Olyan világra kellene törekedni, amely nem a pillanatnyi haszonról szól, hanem a fenntarthatóságról és a valós értékekről.
„Az elhúzó koronavírus-járvány egyre inkább egyértelművé teszi, hogy változtatni kell jelenlegi világunkon. Nem véletlen, hogy mind több kormány – köztük a magyar is – tudósokhoz fordul. Az a kérdés, hogy a fertőzés megállítása után miképpen lehetne zöldebbé tenni a gazdaságot.
Ha az emberiség nem érti meg, hogy nem lehet olyan mértékben veszélyeztetni a Föld biológiai sokféleséget és az állatok élőhelyeit, mint ahogy az utóbbi időben történt, akkor állandósulhatnak a világjárványok. Ha pedig a jövőben el szeretnénk kerülni az egyre gyakoribb pandémiákat, akkor gyökeresen változtatni kell az életünkön. Nemcsak pár hónapra, hanem örökre. Egyebek között erről is beszélt a Klubrádió Lég-Kondi című környezetvédelmi műsorában Ürge-Vorsatz Diána, a Közép-európai Egyetem, a CEU professzora, az Éghajlatváltozási Kormányközi Testület (IPCC) alelnöke.
Egyre több tudós vallja, hogy a klímaváltozás és a koronavírus okozói között megtalálható a természet- és környezetpusztítás, az ész nélküli utazgatás, a bolygó kizsigerelése. Ürge-Vorsatz emlékeztetett rá, hogy nagyjából négyhavonta jelenik meg egy-egy új fertőző betegség a világban. Nagy részükből – szerencsére – nem lesz járvány.
Ezeknek a betegségeknek azonban a háromnegyede állati eredetű. Az utóbbi évtizedek nagyobb járványai mind ilyenek voltak: az ebola- és a SARS-járvány, valamint a madár- és a sertés-influenza is. A különböző ökoszisztémák eléggé jó ellenálló képességgel rendelkeznek, míg a biológiai sokféleség megfogyatkozása drámai módon csökkenti ezt a képességet, ami természetesen elősegíti a betegségek, illetve a kártevők terjedését. A korábbi járványokat szerencsésen megállítottuk, az új koronavírus esetében ez nem sikerült, aminek a következményei jelenleg világszerte láthatók. A professzor szerint a koronavírus húsba vágó figyelmeztetés az egész emberiségnek, és ezen muszáj elgondolkodni, mert ha nem tesszük, akkor a civilizációnkat sodorjuk végveszélybe.”
Az ESG, azaz a fenntartható szempontok szerinti teljesítmény javítása érdemben segíthet a tőkeköltségek csökkentésében, különösen részvénykibocsátásoknál, de az eredmények ágazatonként, vállalatmérettől és földrajzi helyzettől függően jelentősen eltérhetnek. A kérdés az, hogy elég-e egy jó ESG-értékelés ahhoz, hogy tartós pénzügyi előnyt teremtsen.
Sebestyén Géza szerint az igazi kérdés az, felébred-e a gazdasági közösség a csipkerózsika-álmából.
Egy friss kutatás szerint a fenntarthatóság jelentősen hátrébb szorult a cégvezetők prioritásai között, ám a fogyasztóknak egyre fontosabb a zöldszemlélet: a 19 ezer megkérdezett 60 százaléka sokkal jobban aggódik a klímaváltozás miatt, főként a tapasztalható szélsőségesebb időjárás következtében.
A Ferrero Franciaországban, Belgiumban és Olaszországban már meg is kezdte az új termék értékesítést.
Estére 22 és 29 fok közé csökken a hőmérséklet.
A University College London (UCL) felmérése szerint a diákok mindössze 31 százaléka lát karrierlehetőséget a klímaváltozás és a fenntarthatóság tanulmányozásában, valamint csupán 17 százalékuk érdeklődik egy ilyen pálya iránt. Ugyanakkor a kutatás azt is kimutatta, hogy a 11–14 éves lányok 44 százaléka rendszeresen aggódik a klímaváltozás miatt, míg a fiúk körében viszont ez az arány csupán 27 százalék.
Nem tetszett neki az, ahogy a szervezők az oroszokkal bántak.
A Petőfi Irodalmi Múzeum igazán méltón ünnepelte idén a hetvenedik születésnapját: az évforduló alkalmából rendezett háromfelvonásos kiállítássorozat nemrég nyílt záródarabja a magyar irodalom legendás naplóíróit állítja a középpontba.
