Szemben a liberális fősodorral – átfogó elemzés készült az Orbán-kormányról

„Újra naggyá teszik Magyarországot” elnevezéssel indított kutatási projektet az Alapjogokért Központ még bő egy évvel ezelőtt. Az „őszinteség, bátorság, büszkeség” jelszavak mentén a 2010-2020-as időszakot értékelő tanulmányok készültek, publikálás alatt áll egy könyv, és nemrégiben került ki egy riportfilm is, amelyben miniszterek, vezető politikusok beszélnek arról, ők hogyan látták a 2010 óta eltelt éveket – derült ki az Origo interjújából.

Őszinteség, bátorság, büszkeség

Molnár Balázs projektvezető elmondta, „már 2018-ban látszódott, hogy

Nem kizárólagosan, de erre mutat, hogy a kabinet demokratikus körülmények között egymás után háromszor is kétharmados felhatalmazást kapott.”

A projektvezető az elemzés felépítéséről szólva elmondta, „az »őszinteség« értelemszerűen a kormányzati ciklus elejéről szól, amikor a korábbi időszakkal szembenézett az Orbán-kormány. A »bátorság« című rész a kormányzás gerince. Nemcsak döntéshozatali szempontból, hanem a nagy ügyek tárgyalása (migráció, alaptörvény, bankadó, multiadó) mentén való eszmecsere szempontjából is. A harmadik pedig a »büszkeség«. Ennek van egy lelki mélysége is, mert vannak olyan eredmények, amiket nem lehet kizárólag szakpolitikai eszközökkel mérni. Ilyen a külhoni magyarok állampolgársága, a családpolitika, és a szimbolikus építkezések, mint például a Várnegyed teljes megújítása” – fejtette ki a szakértő.

Molnár Balázs: 2010 után dimenzióugrás történt

Szánthó Miklós elmondta, szerinte „2010 után dimenzióugrás történt, már ami a társadalom »habitusára" is hatással levő »politikacsinálást« illeti”. Mint az Alapjogokért Központ igazgatója fogalmazott: „sokszor illetik a mostani kormányzatot a túlzott konfliktusvállalás vádjával, és hogy folyamatosan »ügyeket« csinál, de mégis,

Az Orbán-kormányt megelőző időszakokról szólva az igazgató elmondta: „ha összehasonlítom bármelyik korábbi kormányzati időszakkal, szembeötlő, hogy magát a »politikai rendet« nem kezdték ki a válságok. Nem kérdőjeleződött meg legitimitása, nincs taxisblokád, nincsenek országot megbénító sztrájkok, nincs békés tüntetőket kardlapozó rendőrterror vagy kisebbségi kormányzás.”

Szánthó emlékeztetett:

– »ami van, az nincs« –, ezért érdemes szerintem végiggondolni, mekkora érték is a stabilitás, a társadalmi béke, és hogy a mostani járvány például nem egy legyengült immunrendszerű, hanem egy ütésálló országra tört rá.”

Szánthó Miklós: Magyarország a formális hatalmi erejéhez képest jóval nagyobb befolyással bír

Az Alapjogokért Központ igazgatója közölte azt is:

Mint fogalmazott: „annak hatása, hogy Magyarország szembeszállt a liberális fősodorral meghatározó társadalompolitikai kérdések kapcsán, nem áll meg a Kárpátok hegygerinceinél, és más kormányzatok számára is példát tud mutatni, legyen szó akár Európa keresztyén gyökereiről, migrációról vagy családról” – szögezte le.

Hozzátette:

és a végén tényleg kisül, hogy nemcsak liberális, de konzervatív vagy keresztyéndemokrácia is létezik.”

„Az Orbán-kormány nemcsak konfliktussokat vállal, eredményeket is elér”

Mint Molnár Balázs fogalmazott: hazánkban most „van egy hagyományos értékrendet valló kormány, ami szembefordul a kor főáramú gondolkodásával, és nemcsak konfliktusokat vállal, de eredményeket is elér.

– szögezte le. A szakértő továbbá emlékeztetett: „az Orbán-kormány – egyedüliként az Európai Unióban – feltette és megválaszolta azt a kérdést, hogy ha jogi lehetőség van rá, akkor miért ne lehetne a világ más részeiből is vakcinát szerezni?”

„Amikor egy kis ország kiáll a jogaiért, és mások elkezdenek csatlakozni hozzá”

Hozzátette, a „világsajtóban sok esetben »érdemeinken felül« tárgyalnak minket, magyarokat, és mindez időnként nagyon komikus helyzetekhez vezethet.

– idézte fel a szakértő. Majd hozzátette: „Sebastian Kurz esetében is nagyot változott a liberális sajtó véleménye, miután Oroszországgal tárgyalt az oltóanyagok beszerzéséről. Itt egy hagyományos történetről van szó, mégpedig arról, amikor egy kis ország kiáll a jogaiért, és mások elkezdenek csatlakozni hozzá.”

Az eredeti, teljes interjút ide kattintva tekintheti meg.

Címlapkép: MTI/Koszticsák Szilárd