Gyurcsány: „A kutya nem akar itt maradni”

Gyurcsány Ferenc az Orbán vagy Európa? Válassz! című rendezvényen úgy fogalmazott, hogy a miniszterelnök mindig küzd: hol menekültekkel, hol Soros Györggyel, hol Brüsszellel – mintha háború lenne. Véleménye szerint azonban a magyar embereknek békére, nyugalomra és kiszámíthatóságra van szüksége. Az emberek többsége keveset lát a világból, így nem tudhatják, hogy mi a valódi igazság, a híradások hatására azonban tele vannak félelemmel – mondta csütörtöki, kiskőrösi lakossági fórumán a párt elnöke.  Hozzátette: a miniszterelnöknek azért kell mindig egy ellenség, hogy addig azt mondhassa, ő megvédett bennünket.Az igazi dráma az, hogy jelenleg „a kutya nem akar itt maradni, Magyarországot átjáróháznak használják” –  mondta Gyurcsány Ferenc.

Az ellenzéki politikus szerint a magyarok leginkább megélhetési gondjaikról, az oktatásról és az egészségügy helyzetéről beszélnek. Attól tart azonban – fűzte hozzá –, hogy ebben a kampányban ezekről nem lehet majd egyeztetni. Az oktatásról szólva drámának nevezte, hogy minden nemzetközi összehasonlítás szerint rosszabbul teljesítenek a magyar gyermekek, mint versenytársaik. Úgy kerülnek ki a gyermekek az iskolapadból, hogy nem beszélnek igazán idegen nyelveket, holott erre akár már az óvodában nagyobb hangsúlyt lehetne fektetni. A gyermekeket ráadásul egységes, zárt, helyenként poroszos rendszerben próbálják tanítani – jegyezte meg. 

Gyurcsány Ferenc szerint az egészségügy sincs rendben, hiszen a rendszerből 600 milliárd forint hiányzik. A betegbiztosítás alapján „nem azt kapjuk, ami jár, hanem ami jut. És minden azon múlik, mennyi pénzünk és kapcsolatunk van, ami felháborító” – tette hozzá. Beszélt arról is, hogy az országban már 300 helyen nincs háziorvos, és a betöltetlen háziorvosi praxisok száma hónapról hónapra nő.  A DK elnöke szerint az Európai Unió tagállamai közül Magyarországon fizetnek arányaiban a legtöbbet „magánzsebből” orvosra. Nagyjából minden harmadik forint ugyanis zsebből folyik be az egészségügybe. Ez azonban mindent rombol, és teljesen átláthatatlanná teszi a rendszert – emelte ki. Mint mondta: az oktatásban viszonylag gyorsan, egy-két év alatt érzékelhető rendet lehetne tenni, az egészségügyben azonban a mai konfliktusok jelentős részét jó, ha négy év alatt meg lehetne megoldani. 

A nyugdíjakkal kapcsolatosan úgy fogalmazott: az igazi nagy baj 2030 körül jelentkezik majd, akkor lesz érzékelhető a magánnyugdíjpénztár hiánya. „Az egy másik 700 milliárdos történet” – tette hozzá. Az, hogy már most tömegesen vannak 40-50 ezer forintos, ugyanakkor léteznek 400-600 ezer forintos nyugdíjak is, egyértelműen rávilágít, hogy nem azonos százalékkal, hanem azonos összeggel kellene emelni a nyugdíjakat. A DK elnöke szerint nyugdíjkorrekcióra van szükség, vagyis ki kellene egyenlíteni a különböző évjáratok különféle nyugdíjait. Ugyanakkor rendbe kell tenni az özvegyi nyugdíjakat, vissza kell térni a rokkantnyugdíjasok problémáira, és a nyugdíjak kiegészítésénél újra figyelembe venni, hogy azt nem az infláció átlagos mértékéhez kellene igazítani. A legtöbb idős ember ugyanis rezsire, élelmiszerre és gyógyszerre költ, és ezek jobban drágulnak – jegyezte meg.

(MTI)
(Kép:Balogh Zoltán, MTI)