Győrkös István ekkor közölte velük, hogy amíg az ügyvédje nem érkezik meg, addig nem engedi be őket. A bejárati kaput kulccsal bezárta és jelezte, hogy a kutyát rájuk fogja uszítani, majd az ingatlan hátsó része felé távozott, ahol a kutyát az egyik melléképületbe mégis elzárta. Néhány perc elteltével az őrnagy és az egyik tanú a nem zárt lakatot és láncot levette a kapuról, majd a nyomozókkal és a tűzszerészekkel együtt az udvarra léptek. A ház bejárati ajtajánál a nyomozók találkoztak Győrkös István feleségével, aki férje lelki állapotára hivatkozva nem akarta őket beengedni, azt mondogatta, hogy „baj lesz”.
A feleség viselkedése miatt az egyik tanú kivette a tokból a szolgálati fegyverét. Mivel a nyomozók ragaszkodtak a házba való bejutáshoz, a feleség bevezette őket. Ezzel egy időben Győrkös István csőre töltött, kibiztosított gépkarabélyát magához vette és az előszobába ment. Ezt az őrnagy észrevette, rákiáltott Győrkösre, hogy „azonnal tegye le”, mire az három lövésből álló rövid sorozatot leadva rálőtt; az őrnagy szolgálati fegyvere eközben biztosított állapotban a fegyvertokban volt. Az őrnagy a lövések elől megpróbált kitérni, azonban az egyik a fején eltalálta, életét nem lehetett megmenteni.
Két tanú kilenc lövést adott le, közülük egy Győrkös testét érte. A lövés életfontosságú szervet nem sértett, hatására Győrkös összecsuklott, majd a gépkarabéllyal együtt egy másik szobába ment. Győrkös Istvánt a Terrorelhárítási Központ (TEK) munkatársai – tárgyalás után – tíz óra előtt tíz perccel fogta el. A nyomozók a házkutatás során több lőfegyvert és lőszert találtak, a vádlottnak nem volt fegyvertartási engedélye. Péntek László, a bírói tanács elnöke az ítélet indoklásában elmondta, hogy a Szombathelyi Törvényszék példamutatóan járt el, mert minden rendelkezésre álló bizonyítékot megvizsgált, azokat egymással összevetette és részletesen megindokolta, hogy melyik bizonyítékot miért igen vagy miért nem fogadott el.