Törvényalkotási bizottság: meghosszabbíthatják a tankötelezettség alóli felmentési kérelem beadási határidejét

Tankötelezettségi felmentés

Január 15-ről január 31-re javasolja módosítani az Országgyűlés törvényalkotási bizottsága azt a határidőt, ameddig a szülő kérheti hatéves gyermeke tankötelezettség alóli felmentését. A bizottság csütörtöki ülésén a szakképzésről szóló törvény hatálybalépésével összefüggő módosító és hatályon kívül helyező rendelkezésekről szóló törvényjavaslathoz Salacz László (Fidesz) szóbeli módosító indítványt kezdeményezett, miszerint aki felmentést kér a 2020/2021-es tanévre a tankötelezettség alól, az kérelmét január 31-ig nyújthatja be az engedélyező szervhez. A módosítást a bizottság jóváhagyta.

Arató Gergely (DK) a vitában üdvözölte, az alternatív iskolákat érintő kulturális bizottsági módosítást. E szerint az alternatív óvodák, iskolák a 2019. december 31-én hatályos, végleges működési engedélyben, valamint az oktatásért felelős miniszter által kiadott vagy jóváhagyott óvodapedagógiai programban vagy iskolai kerettantervben foglaltak szerint változatlan formában folytathatják tevékenységüket addig, amíg a pedagógiai programban foglaltakat nem kívánják módosítani vagy erre jogszabály nem kötelezi őket.

TB-jogosultság

Ellenzéki kezdeményezésre elhalasztották a döntést a társadalombiztosítás ellátásaira jogosultakról, valamint ezen ellátások fedezetéről szóló törvényjavaslat módosító indítványairól. Szilágyi György (Jobbik) kifogásolta, hogy háromhavi tartozás esetén megszűnik a társadalombiztosítási jogviszony, törlik a Taj-számot. A problémák között említette azt is, hogy hiába dolgozik valaki és van albérlete is, ha nem tud az ingatlanba bejelentkezni, lakcím hiányában nem szerezhet Taj-kártyát. Ezeknek a kérdéseknek a rendezését javasolta, ezzel egyetértettek az ellenzéki frakciók is és kezdeményezték a döntés elhalasztását.

Izer Norbert, a Pénzügyminisztérium adóügyi államtitkára szerint a munkavállaló évek óta ellenőrizheti, hogy be van-e jelentve. Hozzátette: a munkavállaló akkor is megkap minden ellátást, ha nem fizetnek utána járulékot. Arra is lehetőség van, hogy valaki az okiratba foglalt bérleti szerződéssel lakcímet létesítsen, vagy települési szintű lakcímre jelentkezzen be, de a Taj-kártya megszerzéséhez nem kell lakcím.

Balla György (Fidesz) közölte, nem biztos benne, hogy az ellenzéknek igaza van, de abban sem biztos, hogy nincs, ezért javasolta, hogy a törvényjavaslat módosító indítványairól egy hét múlva döntsenek, ha megnyugtató válaszokat kapnak a kérdésekre.

Füst nélküli dohánytermékek

A bizottság arról is döntött, hogy jövedéki termék lehet 2020. március 1-jétől a füst nélküli dohánytermék és a dohányzást helyettesítő nikotintartalmú termék. A fiatalkorúak dohányzásának visszaszorításával és a nemdohányzók védelmével összefüggő egyes törvények módosítása szerint a füst nélküli dohánytermék az, amelynek a felhasználása nem jár égési folyamattal. Ide tartozik a rágódohány, a tüsszentésre szolgáló dohánytermék és a szájon át fogyasztott dohánytermék is. A dohányzást helyettesítő nikotintartalmú termék pedig olyan – dohányt nem tartalmazó, és elektronikus cigarettának, továbbá utántöltő flakonnak vagy patronnak nem minősülő – nikotint tartalmazó termék, amely nem minősül gyógyszernek, és amelynek hatóanyaga szájon át jut el az emberi szervezetbe.

A Tab kormánypárti tagjai által támogatott módosítás szerint ezekre a termékre az adókötelezettség már 2020. márciusától fennáll, de a zárjegy csak 2020. július 1-jével lesz alkalmazandó. Fónagy János, nemzeti vagyonnal kapcsolatos parlamenti ügyekért felelős államtitkár a kormány nevében támogatta a módosítások elfogadását.

Dohányboltok

A vitában a jobbikos Szilágyi György úgy vélte: a módosítások legfőbb célja, hogy az e-cigaretta „bekebelezésével” még nagyobb haszonra tehessenek szert a kormányoldal „barátai”, a dohánybolt-koncessziók birtokosai. Azt szorgalmazta, hogy a kormány inkább a trafikokban dolgozók munkakörülményeit javítsa, szüntesse meg a boltok bejáratának lesötétítését, mert ez már több esetben is súlyos, életellenes bűncselekményekhez vezetett.

A DK-s Hajdu László arról beszélt: sok helyen kocsmaként működnek a dohányboltok, a helyi önkormányzatnak, illetve a jegyzőnek viszont nincs lehetősége ellenőrizni, vagy bezárni a trafikot. A dohányboltokban történő alkoholforgalmazás szabályozását sürgette.

Az előterjesztők nevében B. Nagy László (Fidesz) arra hívta fel a figyelmet: a módosítás szerint egységes szabályozás alá kerülne minden olyan termék, ami dohányzással kapcsolatos és függőséget okoz. Megjegyezte: 2022-ben a cigaretták csomagolása egységes lesz az EU-ban, így feleslegessé válik a dohányboltok matricázása is, azt meg lehet szüntetni. A trafikok alkoholforgalmazása kapcsán arra hívta fel a figyelmet, bizonyos kistelepüléseken nem lenne rentábilis, ha csak dohánytermékeket árulhatnának. A dohányboltokkal kapcsolatos közterületi randalírozásról azt mondta: ezt a közterületfelügyelet, illetve a rendőrség dolga kezelni.

Fejlesztés és innováció

A tudományos kutatásról, fejlesztésről és innovációról szóló törvényben megváltozik a Nemzeti Kutatási, Fejlesztési és Innovációs Hivatal jogállása: törvény helyett kormányrendeletben határozzák meg a hivatal jogállását, szabályozzák a szervezetét. A módosítási javaslat lehetőséget ad a kormánynak, hogy a felügyelete alá tartozó szervek körében új, a hatályoshoz képest eltérő ellenőrzési rendszert alakítson ki.

Az öntözéses gazdálkodásról szóló törvényjavaslatban 15-ről 20 évre növelik az öntözésfejlesztési terv rendszeresen felülvizsgálatának időtartamát. Ezeket a terveket azonban a 20 éves időtartamon belül módosítani kell, ha a környezetvédelmi, természetvédelmi és talajvédelmi feltételek megváltoztak.

(MTI)