Érthetetlen: Kijev még jobban megnehezítené a télre való felkészülést az ukránoknak
Bajba kerülhetnek az emberek, ha nem megfelelően tárolják a tűzifát.
A napokban állapodtak meg a mintegy 600 ezer magyar állampolgár Oroszországban őrzött levéltári adatainak feltárásáról.
A második világháború időszakában fogságba esett, elhurcolt, mintegy 600 ezer magyar állampolgár Oroszországban őrzött levéltári adatainak feltárásáról állapodott meg a Magyar-Orosz Levéltári Vegyesbizottság a napokban – közölte az Emberi Erőforrások Minisztériuma (Emmi) szombaton az MTI-vel.
A magyar kormány a 2000-es évek eleje óta folyamatosan napirenden tartotta a Szovjetunióba hadifogolyként és kényszermunkásként került, mintegy 600 ezer magyar adatainak megismerését, és erre a vegyesbizottság döntése alapján lehetőség nyílik. Ezután kiderülhet, hogy ki hol esett hadifogságba, mely táborba került, milyen egészségi állapotban volt, illetve, hogy hol nyugszik az a 60 ezer magyar, aki soha nem tért haza a Szovjetunióból – áll az Emmi közleményében.
„A megállapodás azért is jelentős, mert a szovjet hadifogság és kényszermunka majd minden családot érintett a II. világháború során és az azt követő években. Most ezek a családok új információkhoz juthatnak szerettük sorsát érintően" – írták.
A vegyesbizottság szentpétervári ülésén szeptember 13-án született megállapodás érinti a 20. századi magyar történelemre vonatkozó alapkutatások elindítását, továbbá a magyar és rokon népekre vonatkozó középkori kutatásokat. Az eredményeket konferenciákon, kiállításokon, közös publikációkban fogják bemutatni. A vegyesbizottság ülésén részt vett Latorcai Csaba, az Emmi közigazgatási államtitkára, Szabó Csaba, a Magyar Nemzeti Levéltár főigazgatója és Andrej Juraszov, az Orosz Levéltári Ügynökség elnökhelyettese.
(MKI)