett és 304 éve lerombolt szögligeti Szádvár műemléki megóvása elnyerte a Műemlékek és Műemlékhelyszínek Nemzetközi Tanácsa Magyar Nemzeti Bizottságának ICOMOS díját. A Nemzeti Várprogram keretében megvalósult fejlesztés beruházója a NÖF volt, a kivitelezést a közbeszerzésen nyertes Salisbury Régészeti Kft. végezte el.
Az egyedülálló természeti helyszínen álló várrom a projektnek köszönhetően Borsod-Abaúj-Zemplén megye turizmusának egyik kiemelt célpontjává válhat, egy olyan térségben, amelyet eddig viszonylag kevesen látogattak.
Fotó: MTI/Vajda János
(MTI)
Egyre távolodik egymástól az Egyesült Államok és az Európai Unió. Előbbi ráadásul egy merőben új kontinens képzel el, ahol egyes országokkal működne csak szorosabban együtt.
Kíváncsian várjuk, hányan maradnak ügynökök így a terepen, hogy le kell költözniük az emberek közé a hóhatár feletti villából.
A miniszterelnök a Kossuth Rádió reggeli műsorában azt mondta, a tiszás politikusok nemhogy nem szégyellik, hogy a saját országuk ellen dolgoznak, hanem büszkék, rá és ez a céljuk.
Úgy néz ki kezdenek elcsitulni az indulatok.
A nyolcadik évad első epizódjában négy külföldi származású személyt mutatnak be, akik a Kárpát-medencében leltek otthonra.
A Kárpát-medencében élő, de külföldi származású embereket mutatnak be, akik itt leltek hazára az évek során.
Estére 22 és 29 fok közé csökken a hőmérséklet.
Nem megy el a rivális.
A négyéves Medárd napok alatt belopta magát egy ország szívébe. Hőstettét és helytállását jó ideig nem fogjuk feledni. De egyre több helyen felmerül a kérdés, hogy is írjuk helyesen az életet mentő köszönését. Utánajártunk!
