Két kötetben mutatja be Cs. Szabó László író munkásságát az MMA

Jelen sorok írója, 1984-ben ott volt Cs.Szabó László temetésén. A búcsúztató gyász-beszédet Illés Endre a Szépirodalmi Könyvkiadó igazgatója, "csé" barátja mondta. Az egyházi temetést Dr.Ráski Sándor akkori Tiszáninneni Református püspök végezte. Az író fia Cs.Szabó András akkor egy meglehetősen nagy festménygyűjteményt adományozott-hagyományozott Sárospatak városára mely sokáig kiállitva volt a pataki Rákóczi vár termeiben--most nem tudom, hol van. Cs, Szabó -ról annyit is lehet tudni, hogy Ő nem kevés ideig a Magyar Rádió SZÉPIRODALMI IGAZGATÓJA--vagy valami ilyesmi--volt, meglehetősen nagy hatalommal, kiválóan finom izléssel és valódi irodalmi szakértelemmel megáldva. Amikor disszidált, talán 1947-ben vagy '48-ban akkor alapos oka volt rá, Rákosiék-Révai-ék rettenetesen fenekedtek ellene, s biztos, hogy ha itthon marad nem ússza meg börtön, koncepciós per, de minimum internálás nélkül. Tudomásom szerint Londonban telepedett le, egy ideig vezette az emigrációs magyar irodalmi életet, s azitán a '80-as évek elejétől már rendszeresen járt haza.

Kevesen tudják, hogy az echte kolozsvári Cs.Szabó Sárospatakon, az ottani református temetőben nyugoszik. Ő maga kérte nem sokkal halála előtt, hogy oda temessék. Nem mondhatni, hogy túl sokan látogatják a sírját....

Nem sokat ismerek tőle, de a "Görögökről" egy nagyon szép kis könyve.

Az 1905-ben született Cs. Szabó írói/esztétikai munkássága minden bizonnyal mérföldkő a hazai irodalomban, valószínű megilleti a MMA gondozásában kiadott két kötet róla... ...mint gondolom, megillette volna József Attilát egy-költészetét bemutató-díszkiadás 2005.-ben, születésének 100. évfordulóján. S mint tapasztaltam, a MMA szerint nem illette meg, mert ilyen kötet az évfordulóra-szégyenszemre!-nem jelent meg az évforduló évében.