Az eddigi szabályozás reformja mellett a törvénymódosítás célja, hogy az elítéltek helyett a bűncselekmények áldozatainak igényei kerüljenek az első helyre.
Az Országgyűlés szerdán elfogadta a börtönkártalanításokkal kapcsolatos visszaélések megakadályozását célzó törvényt, amellyel sikerül végre végleg gátat szabni a többmilliárdos iparággá fejlődő börtönbiznisznek – nyilatkozta az Országgyűlés döntése után az Igazságügyi Minisztérium parlamenti államtitkára az MTI-nek.
Az államtitkár emlékeztetett, az elmúlt három évben az elítéltek és ügyvédjeik – visszaélve az eddigi szabályozás lehetőségeivel – több mint tízmilliárd forintot pereltek ki az államtól a rossz fogvatartási körülményekre hivatkozva. Ezeknek az összegeknek ugyanakkor csupán töredéke jutott az áldozatoknak. Mindezek súlyosan sértették a társadalom igazságérzetét, ezért az Országgyűlés a bűncselekmények áldozatai jogainak és érdekeinek védelme és a börtönviszonyokkal kapcsolatos elfogadhatatlan további visszaélések felszámolása érdekében márciusban azonnali hatállyal felfüggesztette a kártalanítási eljárásokban megítélt pénzösszegek kifizetését, és egyben felhívta a kormányt egy új szabályozási rendszer kidolgozására – mutatott rá Völner Pál.
Kiemelte, hogy a most elfogadott törvénymódosítás átfogó módon fejleszti az áldozatok jogérvényesítésének lehetőségét, egyben biztosítja az elítéltekkel szembeni egyéb követelések kifizetésének lehetőségét is. Az elítélti kártalanításokból először az áldozati igényeket kell majd kielégíteni, majd az egyéb tartozásokat. A kártalanítási összegeket nem lehet ügyvédi számlákra utalni, azok fogvatartott elítéltek esetén kizárólag az elítéltek büntetés-végrehajtási intézetek által kezelt letéti számláira, szabadlábra helyezésüket követően pedig olyan fizetési számlára kerülhetnek, amelynek számlatulajdonosa és a számla feletti kizárólagos rendelkezési jogosultja az elítélt. Völner Pál felhívta a figyelmet, hogy a börtönzsúfoltság csökkentése érdekében a kormány az elmúlt években folyamatosan javított a fogvatartottak elhelyezési körülményein, idén pedig új épületszárnyak építésével csaknem háromezerrel nőtt a férőhelyek száma a hazai büntetés-végrehajtási intézetekben.
(MTI)
Az áprilisi országgyűlési választás után sincs megállás: sorra jönnek az időközi voksolások, amelyek megmutathatják, átrendeződtek-e az erőviszonyok. Lesz, ahol már eldőlt a meccs, máshol izgalmas csaták jöhetnek a közelgő időközi önkormányzati választásokon.
Kíváncsian várjuk, hányan maradnak ügynökök így a terepen, hogy le kell költözniük az emberek közé a hóhatár feletti villából.
A miniszterelnök a Kossuth Rádió reggeli műsorában azt mondta, a tiszás politikusok nemhogy nem szégyellik, hogy a saját országuk ellen dolgoznak, hanem büszkék, rá és ez a céljuk.
Úgy néz ki kezdenek elcsitulni az indulatok.
A nyolcadik évad első epizódjában négy külföldi származású személyt mutatnak be, akik a Kárpát-medencében leltek otthonra.
A Kárpát-medencében élő, de külföldi származású embereket mutatnak be, akik itt leltek hazára az évek során.
Londonban a magyar bűnözőket is listázták.
Miközben a Wagner csoport utódszervezete az al-Kaidához köthető lázadókkal vív véres harcokat a stabilitásért, Kína vámmentességgel és stratégiai bányaprojektekkel biztosítja dominanciáját a térségben, fokozatosan kiszorítva a nyugati hatalmakat.
Nem gondoltam volna, hogy a szélsőségesek közül ők a toleránsabbak.
