A koronavírus-járvány után a globális értékláncok újraalakításánál Közép-Európa – és benne Magyarország – kis szerencsével akár előnyös helyzetbe is kerülhet: a nyugati multik Kínából kiszámíthatóbb régiókba fogják áttenni gyártásuk egy részét.
Közép-Európa a nyugat-európai–amerikai gyártási újratervezésben ideális célpont lehet, hiszen stabil, olcsó és megbízható partnerséget kínál. Most tehát minden szem Németországon: ha Európa motorja beindul, akkor reménykedhetnek a kisebb uniós tagállamok abban, hogy saját gazdaságuk is lendületet kap. Jól jöhet ki tehát a válságból Magyarország és szűkebb régiója? Milyen állapotban van a német gazdaság? És képes-e, hajlandó-e finanszírozni a járványhelyzet miatt bajba jutott dél-európai államok talpra állítását?
Vendégünk: Molnár Tamás Levente, a Külügyi és Külgazdasági Intézet kutatója.
Műsorunk az alábbi felületeken is elérhető:
A miniszterelnök a Kossuth Rádió reggeli műsorában azt mondta, a tiszás politikusok nemhogy nem szégyellik, hogy a saját országuk ellen dolgoznak, hanem büszkék, rá és ez a céljuk.
Úgy néz ki kezdenek elcsitulni az indulatok.
Erkölcs van, de érdekek, vágyak, indulatok, hatalmi küzdelmek és más emberi nyomorúságok is léteznek, amelyeket nem lehet kiküszöbölni a világból. Szilvay Gergely írása.
A nyolcadik évad első epizódjában négy külföldi származású személyt mutatnak be, akik a Kárpát-medencében leltek otthonra.
A Kárpát-medencében élő, de külföldi származású embereket mutatnak be, akik itt leltek hazára az évek során.
Estére 22 és 29 fok közé csökken a hőmérséklet.
„Az, hogy Ukrajna egy teljes tűzszünet után hajlandó leülni a tárgyalóasztalhoz azokkal a terroristákkal, akik mindezt elkövették a mi földünkön, az egy nagy kompromisszum részünkről” – fogalmazott az ukrán elnök.
A csütörtöki londoni klímacsúcson közölte: az egész zöldpolitika Kína malmára hajtja a vizet. Az európaiak nem voltak elragadtatva a beszédtől.
