A 2008-as válság és az arra adott fiskális szigor hozzájárult a Fidesz 2010-es kétharmadához, a menekültválság pedig a mostanihoz.
A választás utáni téziseiben azt írja, hogy az Európai Uniónak ki kellett volna fognia a szelet Orbán vitorlájából. Magyarországot ki kellett volna vonni a kötelező kvóta alól, és tízéves moratóriumot adni kormányának minden menekültpolitika kérdésben. Volna még erre mód?
Nem, ez a lehetőség legkésőbb 2016-ban elmúlt. Az viszont tanulság az Európai Unió számára, hogy a terheket jobban meg kell osztani ahhoz, hogy nemkívánatos politikai folyamatokat meg tudjunk akadályozni. Orbán Viktor jelképpé vált az elmúlt években, és ez egyértelműen annak a mellékterméke, hogy központi utasításokkal, mindenkit egyaránt sújtva igyekszik az unió dolgokat megoldani. És aztán a rossz stratégia megkoronázásaként még csődöt is mondanak, hiszen a kvótaterv ellenére Olaszország nyakán maradnak a menekültek. Nekem furcsa, hogy miközben az unió állandóan kikelt Orbán ellen, és sokszor jogosan tette ezt, senki sem gondolkodott el azon, hogyan segíthetné, hogy Magyarországon egy másfajta politizálás kerekedjen felül.
Ön azt mondja, hogy Orbán szimbólummá vált, ezért Európa érdeke, hogy bukása is jelképpé váljon a kontinens populista pártjai számára.
Pontosan.
Jöjjön hát egy magyar rezsimváltás, ahogy azt az Egyesült Államok szokta intézni?
Haha. Dehogy. Egyedül a magyar választók dönthetnek a kormányukról. Az viszont tagadhatatlan, hogy az európai politika hatással van Magyarországra. A 2008-as válság és az arra adott fiskális szigor hozzájárult a Fidesz 2010-es kétharmadához, a menekültválság pedig a mostanihoz. Számomra nehezen érthető, hogy ha Európában többségben vannak a liberális demokrácia pártján álló erők, akkor miért nem képesek olyan politikát folytatni, hogy az ne az ellenségeiket erősítse.
Ebbe beletartozik, hogy liberális európai erők és civil szervezetek anyagilag támogassák az ellenzéki pártokat, valamint a kritikus nyilvánosság fórumait?
A választ kettéválasztanám. Én osztom a külföldi megfigyelők véleményét, hogy a 2018-as választások bár nem zajlottak fair keretek között, de ettől még szabad és manipulációtól mentesek voltak. Ebből következik, hogy az unió, illetve az egyes tagországok hivatalos intézményeinek nem kell és nem is szabad beavatkozniuk. Azt a kérdést azonban igenis felteheti magának minden politikai formáció és civil szervezet, ha számára fontos a kritikus nyilvánosság, hogyan tudja ezt Magyarországon erősíteni, és akár anyagilag támogatni. Mert az egyenlőtlen feltételeken ezzel lehet javítani.
Biztos még mindig annyira fontos szimbóluma az illiberális politikának Orbán Viktor, hogy Európából kell támogatni esetleges 2022-es bukását? Időközben Trump, Salvini és társai nagyobb országokban, komolyabb károkat tesznek a demokráciában.
Az igaz, hogy a négyéves időtáv a mai politikában hosszú idő. Ha megnézem az említett urak vagy Horst Seehofer szavait, cselekedeteit, akkor úgy érzem, minden nagyon rövidéletű lett. Az viszont jelentős különbség a Fidesz és az illiberális politikát folytató nyugat-európai pártok között, hogy utóbbiak lehetőségei megállnak valahol 20-25 százalék körül. Magyarországon viszont egyedül is kormányképes erő. Ez négy éves távlatban is jelkép marad a kontinensen. Ha Orbán bukik, az trendforduló lesz Európában is.”
Orbánék patrióta győzelme nagy politikai vereség Friedrich Merz német kancellárnak és Ursula von der Leyennek, az Európai Bizottság elnökének. Véget ért az EU-csúcs. De mi következik ebből a belpolitikára nézve? Itt a Mesterterv évadzáró adása.
Valójában az fáj a Politicónak, hogy Magyarország is megúszta az európai gigahitelt.
„Ha nincs Fidesz, nincs parti.”
Míg a Fidesz rendezvényén telt ház volt a több ezer férőhelyes stadionban, a Tisza rendezvényén csak néhány száz ember lézengett.
Sem a miniszterelnök, sem Lázár János nem jött zavarba.
Óriási ováció fogadta a miniszterelnököt a rendkívüli Lázárinfón.
A szegediek is üdvrivalgással fogadták.
Miközben egész Európa az 50 ezer milliárdos háborús számlától hangos, a Tisza Párt elnöke egyetlen szótagot sem mert vesztegetni a témára. A kiabálás mögött kínos csend húzódik a magyarokat leginkább érintő ügyről, mert Magyar Péter nem mer szembemenni brüsszeli főnökeivel – mutatjuk, mi maradt ki a szónoklatból.
A Nyugat legsúlyosabb válságát éli 1945 óta, Európa lemaradt, az „erős emberek” kora jön – mondja a partizános évértékelőjében Tölgyessy Péter, aki szerint ebben a korszakban Magyar Péter politikája üres ígérethalmaz, stratégia nélkül, és nem gondolja, hogy választást tudna nyerni.
