Az új közigazgatási bírósági rendszer a tervek szerint 2020. január 1-jével állhat fel.
Az igazságügyi tárca még az év vége előtt benyújtja a közigazgatási bíróság felállításáról szóló törvényjavaslatot – jelentette be Trócsányi László igazságügyi miniszter egy nemzetközi konferencián csütörtökön, Budapesten. Az új közigazgatási bírósági rendszer a tervek szerint 2020. január 1-jével állhat fel.
A miniszter az Andrássy Gyula Budapesti Német Nyelvű Egyetemen, a végrehajtó hatalom alkotmányos felelősségéről és a bírói hatalom 21. századi kihívásairól rendezett konferencia vitaindító előadásában arról beszélt, a szakmai színvonal emelése miatt döntöttek az önálló közigazgatási bírósági rendszer felállításáról. Hozzátette: a bírói függetlenség rendkívül fontos, szenzitív kérdés, ezért a kodifikáció során sok szempontot kell figyelembe venniük. Mint mondta, a konferencia lehetőséget teremt arra, hogy a jogszabály-előkészítés során eddig felmerült dilemmákat megvitassák a külföldi előadókkal.
A miniszter megjegyezte, a szabályozási részletek kidolgozására és a jogszabály-előkészítésre tanácsadó testületet hozott létre, amelynek tagjai elismert szakemberek. Trócsányi László vitaindítójában hangsúlyozta: „a bírói függetlenség állócsillag a magyar alkotmányosság és demokrácia egén”, az alaptörvény egyértelműen rögzíti a bírák függetlenségét. Mint mondta, a bíráknak a törvényhozó és végrehajtó hatalom befolyásától mentesen kell ítéleteket hozniuk, munkájuk során, szakmaiságot, hatékonyságot és igazságosságot várnak el tőlük. Hozzátette: a bíróságok külső igazgatása ugyanakkor állami felelősség.
A miniszter szerint a közigazgatási bíráskodással kapcsolatos jogalkotás számos dilemmát vet fel, például kell dönteni, legyen-e és ha igen, milyen szerepe az igazságügyi miniszternek a közigazgatási bíróságok külső igazgatásában, a bírói függetlenség teljes biztosításának és hatalmi ágak megosztásának megőrzése mellett. A mindenkori igazságügyi miniszter alkotmányos felelőssége, hogy a felállítandó közigazgatási bíróságok és Közigazgatási Felsőbíróság működése hatékonyan legyen megszervezve. Mindezt a bírói függetlenség sérelme nélkül kell azonban megtennie. A közigazgatási bíráskodás célja az egyén jogai és közérdek összhangja közötti harmónia megteremtése.
A konferencia szünetében a miniszter újságíróknak arról beszélt, a tervek szerint 2020. január 1-jével állhat fel az új közigazgatási bírósági rendszer, 70 évvel azután, hogy megszűnt a Magyar Királyi Közigazgatási Bíróság.
Beszélt arról is, személyi kérdésekben továbbra is a bírósági önigazgatási szervek játszanak majd meghatározó szerepet, a közigazgatási bíráktól ugyanakkor meg kell követelni a közigazgatási szakismereteket. A rendszerben nyolc regionális közigazgatási bíróság lesz, amelyek élén a Közigazgatási Felsőbíróság áll majd.
Trócsányi László a Sargentini-jelentésre vonatkozó kérdésre kifejtette, az elfogadás körülményei „teljes mértékben kifogásolhatóak”, figyelembe kellett volna venni a tartózkodó szavazatokat is. Mint mondta az európai uniós szerződés, a szerződés szelleme és az Európai parlament belső szabályzata is egyértelmű a kérdésben. A tárca dolgozik a keresetlevél elkészítésén, amit határidőben be fognak nyújtani a bíróságra.
A konferencia megnyitójában Spyridon Flogaitis, az Európai Közjogi Szervezet (EPLO) igazgatója arról beszélt, nagyon fontos, hogy teljesen független bíróságok bírálják el a hatalom gyakorlóinak döntéseit.
A minisztérium, az egyetem és az EPLO konferenciáján áttekintik a végrehajtó hatalom felelősségét az igazságszolgáltatás működésében, valamint a közigazgatási bírósági rendszer kihívásait. Felszólal többek között Goran Klemencic, Szlovénia igazságügyi minisztere és Wolfgang Brandstetter alkotmánybíró, Ausztria volt igazságügy-minisztere.
(MTI)
Az elektromos mobilitás „forradalmi gyorsasággal” fog elterjedni, mert az egész világ megtanulja azt, hogy az olajimport az mekkora kitettség – jelentette ki Mráz Ágoston Sámuel a Mandiner Mesterterv című műsorában.
A románok 70 százaléka nem bízik a bíróságokban és az ügyészségben.
A brit bíró szerint „jelentős mértékű beavatkozás történt a felperes magánéletébe”.
Milliók látták a leleplező dokumentumfilmet.
A Tusk-kormány a „másodosztályú bírák” rendszerével igázta volna le az igazságszolgáltatást.
Shabana Mahmood brit lordkancellár fontolgatja a kötelező kémiai kasztráció bevezetését a legsúlyosabb szexuális bűnelkövetők számára.
Kíváncsian várjuk, hányan maradnak ügynökök így a terepen, hogy le kell költözniük az emberek közé a hóhatár feletti villából.
Valamit tud a Tisza Párt elnöke.
A miniszterelnök szerint péntek reggel 7:30-kor „minden magyar fontos üzenetet fog kapni”.
